Pesti Srácok

Így fogta el az FSZB az orosz tábornokot felrobbantó ukrán ügynököt

Moszkva egyik külső kerületében egy autóba rejtett robbanószerkezet, amelyet az ukrán titkosszolgálat egyik ügynöke helyezett oda, megölte Jaroszlav Moszkalik vezérkari tisztet. Az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) elfogta Ignat Kuzin ukrán ügynököt, aki beismerte, hogy ő volt a terrorcselekmény elkövetője. Nem az első alkalom, hogy az uniós tagságra áhítozó kijevi kormány állami terrorizmust alkalmaz oroszok ellen.

Az orosz hatóságok szerint Jaroszlav Moszkalik altábornagy meghalt egy bombatámadásban Moszkva Balasikha nevű külvárosában. Az orosz vezérkar 59 éves, magas rangú tagja akkor vesztette életét, amikor egy autó felrobbant mellette - közölte a moszkvai Nyomozó Bizottság. A detonációt egy házilag készített robbanószerkezet váltotta ki egy Volkswagen Golfban.

Egy Kreml-közeli média arról számolt be, hogy a jármű utolsó tulajdonosa egy ukrán személy volt, aki néhány évvel ezelőtt orosz állampolgárságot kapott. Ezen a nyomon elindulva, valamint biztonsági kamerák felvételeit kiértékelve az FSZB órákon belül elfogta Ignat Kuzint, aki be is ismerte a terrortámadást. A férfi egyebek mellett azt mondta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) toborozta, és ő pénzért vállalta a feladat végrehajtását. A moszkvai Baszmannij bíróság letartóztatta Ignat Kuzint, az orosz fegyveres erők vezérkara fő műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője meggyilkolásáért – közölte a bíróság sajtószolgálata a TASZSZ hírügynökséggel.

Az elmúlt években több, az ukrán-orosz háborúhoz köthető orosz állampolgár is meghalt robbantásos merényletekben. 2022 augusztusában Darja Dugina politológust autóbomba ölte meg, amelyet igazából édesapjának szántak, de ők autót cseréltek egy rendezvény után. 2023 áprilisában pedig az ismert katonai blogger, Maxim Fomin halt meg egy szentpétervári kávézóban történt robbanás következtében. Az ukrán ügynökök ott egy szoborba rejtették a pokolgépet. Decemberben az orosz hadsereg vegyi fegyverekkel foglalkozó egységének vezetőjét, Igori Kirillovot egy robogóba rejtett robbanószerkezet ölte meg a fővárosban. A Moszkvában elkövetett támadásért akkor Ukrajna vállalta a felelősséget. Kijevből egyelőre nem érkezett hivatalos reakció a támadást követően.

PestiSracok facebook image

Ukrajnát láthatóan az sem fogja vissza terrorcselekmények végrehajtásától, hogy Brüsszel rohamléptekkel akarja integrálni az Európai Unióba. Ilyen merényletek eddig az al-Kaidától vagy az Iszlám Államtól voltak megszokottak, Oroszország az általa indított háborúban például nyílt sisakkal harcol, nem követ el merényleteket például Kijevben.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter növeli a nyomást Ukrajnára és Oroszországra, hogy mielőbb tárgyaljanak a békemegállapodásról. „Ez a hét nagyon fontos hét lesz, amelyen el kell döntenünk, hogy továbbra is részt akarunk-e venni ebben a projektben, vagy ideje más, ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb kérdésekre összpontosítani” - mondta Rubio az amerikai televízióban, utalva az USA közvetítő szerepére. Rubio azonban nem kívánt konkrét választ adni arra a konkrét kérdésre, hogy Kijevnek és Moszkvának meddig kell még megállapodnia. „Ostobaság” lenne konkrét dátumot meghatározni.

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.