A görög kormány szerint történelmi hibát követett el Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal, hogy elrendelte a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítását. A görög kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy Athén minden megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek emiatt szankcionálják Ankarát.
Erdogan történelmi hibát követett el, olyan hibát, amely szakadáshoz vezet, de amely reményeim szerint nem lesz áthidalhatatlan
– mondta Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő a Sky televíziónak szombaton.
Pecasz szerint Erdogan döntése sok problémát fog okozni neki.
Görögország elítéli ezeket a cselekedeteket és minden tőle telhetőt megtesz, hogy következményeik legyenek Törökországra nézve. Minden terítéken van, a szankciók lehetősége is, nemcsak Európa, hanem a nemzetközi szervezetek részéről is, mint például az UNESCO
– jelentette ki a szóvivő, aki szerint semmi kétség afelől, hogy Athén szankcionálni fogja Ankarát. Szerinte ez a kérdés szerepelni fog a legközelebbi európai uniós csúcs napirendjén is. Aki megsérti a nemzetközi jogot, tisztában kell lennie azzal, hogy ezért fájó szankciók járnak.
A Hagia Sophia ügye nemzetközi ügy, Ankara döntése pedig komoly sértés (a keresztény világnak)
– mondta a szóvivő.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turista-látványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett. A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette pénteken az akkori döntést, Erdogan pedig azonnal rendeletet adott ki erről és közölte, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti. Erdogan döntését Brüsszel és Washington is nemtetszéssel fogadta.
Forrás: MTI/Fotó: MTI/AP/Emrah Gürel
kamcsatka
2020-07-11 at 12:39
oszmán kutya
khm
2020-07-11 at 13:02
Kancsatka!
Azért egy kicsit bonyolultabb ez.
“Görög invázió
Görög gyalogsági roham a Gediz folyónál (1919-1922)
Amikor a nemzetiek elhatározták, hogy visszaszerzik Konstantinápolyt, George Milne, a városban állomásozó angol haderők főparancsnoka segítséget kért a szövetségesektől, akiktől elutasító választ kapott, mondván, hogy nincs annyi felszabadítható erejük, és Milne már csak a térségben tartózkodó görög katonákra számíthat, akik több mint 460 év után most lehetőséget láttak az elrabolt területeik visszahódítására. (A Bizánci Birodalom 1453-as bukása után a görögség nagy része ui. oszmán-török uralom alá került.) Ezt az alkalmat megragadta Venizélosz görög államfő, aki a görögbarát Lloyd George, illetve a franciák támogatását elnyerve hadjáratot indított a törökök ellen.[23] A görögök három vonalon támadtak egyszerre, Aydın, Afyon és a Márvány-tenger irányában nyomultak előre, a kevés és rosszul felfegyverzett emberrel rendelkező nemzeti sereg Ali Fuad vezetésével képtelen volt feltartóztatni a görögöket, ráadásul az offenzíva idején Cserkesz Ethem ütőképes gerillacsapata éppen a yozgati felkelés leverésével volt elfoglalva. A görögök elfoglalták az Égei-tenger partvonalát és a Márvány-tenger déli partvonalát is. Megszállták Bursát, Uşakot, egészen Eskişehirig benyomultak, Trákiában elfoglalták Edirnét, pár nappal később már egész Thrákia görög ellenőrzés alatt volt. A Yozgatból visszatérő Ethem Uşak előtt csapást mért a görögökre, ám ez nem segített sokat a nemzetiek helyzetén, akiknek figyelmét ismét lázadások vonták el, ezúttal Konya esett áldozatul a szultán vallási fanatikus híveinek, a hadsereg egy részét ide kellett vezényelni a zavargások megfékezésére. A kurdok is lázadni kezdtek, Kilikiában a francia haderő talált magára újra. A nemzetiek szinte kilátástalan helyzetbe kerültek, erőiket megosztották a görögök és a lázadók.[23]”
“https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_f%C3%BCggetlens%C3%A9gi_h%C3%A1bor%C3%BA”
Törökországot az antant,le akarta törölni a térképről.
Ezért is csodálkozhatunk Kemal Atatürk utódain,hogy ez a legfontosabb dolguk jelenleg.
Például szövetségben lenni azzal az erővel,amelyik meg akarta szüntetni Törökországot,mint ahogy azt Nagy Magyarország esetében tették.
