Pesti Srácok

Globális összefogást sürget az ENSZ

Globális összefogást sürget az ENSZ

Az ENSZ 193 tagállama egyhangúlag fogadta el azt a javaslatot, amelyben a szervezet létrejöttének 75. évfordulója alkalmából globális összefogást szorgalmaznak a világot érintő kihívásokkal szemben. A nyilatkozat szerint ritkán volt nagyobb szükség a globális összefogásra, mint most, amikor a világ olyan megpróbáltatásokkal néz szembe, mint a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és az erőszakos szélsőségesség.

A dokumentum méltatja az ENSZ-et, mint a világ egyetlen olyan szervezetét, amely képes arra, hogy összefogja a bolygó összes országát, reményt adjon megannyi embernek, hogy jobb lesz a világ és elhozhatja azt a jövőt, amelyre mindannyian vágyunk. A második világháború borzalmai után az ENSZ azért jött létre, hogy az elkövetkező nemzedékeket megóvja a háború pusztításától – emlékeztetnek a tagállamok az ENSZ alapokmányában lefektetett fő célra.

Az elfogadott dokumentum felidézi a szervezet sikereit és kudarcait, és a tagállamok ígéretet tettek, hogy a világjárvány után olyan világ jön majd létre, amely egyelőbb a mostaninál, összefog és megóvja a bolygót. Az ENSZ nagy feszültségek közepette is a gyarmatok felszabadításáért és fejlesztéséért, az emberi jogokért és egyenlőségért dolgozott, célul tűzte ki a betegségek felszámolását, gátat szabott megannyi konfliktusnak, életek százezreit mentette meg, és gyermekek millióinak biztosított oktatást – idézi fel a nyilatkozat.

Kudarcként említi viszont a deklaráció, hogy a világban egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek, szegénység, éhezés, fegyveres konfliktus, terrorizmus, bizonytalanság, klímaváltozás és betegségek hada sújtja a világ több részét is. Sajnálattal állapítja meg az ENSZ-nyilatkozat, hogy a legfejletlenebb országok ismét elkezdtek leszakadni, a gyarmatosítást nem sikerült teljesen megszüntetni, és emberek az életüket kénytelen kockáztatni, hogy menedéket keressenek. A velünk szemben álló kihívások összefüggenek egymással, és csakis megerősített többoldalú együttműködéssel legyűrhetők – hangsúlyozza a nyilatkozat.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Peter Foley

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.