Orbán Viktor miniszterelnök ma Brüsszelben egyeztet Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A Magyar Nemzet szerint a felek az uniós helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretének hazai felhasználásáról tárgyalnak. A cél a koronavírus okozta drámai gazdasági károk enyhítése, egyes iparágak újraindítása, hogy minél előbb talpra álljanak a tagországok pénzügyi szempontból. Magyarország szempontjából a tét nem kicsi, csaknem ötezer-nyolcszáz milliárd forint.
A magyar helyreállítási és alkalmazkodási tervről tárgyal ma Orbán Viktor Brüsszelben. A Magyar Nemzet beszámolója alapján a miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének találkozójára a késő délutáni órákban kerül sor. A testület tájékoztatóján elhangzott, hogy a vezetők a teljes terjedelmében múlt héten nyilvánosságra hozott magyar dokumentumot nézik át, de döntések most nem születnek. Arról nem lehet tudni, hogy Von der Leyen elnök pontosan a terv mely részeiről beszél a miniszterelnökkel, illetve, hogy van-e olyan elem, amelyet az Európai Bizottság kifogásol.
Az Európai Unió tagállamai tavaly nyáron állapodtak meg egy óriási, mintegy ezernyolcszáz milliárd eurós csomagról, amely a hétéves keret költségvetésből, valamint egy hétszázötven milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapból áll. Utóbbihoz az Európai Bizottság a pénzpiacokon vesz majd fel hitelt, ebből az EU-országok beruházásait, járvány utáni reformjait, az egészségügy és kutatás-fejlesztést fogják támogatni – szigorúan meghatározott szempontok alapján. Kitétel többek között, hogy az uniós források harminchét százalékát kötelezően zöld célokra, húsz százalékát pedig a digitális átállásra kell fordítani. A kormányoknak arra is kiemelt figyelemmel kell lenniük, hogy a szociális és regionális partnerekkel, önkormányzatokkal konzultáljanak a járvány utáni helyreállítás módjáról.
A több mint négyszáz oldalas magyar tervezetet múlt héten hozták nyilvánosságra, amellyel hazánk történelmi, közel ötezer-nyolcszáz milliárd forintos programot szándékozik megvalósítani, amely összesen kilenc komponensből áll. A zöld célok tekintetében például jóval meghaladjuk az uniós célt: a források összesen ötvenegy százaléka kerülhet felhasználásra klímavédelmi szempontok alapján. A többi nyolc pont közé tartozik például a demográfia, a köznevelés témaköre, illetve a lemaradt régiók felzárkóztatása, és az egészségügy kérdése. Noha a nemzeti tervekről az Európai Bizottság mond előzetes véleményt, azokat a tagállami miniszterekből álló uniós tanács fogadja majd el feltehetőleg nyáron. Az első kifizetések az év második felében várhatók.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS