GEOrgPOLITIKA - Trump újabb ultimátuma és mit jelent ez hazánknak?

Donald Trump amerikai elnök fokozza a nyomást Oroszországra, hogy békemegállapodást kössön Ukrajnával. Trump drasztikusan lerövidítette az ukrajnai háború befejezésének határidejét. Eredetileg 50 napos időszakot hirdetett, amely július 14-én kezdődött. Ma „tíz-tizenkét napra” rövidítette le ultimátumát. Ha a megadott időn belül nem jön létre tűzszünet, az amerikai elnök 100 százalékos vámokkal fenyegette meg Oroszország kereskedelmi partnereit. Ez hazánkat is érintheti, hiszen a fosszilis energiahordozóink 60 százalékát Oroszországtól vesszük, ahogy a fűtőszálakat is a paksi atomerőműhöz. 

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban Trump további csalódottságát fejezte ki. „Azt hittem, ezt már sokszor megbeszéltük. Aztán Putyin elnök rakétákat kezd lőni egy olyan városra, mint Kijev, és sok embert megöl egy idősek otthonában” – mondta. „Csalódott vagyok Putyin elnökben, nagyon csalódott.”

Trump gyengíteni akarja az orosz gazdaságot

Trump azt reméli, hogy gyengítheti a Kreml gazdasági bázisát, különösen azáltal, hogy nagyobb nyomást gyakorol a főbb olaj- és gázfogyasztókra, mint például Kína, India és Brazília. Trump még nem pontosította, hogy mely országokat érintheti a büntetővám. Moszkvát azonban látszólag nem hatotta meg Trump bejelentése folytatta Ukrajna elleni támadásait. A Kreml bírálta az amerikai fegyverszállítmányokat Ukrajnának, amelyeket a béketeremtésre irányuló erőfeszítésekre nézve károsnak minősített.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője két dologra emlékeztette Donald Trump amerikai elnököt: először is, Oroszország nem Izrael vagy Irán, hogy ultimátumokat adjon neki, másodszor, minden ilyen fenyegetés egy lépés a háború felé. Nem Oroszország és Ukrajna között, hanem Oroszország és az USA között. Ne kövesse Sleepy Joe útját” – figyelmeztetett Medvegyev az X-en.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius vészhelyzetre való tekintettel a német kormány légi hidat indít a segélyszállítmányok ejtőernyővel történő ledobására. Ahogy Friedrich Merz pénzügyminiszter a szövetségi kancellári hivatalban tartott biztonsági kabinetülést követően bejelentette, a projektet Jordániával közösen hajtják végre. Franciaország és Nagy-Britannia is kész támogatni egy ilyen légi szállítást az élelmiszerek és az orvosi felszerelések szállítására. Mivel folyamatos és intenzív harcok folynak szinte a Gázai-övezet egész területén ezért a segélyszállítmányok nem tudnak kamionokkal bejutni a területre. Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek ezért már több alkalommal dobtak le kis magasságból gyógyszer és élelmiszerszállítmányokat a tengerparti régióban. Az ENSZ és a Vörös Félhold szerint már komoly éhínség alakult ki és nincs tiszta ivóvize sem az ott élő közel kétmillió embernek.