Háborús hisztéria a német iskolákban - GEOrgPOLITIKA
Eddig német liberális politikusok azzal riogatták választóikat, hogy az orosz általános iskolásokat már Kalasnyikov gépkarabéllyal tanítják lőni, hogy egy szép nap lerohanják a fél világot. Most viszont már az iskolásokat is célba vették és felkészítik őket egy orosz támadásra. A német belügyminisztérium azt tanácsolja az iskoláknak, hogy készítsék fel a gyerekeket a válságokra és a háborúra – jelentette a Handelsblatt című lap a minisztérium szóvivőjére hivatkozva. Erről is szól a mai GEOrgPOLITIKA.
A nyugat-európai kormányok a „polgári felkészültségre” vonatkozó felhívások egész sorát tették közzé Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése és az Egyesült Államok által közvetített ukrajnai béketárgyalások kezdete óta, amelyeket Annalena Baerbock német külügyminiszter „zsákutcának” nevezett.
„A biztonsági helyzet közelmúltbeli alakulása miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a polgári védelemre, többek között az iskolai oktatásban” – mondta a belügyminisztérium szóvivője a Handelsblattnak. A lap szerint a német hadsereg, a Bundeswehr „négy-hét éven belül egy NATO-területet ért orosz támadást reális forgatókönyvnek” tart.
Az iskolásokat „fel kell készíteni a legrosszabbra”, az iskolai tantervbe be kell építeni a válságkezelési képzést, és minden otthonban el kell helyezni a vészhelyzeti készleteket – javasolta állítólag a német minisztérium szóvivője.
Moszkva az ukrajnai konfliktus három évvel ezelőtti eszkalálódása óta többször is cáfolta, hogy megtámadhatna egy NATO-országot. Az elmúlt héten azonban az egész EU-ban és Nagy-Britanniában is elhangzottak ilyen „polgári készültségi” felhívások.
Az Európai Bizottság nemrégiben azt ajánlotta, hogy az uniós polgárok halmozzanak fel olyan alapvető készleteket, többek között élelmiszert és vizet, amelyekkel vészhelyzet esetére legalább három napig ki tudnak tartani. Politikusok a közösségi médiában mutatják be saját készleteiket és hátizsákjaikat, amelybe egy háború kitörésére készülve vészhelyzeti csomag van.
Lengyelország és Norvégia visszaállította a hidegháború idején hozott intézkedéseket, például a bunkerek és erődítmények létesítését, valamint a tömeges katonai kiképzést. Svédországban és Finnországban a polgárok számára már rendelkezésre állnak útmutatók arról, hogyan kell reagálniuk, ha támadás éri őket.
Hétfőn a Kreml közölte, hogy Oroszország nyitott az ukrajnai konfliktus lezárását célzó teljes tűzszünetről szóló tárgyalásokra, amennyiben garantálják, hogy Kijev betartja azt.
Az ukrán védelmi minisztérium törvénytervezetet készített a csapatok leszerelésére és rotációjára vonatkozó szabályokról a hadiállapot idején, de a hírek szerint a vezérkar ellenvetése miatt visszavonta a tervezetet. A törvénytervezet a jelentések szerint lehetővé tette volna a katonák leszerelését három év szolgálat után - de csak akkor, ha a katona összesen 18 hónapig teljesített harci szolgálatot. Az Ukrajinszka Pravda újságírói szerint az ukrán katonai vezetés attól tart, hogy ez a politika „a harcoló egységek létszámának jelentős csökkenéséhez” vezetne. A lap parlamenti forrásai szerint 108 ezer katonát, köztük 14 ezer tisztet érintenének a javasolt leszerelési és rotációs intézkedések.
A tűzszünet megszűnését követően az izraeli hadsereg ismét előrenyomul a Gázai övezetben. Macron francia elnök a kitelepítés ellen figyelmeztetett. Izraelnek véget kell vetnie a tengerparti övezet blokádjának - mondta. Emmanuel Macron francia elnök óva intett a Gázai övezet lakosságának erőszakos áttelepítésétől és attól, hogy Izrael megszállja a területet. „Ez a nemzetközi jog megsértése lenne, és veszélyeztetné az egész térség biztonságát, beleértve Izrael biztonságát is” - mondta Macron az Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel Kairóban folytatott megbeszélése után. Macron és esz-Szíszi elnök Jordánia uralkodójával Abdallah királlyal is egyeztetni akarnak a gázai válságról.
Március végén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael azon dolgozik, hogy megvalósítsa Donald Trump amerikai elnök tervét a Gázai övezet lakosságának más államokba való áttelepítéséről. Nem sokkal később a hadsereg kiterjesztette a gázai hadműveletet, és elrendelte további területek kiürítését. A hadsereg egy új biztonsági folyosót is létre akar hozni a part menti területen keresztül Rafah és Csan Junisz városok között. Február elején Trump azt javasolta, hogy a Gázai övezetben élő mintegy kétmillió palesztint telepítsék át a szomszédos országokba, például Egyiptomba és Jordániába, majd a nagyrészt elpusztított tengerparti sávot alakítsák át „a Közel-Kelet Riviérájává”.
Válaszul Egyiptom és az Arab Liga alternatív tervet terjesztett elő. Ez a tengerparti terület újjáépítését irányozza elő kitelepítés nélkül. A Palesztin Hatóság fokozatosan átveszi az irányítást. Kairói látogatása során Macron hangsúlyozta, hogy támogatja ezt a tervet. A terrorszervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a Hamász a jövőben nem játszhat ott szerepet”. Nem szabad, hogy a jövőben "fenyegetést jelentsen Izraelre".
