Merz nem akar német nukleáris fegyvert, de a Bundeswehr ledobhat brit vagy francia atombombát
A müncheni biztonsági konferencián felmerül az európai nukleáris fegyverkezés fokozásának kérdése. Macron francia elnök szorosabb együttműködést sürget. Friedrich Merz német kancellár vörös vonalat húzott ebben és azt mondta hazája nem akar saját atomfegyvert.
Az európai nukleáris elrettentésről szóló vitában Friedrich Merz német kancellár kizárta, hogy Németország nukleáris fegyvereket fejlesszen. „Nem akarom, hogy Németország akár csak fontolóra vegye a független nukleáris fegyverkezést” – mondta a „Machwechsel” (Hatalmi átrendeződés) című podcastban.
Merz szerint készülni kell a háborúra Oroszország ellen
Utalt a meglévő szerződésekre, amelyekben Németország elkötelezte magát a nukleáris fegyverektől való tartózkodás mellett: az 1990-es német újraegyesítésről szóló Kettő plusz négy megállapodásra és az 1970-es nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre. A hidegháború ideje alatt Nyugat-Németországban voltak telepítve amerikai atomfegyverek, sőt állítólag Nyugat-Berlinben is voltak taktikai robbanófejek, de ezt az USA soha nem erősítette meg. Merz nyilván meglepte kijelentésével a szövetségeseit, hiszen vehemensen azt állítja, hogy fel kell készülni egy Oroszország elleni háborúra és ebben partnere Boris Pistorius védelmi miniszter is. Ezért nyilván a NATO szövetségesek azt remélték, hogy Berlin is beszáll a nukleáris fegyverkezésbe.
Német vadászbombázók dobnák le az amerikai bombát
Merz ugyanakkor el tudja képzelni, hogy a német légierő repülőgépeket biztosítana francia vagy brit atombombák esetleges bevetését egy háború folyamán. Az Eifel régióban található Büchel légibázison már állomásoznak Tornado vadászgépek, amelyek alkalmasak amerikai atomfegyverek hordozására. „Elméletileg ezt ki lehetne terjeszteni a brit és francia atomfegyverekre is” – mondta Merz.
A kancellár a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy tárgyalásokat folytat Emmanuel Macron francia elnökkel egy közös európai nukleáris elrettentésről. Macron már felajánlotta Németországnak és más EU-partnereknek az ilyen jellegű tárgyalásokat 2020-ban, Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt. Azonban Angela Merkel akkori kormányfőtől, sem utódjától, Olaf Scholztól nem kapott választ, mielőtt Merz most elfogadta volna az ajánlatot.
Elsősorban amerikai nukleáris fegyverek
Az 1970-es nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy nem rendelkezik saját nukleáris fegyverekkel. A szerződés szerint csak a hivatalos nukleáris hatalmak – az USA, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság – jogosultak erre. Irán többször is azzal fenyegetőzött, hogy kilép a szerződésből és kifejleszt saját fegyvereket. A NATO nukleáris elrettentése jelenleg elsősorban az amerikai nukleáris fegyvereken alapul, amelyekből becslések szerint 100 darab még mindig Európában állomásozik, néhányuk a Büchel légibázison. India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael is rendelkezik taktikai és stratégiai atomfegyverekkel. Az európai háborús hisztéria alatt már Lengyelország is fontolóra vette, hogy amerikai atomtölteteket telepít az oroszágba. Zelenszkij is többször hangoztatta, hogy szüksége lenne Ukrajnának is nukleáris fegyverekre, mert az elrettentené Oroszországot egy későbbi, ismételt támadástól.
