Bár Věra Jourová biztos asszony nyilatkozata komoly viharokat vert a magyar belpolitikában, de én az ő oldalán vagyok a kérdésben, még ha emiatt rosszul is érzem magam – jelentette ki portálunknak az aktuális Kormányinfón Gulyás Gergely arra reagálva, hogy a cseh uniós képviselő korábbi budapesti látogatásával azt hangsúlyozta, nem lesz egyezkedés a magyar kormánnyal. A kancelláriaminiszter kiemelte, az Európai Unióról az sokat elmond, hogy Brüsszelben abból indulnak ki: ha Magyarország kap pénzt, az azért lesz, mert a szavazatunk feltétlenül szükséges ahhoz, hogy “valamilyen, általunk akár különösebben nem is kívánatosnak tartott cél az érvényesülhessen”. Kiemelte: hazánk is elzárkózik a különalkuktól, ezért sem támogatja a kormány az uniós költségvetés forrásainak soron kívüli megemelését, ugyanakkor azt elvárja, hogy Brüsszel észszerű kritériumokat szabjon meg, amelyek teljesülte esetén folyósítják a hazánknak járó uniós forrásokat.
Portálunk az aktuális Kormányinfón elsőként arról érdeklődött, mennyire érdemes olyan vehemensen támogatni Románia schengeni csatlakozását annak fényében, hogy az úzvölgyi katonatemetőben már akutnak tekinthető módon provokálják a magyarságot a román szélsőséges nacionalisták, feltúrják hősi halottaink sírjait, míg a román vezetés minden ígérgetése ellenére nem tesz semmit ez ellen. Gulyás Gergely felvetésünkre úgy reagált: az úzvölgyi katonatemető kálváriája és ami ott történik, nagyon távol áll a jószomszédi viszonytól, de még csak az alapvető kegyeleti érzésektől is, ami elfogadhatatlan. Ugyanakkor a kormánynak azt kell mérlegelnie, mi a magyar érdek, amelybe a több mint egymillió, Erdélyben élő magyar is beletartozik. A kancelláriaminiszter kiemelte: a schengeni határ jelenleg leginkább őket akadályozza abban, hogy határellenőrzés nélkül járjanak Magyarországra, vagy látogathassák meg rokonaikat Erdélybe hazatérve.
Mint felvetettük, eljárhatna a magyar kormány a svéd politikai elithez hasonlóan a románnal szemben is úgy, hogy bizonyos gesztusok megtételét kieszközli a nemzetközi politikai támogatásért cserébe. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kiemelte: az államok közötti jó kapcsolat nem merülhet ki pusztán az ígérgetésben, ahogyan ez 1994 és 1998 között, a Horn-kormány idején zajlott. Mint felidézte, azokban az években a szomszédságpolitikát az jellemezte, hogy a szavakban mondott jó kapcsolatok ellenére a szlovákok és a románok
ott vertek át minket és akkor, amikor akartak.
Mint hozzátette,
nem szabad baleknak lenni, de megfelelő eszközt kell választani, hogyha valamire, amit elfogadhatatlannak tartunk, válaszolni akarunk, és ez nem lehet ellentétes az erdélyi magyar pártok és az ott élő magyarok érdekeivel.
Jourovának igaza van
Portálunk másik kérdése Věra Jourová uniós biztos magyarországi látogatása alkalmával tett kijelentésére vonatkozott, amelyben a magyarbarátsággal különösebben nem vádolható cseh képviselő asszony kijelentette: nem lesz semmilyen háttéralku hazánkkal, hogy az uniós költségvetés-módosításért cserébe Magyarország hozzájuthasson bizonyos forrásokhoz. Ugyanakkor Gulyás Gergely már a Kormányinfó elején hasonló kijelentést tett a közelgő uniós csúcson elfoglalt magyar állásponttal kapcsolatban, kiemelve, hogy hazánk határozottan nem támogatja a költségvetés-módosítást semmilyen alku árán sem. Gulyás Gergely kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott:
bár a cseh biztos asszony nyilatkozata komoly viharokat kavart a magyar belpolitikában, de én az ő oldalán állok ebben a kérdésben, még ha emiatt rosszul is érzem magam. Nem szeretek vele egyetérteni, és többszörös önvizsgálatot kell tartsak, amikor ilyen helyzetbe kerülök, de akárhányszor gondolom át az ügyet, a véleményünk közös.
A kancelláriaminiszter kifejtette: Jourová is arról beszélt Budapesten, hogy vannak kritériumok, amelyeknek ha Magyarország megfelel, megkapja az uniós forrásokat, nem alkudozni kell. Ugyanakkor Gulyás Gergely megjegyezte: az persze más kérdés, hogy a Bizottság hogyan szabta meg ezeket a kritériumokat Magyarországgal szemben és miért, illetve, hogy hogyan vizsgálja azok teljesültét, mert ami hazánkal szemben folyik, az jogállami keretek között elképzelhetetlen lenne.
De ettől még az elvben egyetértünk. Abban igaza van a biztos asszonynak: az Európai Unióról az sokat elmond, hogy ma mindenki abból indul ki, ha Magyarország kap pénzt, az azért lesz, mert itt meg ott a szavazatunk feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valamilyen általunk akár különösebben nem is kívánatosnak tartott cél az érvényesülhessen. Ez egy szomorú helyzet
– fogalmazott. Gulyás Gergely kiemelte: a bizottság a szerződések őre, ezért objektív, a közösségi jogon alapuló kritériumokat kellene meghatároznia – amire képtelen –, nem barterszerű piaci megegyezésekben kellene gondolkodni.
Vezetőkép: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS