Pesti Srácok

Trump: ez nem az én háborúm, hanem Joe Bidené

Az amerikai elnök konstruktívnak értékelte megbeszélését Zelenszkij ukrán elnökkel. Trump elmondta neki, hogy ez nem az ő háborúja, hanem Joe Bindennek volt köze hozzá.

„Azért vagyok itt, hogy véget vessenek ennek, hogy ne folytatódjon tovább. Pontosan tudom, mit csinálok, és nincs szükségem olyan emberek tanácsára, akik évek óta dolgoznak ezeken a konfliktusokon, és soha nem tudtak semmit tenni, hogy megállítsák őket. Ők „HÜLYE” emberek, akiknek nincs józan eszük, intelligenciájuk vagy megértésük, és csak még nehezebbé teszik a jelenlegi orosz-ukrán katasztrófa megoldását. Annak ellenére, hogy könnyűsúlyú és irigy kritikusok támadnak, meg fogom oldani – mindig megcsinálom!!!” – írta Truth Social közösségi oldalán. Trump elmondta, hogy az orosz-ukrán háború nem az ő háborúja, viszont Joe Bidennek elég sok köze volt hozzá. Ez igaz is, hiszen Biden beiktatása pillanatában már ellenségnek kiáltotta ki Oroszországot, holott akkor még ki sem tört a fegyveres konfliktus.

Donald Trump és a sarokba állított Zelenszkij
Trump Washington DC-ben fogadta az ukrán elnököt

 

Nem fogadta személyesen az európai vezetőket Donald Trump

 

Az amerikai vezető azt is állítja, hogy fél év alatt hat konfliktust sikerült megoldania. Trump szerint a őt kritizáló média „fogalma sincs”, de mindent rossznak nevez, amit ő tesz.

Az európai vezetőkkel történt találkozót kommentálva Trump megjegyezte, hogy még soha nem járt ennyi európai vezető egyszerre a Fehér Házban. Persze jelzésértékű volt, hogy őket nem személyesen fogadta az elnök, hanem az egyik munkatársnője a kabinetből. 

 

Az európai vezetők és Zelenszkij még mindig egy tűzszünetben gondolkodnak, ám Donald Trump ezt nem tartja annyira lényegesnek. Ő inkább egy békeszerződésben és az új határok rendezésében gondolkodik, hiszen az jóval tartósabb, mint egy tűzszünet. A történelem ebben őt igazolja. Az amerikai elnök kitért a válasz elől, amikor Zelenszkij megkérdezte, hogy hajlandó lenne-e amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába: „lehetséges, de majd később meglátjuk.” Az ukrán elnök arra a kérdésre, hogy szerinte mi garantálná országa biztonságát azt felelte: „egy erős hadsereg, modern fegyverek és titkosszolgálati információk.”

 

Merz és Macron láthatóan nem akarnak békét

 

Donald Trump meghallgatta az európai vezetőket is, hogy az ő szemszögükből is tisztában legyen az európai állásponttal és erről tájékoztatni tudja Vlagyimir Putyint. Az európaiak persze továbbra is ellenségnek tartják az orosz elnököt és nem bíznak benne. Ezt Macron bővebben ki is fejtette. „Szkeptikus vagyok abban, hogy Putyin valóban tárgyalni akar-e. Nem vagyok benne biztos, hogy az orosz elnök valóban békét akar. Szerintem az a célja, hogy minél több területet foglaljon el és meggyengítse Ukrajnát.”

Friedrich Merz német kancellár szerint Oroszorszgnak és Ukrajnának direkt tárgyalásokat kellene kezdeményezni. Merz szerint Kijevet nem szabad arra kötelezni, hogy lemondjon területekről. Láthatóan sem Macron sem pedig Merz nem látják be, hogy területek átadása nélkül ez a háború még sokáig folytatódna. Az európai vezetők pont azt akarják, amivel Moszkvát vádolják, igazából az céljuk, hogy meggyengítsék Oroszországot. Az elmúlt évek azonban megmutatták, ez nem lehetséges.

Ma, kedden találkoznak az Ukrajnát támogató, 32 országból álló koalíció képviselői, hogy megvitassák a tegnapi találkozót és Kijev további megsegítését. 

 

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.