Kilencvenmilliárd eurót kap Kijev a háborúra - GEOrgPOLITIKA

Az uniós országok állam- és kormányfői kompromisszumra jutottak Ukrajna jövőbeli finanszírozásáról. Ahogy Friedrich Merz kancellár a brüsszeli EU-csúcstalálkozó után bejelentette, Ukrajna 90 milliárd eurós kamatmentes kölcsönt kap az EU-tól. Ezek az összegek elegendőek a következő két év katonai és költségvetési szükségleteinek fedezésére – jelentette ki Merz. 

Merz új rögeszméje Ukrajna kártalanítása

„Az orosz vagyont befagyasztva tartjuk, amíg Oroszország nem kártalanítja Ukrajnát” – jelentette ki a német kancellár. „És kifejezetten fenntartjuk a jogot: Amennyiben Oroszország nem fizet kártérítést, – a nemzetközi joggal teljes összhangban – orosz vagyont fogunk felhasználni a visszafizetéshez.” Ergo, továbbra is el akarják lopni Moszkva deviza tartalékát a Belga „Euroclear” bankból. Merz „nagy sikerként” üdvözölte a megoldást, annak ellenére, hogy az nem felelt meg eredeti javaslatának. Valójában közvetlenül az orosz jegybank forrásait akarta felhasználni hitelekre. Ez azonban túl bonyolultnak bizonyult a brüsszeli tárgyalások órái alatt. Most a finanszírozás sorrendje megfordult – mondta Merz –, és a cél, hogy Oroszország fizessen ezért a háborúért, teljesült. A kancellár láthatóan nem néz szembe a valósággal, hogy Ukrajna ezt a háborút már elvesztette. A kényszersorozások ellenére sincs elég katonája ahhoz, hogy még két évig harcoljon Oroszország ellen. Az is világossá vált, hogy Brüsszel a háború folytatásában és nem a békében érdekelt. 

Belgium magára maradt volna felelősként

Az orosz pénzeszközök felhasználása régóta vita tárgya az EU-n belül. Legutóbb Belgium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a körülbelül 210 milliárd eurós orosz vagyon nagy részét a belga „Euroclear” pénzintézet birtokolja. Ebből összesen 90 milliárd eurót terveztek kifizetni 2027 végéig. Az Európai Bizottság ezt az összeget Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére hivatkozta. Más országok, például Magyarország, teljesen elutasították az alapok felhasználását. Most, diplomaták szerint, az orosz eszközök felhasználására vonatkozó terv végrehajtása elsősorban olyan országok ellenállása miatt kudarcot vallott, mint Franciaország és Olaszország, amint arról a német hírügynökség (dpa) is beszámolt. A jelentések szerint mindkét ország kormánya nem volt hajlandó biztosítani a szükséges forrásokat Bart De Wever belga miniszterelnök által követelt védelmi mechanizmushoz. Garanciákat akart arra, hogy az orosz pénzeszközök felhasználásából eredő összes kockázatot az EU teljes mértékben fedezi. A belga kormány többek között azt a kockázatot említette, hogy Oroszország megtorolhatja az európai magánszemélyeket és vállalatokat, például kisajátításokat hajt végre Oroszországban. Mindenekelőtt az Euroclear pénzintézet létéért aggódik, amely az EU-ban tartott orosz eszközök többségét kezeli.