A vicc,hogy Mi is ott vagyunk.
zé
2020-07-11 at 13:23
Jaj, nem kell a történelmi Magyarország párhuzam, annyira rossz összehasonlítás! Megint ez az aljas trükk, hogy a kelet mocskát is a nyugatra kenjük, ezzel is felmentve a keletet. De rossz!
Magyarország egy nemzet országa, az Oszmán birodalom pedig egy iszlamista birodalom volt, amely több tucat népet tartott rabszolgaság, elnyomás és szegénység alatt évszázadokig, így a 20. század elején is. A keresztény örmények legyilkolása (kb. 1 000 0000 ember) nem azt mutatja, hogy Törökország nemzetben gondolkozott volna az 1910-es években. Őket nem szállta meg senki, maguk döntöttek 1 millió ember kiirtásáról.
khm
2020-07-11 at 17:14
Ha annyira érdekelné a téma,legyen kedves utána olvasni.
Török függetlenségi háború – Wikipédia
ugyan üsse már be a keresőbe. 🙂
TS
2020-07-11 at 14:59
Azokon a területeken, ahová a görög hadsereg benyomult, általában görögök éltek. Egy év alatt eltűnt az évezredek óta Kis-Ázsiában élő görög nép.
Törökországot nem akarta az antant letörölni a térképről, csak ott is igyekeztek más népek (görögök, örmények) érdekében új határokat húzni, nem is igazságtalanul!
Nyilván volt ebben egyéb politikai szándék is, pl. egy polgári örmény államot is létre akartak hozni, amelybe a volt orosz birodalom határain kívül élő örmények tartoztak volna. Ez miért lett volna baj? (Itt ugye a szovjet államra is gondoltak, ne csak Szovjet-Örményország legyen!).
khm
2020-07-11 at 17:06
“Előzmények, 1918. október – 1919. május
Az antanthatalmak 1918. október 30-án a mudroszi fegyverletétellel elkezdték megvalósítani azt, amiről korábban titkos egyezményekben állapodtak meg, vagyis az Oszmán Birodalom felosztását maguk között.[5][6] Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben ezek a korábban kötött titkos szerződések is érvényesültek. A szövetségesek céljai között szerepelt David Lloyd George terve, amely egy új görög birodalom megalapítása volt, emellett Nagy-Britannia saját területeket is kívánt szerezni.[6] Arábia, Palesztina, Jordánia és Irak ekkor már az ő befolyásuk alatt állt; ezen felül felügyelni akarták a Boszporusz-szorost is. Olaszország Anatólia déli részét követelte magának az 1917-ben Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötött St. Jean-de-Maurienne-egyezmény alapján.[7] A franciák a titkos Sykes–Picot-egyezményben foglaltak szerint Hatayt, Libanont és Szíriát, valamint Délkelet-Anatólia egy részét is szerették volna megszerezni.[8] 1916-ban megígérték az örményeknek egy független Örményország megalakítását, és létrehozták a francia-örmény légiót.[9] ”
Szóval nem akarták megszüntetni?
Márpedig,ha a wikipédia ezt írja,akkor furcsa lenne ezzel ellenkezni.
khm
2020-07-11 at 17:07
Ja?
Nem vagyok törökbarát,hiszen inkább a Dobó féle vendégszeretetet kedvelem.
TS
2020-07-11 at 15:02
Javaslom, hogy nézze meg ezt a videót: History of the Greek Language, a legnagyobb videómegosztó oldalon.
Brutális, mi még örülhetünk! Hogy kisebbet szívtunk. És örülhetünk nemzetünk szívósságának!
Rakovszky István
2020-07-11 at 13:05
Ha a Hágia Sophiából mecsetet csinálnak, akkor az európai mecseteket keresztény (ortodox?) templomokká kell alakítani.
Menjenek haza a mecsetben imádkozni akaró muszlimok!
Namond
2020-07-11 at 14:02
A törökök európai területeit hiba volt meghagyni.
Köszönhetően az angol, francia tengelynek és közös finanszírozójuknak most tüskék az Unió alfelében.
yindzsang19
2020-07-11 at 14:41
A Hagia Sophia mecsetté alakítása(a Notre Dame leégetésével együtt) csak legitimálja a mára kialakult helyzetet-nyugaton a kereszténység megszűnőben van-ami még van belőle azt is a koronavírussal is irtott idősek jelentik(az európába behurcolt fiatal
muzulmán kancsordával szemben-de ezt a folyamatot régóta,a németországi török vendégmunkásokkal kezdték)-azonkívül alkalmas a még megmaradt hithű keresztények
provokálására,keresztények és muzulmánok egymásra uszítására.