“Konszenzusos álláspont a magyar országgyűlésben, hogy uniós tagságunkat nemzeti érdeknek tekintjük. A kormány azonban az uniós tagság fontossága melletti kiállás mellett úgy érzi, hogy kötelessége a nemzeti érdekek mellett is kiállni, ezért a jövőben is meg fogjuk fogalmazni az észrevételeinket, kritikáinkat” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt az európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán. Hozzátette, jelen pillanatban is olyan ügyek vannak az Európai Parlament előtt amelyek meghatározzák Magyarország jövőjét. Az ellenzéki képviselők többek közt a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárásról és a Sargentini-jelentésről kérdezték a miniszterjelöltet. Bana Tibor a jobbik képviselője arra is utalást tett, hogy a jelentés indokolná, hogy a magyar kormány elmozduljon irányába. Judith Sargentiniről és jelentéséről Gulyás Gergely azt mondta, “a Sargentinik az európai közösségek sírásói”. A Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt a meghallgatást követően uniós és aktuális ügyekben interjút adott a PestiSrácok.hu-nak.
“Ismerjük a soros elnökségi jelentést, amely a kötelező kvóták bevezetése mellett foglal állást. Ezt a magyar kormány semmiképp sem fogja elfogadni” – fogalmazott Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni-szerződés megfelelő keret a nemzeti érdekérvényesítésre. A migráció kérdése nemzeti hatáskör és az is kell maradjon. A miniszterjelölt megjegyezte, hogy a kötelező betelepítési kvóta kapcsán úgy tűnik, nem lesz konszenzusos megállapodás az unióban. A magyar kormány kötelességének érzi, hogy a kérdésben a nemzeti érdekeket képviselje. Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, melynek eredménye meg fogja mutatni, hogy ténylegesen az európai polgárok között milyen a támogatottsága a bevándorlásnak.
Szorosabb lehet az uniós költségvetés
Az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről a miniszterjelölt azt mondta, hogy ha lesz konszenzusos álláspont, és az Európai Parlament elfogadja a költségvetést, arra Magyarország is nyitott, abban az esetben, ha a tárgyalások során sikerül abban megállapodni, hogy az agrártámogatások ne csökkenjenek. Továbbá amit e kérdésben képviselünk az az, hogy a következő uniós ciklusban a kis- és közepes vállalkozások nagyobb támogatásokban részesülhetnének. Gulyás Gergely expozéjában kitért a Brexitre is, amely következtében jövő tavasszal az unió második legerősebb tagállama távozik. Ez nyilvánvalóan azt hozza magával, hogy vagy növelni kell a befizetéseket, vagy kevesebb pénz lesz az uniós költségvetésben.
Gulyás Gergely bizottsági meghallgatása; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A magyar kormány nyitott arra, hogy növeljük a befizetéseket, ha a tortából minden tagállam azonos méretű szeletet vesz ki – fogalmazott a miniszterjelölt. Hozzátette, az eddigi tárgyalások sajnos nem ebbe az irányba mutatnak. Hozzátette, a kohéziós támogatásokat nem könyöradományok. Magyarországot ezek a támogatások megilletik, befizetők vagyunk, megnyitottuk a piacunkat, lemondunk a vámbevételről.
Fair Brexit
Brexit témakörben Gulyás továbbá megjegyezte, hogy Magyarország már kifejtette álláspontját, miszerint fair Brexitre van szükség. Magyarország kölcsönösen előnyös megállapodásban érdekelt az EU és az Egyesült Királyság között. Ellenzéki képviselők, köztük Bana Tibor, Oláh Lajos, Ungár Péter többek közt a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárásról, a Sargentini-jelentéről, a CEU Egyetem sorsáról és az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok Brexit utáni helyzetéről kérdezték a miniszterjelöltet. Gulyás Gergely a meghallgatást követően villáminterjút adott a PestiSrácoknak. Nézzék meg a kérésekről és válaszokról, valamint az azt követő interjúból videó összeállításunkat, amivel hamarosan frissítjük cikkünket.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS