Nem ferdített, hanem a hazugság minősített esetét valósította meg Karácsony Gergely, amikor sajtótájékoztóján kijelentette: a főváros lobbijának volt köszönhető, hogy 300 milliárd forint uniós fejlesztés érkezik Budapestre – többek közt erről beszélt portálunk érdeklődésére Gulyás Gergely az aktuális Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az Európai Unióval az uniós pénzekről a kormány tárgyal és állapodik meg, az operatív programokat a kormány és Brüsszel közösen fogadja el. Gulyás Gergely megjegyezte: „a blokkolás feloldásáért pedig mi küzdünk, miközben Karácsony Gergely elvtársai és támogatói azért ügyködnek, hogy se a főváros, se más önkormányzatok, se a magyar tanárok, se a magyar egészségügyi dolgozók, se a magyar gazdaság ne juthasson többletforrásokhoz”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi portálon jelentette be, hogy Lengyelországgal szemben lezárható a jogállamisági problémák miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárás. Ezt többek között azzal indokolta, hogy Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályok fölött, és elkötelezett az Európai Unió Bizottsága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bizottsága ítéleteinek végrehajtására. Mint a bejelentéssel kapcsolatban kiemeltük, az Európai Bizottság elnöke lényegében arra utalt, hogy a kötelezettségi eljárások lezárásának egyik feltétele, ha a tagállamok mindenben alávetik magukat a brüsszeli jogi döntéshozatalnak, azaz az uniós jogrendnek kell érvényesülnie a nemzetállami jogberendezkedés fölött.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az aktuális Kormányinfón felvetésünkre úgy reagált: az Ursula von der Leyen indoklása mögött meghúzódó kérdés akár többnapos konferenciákat megtöltő beszélgetés lehetne. Ugyanakkor kifejtette: általánosságban az Európai Unió működésének az alapja, hogy vannak olyan hatáskörök, amelyeket az Európai Unió tagállamai az unió intézményei útján közösen gyakorolnak azokon a területeken, ahol osztott hatáskörök vannak. Ez kifejezetten igaz a közös piacok kérdésére, ahol közös versenyjogi szabályokat kell alkalmazni, és minden tagállam saját érdeke, hogy nemzetállami hatáskörben ne lehessen ezeket felülíró állami szabályozásokat elfogadni. A kancelláriaminiszter ugyanakkor kiemelte: a probléma azzal van, hogy az Európai Unió nem állt meg ezen a szinten,
hanem szerződésmódosítás nélkül, lopakodó hatáskörbővítéssel igyekszik újabb és újabb területekre a saját hatáskörét kiterjeszteni, amelyek vagy közös hatáskörben voltak, tehát tagállam és az unió is szabályozott, vagy csak és kizárólag tagállami hatáskörbe tartoztak.
Mint kiemelte, e tekintetben egyfajta küzdelem zajlik, és annak ellenére, hogy az új lengyel kormány „az éppen aktuális brüsszeli leckét felmondta”, a tagállamok folyamatosan harcolnak jogi szuverenitásuk megőrzése érdekében. Példaként említette:
nemcsak Magyarországnak, de a német alkotmánybíróságnak is számtalan olyan döntése született, amely kijelöli a közösségi jog alkalmazásának határait, és alkotmányos kereteket például nem írhat felül közösségi jog sem.
Karácsonyéknak semmi közük nem volt a Budapest fejlesztésére érkező uniós források megszerzéséhez
Második kérdésünk Karácsony Gergely május 3-ai bejelentéséről szólt, amely szerint 300 milliárd forintos uniós forrás érkezik Budapestre. A főpolgármester ezt úgy kommentálta, hogy Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz. Az esemény külön pikantériája, hogy azon részt vett Elisa Ferreira, az Európai Bizottságnak a kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa is. A kancelláriaminisztertől arról érdeklődtünk, mennyiben ferdített Karácsony Gergely a források megszerzése kapcsán, azaz volt-e köze bármilyen módon ahhoz, hogy ez a pénz Budapestre érkezzen. Gulyás Gergely elöljáróban kiemelte: nem ferdített a főpolgármester, hanem
ez a hazugság minősített esete.
Mint kifejtette, néhány egészen speciális kormánydöntéstől eltekintve csak kormánydöntéssel lehet európai uniós forrásokhoz hozzájutni. Kiemelte: a kormány szívesen fejleszti Budapestet, akár a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve is,
de ez a pénz nem érhető el a főváros számára a kormány nélkül.
Elmondta: az Európai Unióval az uniós pénzekről a kormány tárgyal és állapodik meg, az operatív programokat a kormány és Brüsszel közösen fogadja el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte:
a blokkolás feloldásáért pedig mi küzdünk, miközben Karácsony Gergely elvtársai és támogatói azért ügyködnek, hogy se a főváros, se más önkormányzatok, se a magyar tanárok, se a magyar egészségügyi dolgozók, se a magyar gazdaság ne juthasson többletforrásokhoz.
Hangsúlyozta: Karácsony Gergely saját támogatói tesznek meg mindent Brüsszelben azért, hogy
a bizottság ezeknek a pénzeknek egy részét blokkolja. Tehát elég lenne leszólni a saját elvtársainak, hogy tovább ne akadályozzák ezek szerint a főváros érdekében is álló beruházásokat.
Elisa Ferreira biztos asszonynak a bejelentésen való részvétele kapcsán felvetettük: esetleg ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nyíltan Karácsony Gergely megválasztása mellett kampányol. Gulyás Gergely úgy reagált:
nem vádolnám meg a bizottság összes tagját azzal, hogy Karácsony Gergelyt támogatnák, de hogy a brüsszeli buborékban Karácsony Gergelyre szavaznának, ez nem lehet kérdés.
Végezetül arról érdeklődtünk, hogy március 12-ével Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára új megbizatást kapott a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan, amely kiterjed a bős–nagymarosi vízlépcső révén fennálló vízmegosztás és egyéb problémák kezelésére. Gulyás Gergely elmondta: általánosságban az ügynek folyamatosan volt felelőse, mivel a hágai döntés óta mindkét ország azzal vádolja a másikat, hogy nem hajtotta végre azokat. Hozzátette: egyelőre érdemi lépésekről nem tud beszámolni.
Vezetőkép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS