Pesti Srácok

Gulyás Gergely a PS-nek: egyetértek Jourovával, még ha rosszul is érzem magam miatta

Gulyás Gergely a PS-nek: egyetértek Jourovával, még ha rosszul is érzem magam miatta

Bár Věra Jourová biztos asszony nyilatkozata komoly viharokat vert a magyar belpolitikában, de én az ő oldalán vagyok a kérdésben, még ha emiatt rosszul is érzem magam –jelentette ki portálunknak az aktuális Kormányinfón Gulyás Gergely arra reagálva, hogy a cseh uniós képviselő korábbi budapesti látogatásával azt hangsúlyozta, nem lesz egyezkedés a magyar kormánnyal. A kancelláriaminiszter kiemelte, az Európai Unióról az sokat elmond, hogy Brüsszelben abból indulnak ki: ha Magyarország kap pénzt, az azért lesz, mert a szavazatunk feltétlenül szükséges ahhoz, hogy "valamilyen, általunk akár különösebben nem is kívánatosnak tartott cél az érvényesülhessen". Kiemelte: hazánk is elzárkózik a különalkuktól, ezért sem támogatja a kormány az uniós költségvetés forrásainak soron kívüli megemelését, ugyanakkor azt elvárja, hogy Brüsszel észszerű kritériumokat szabjon meg, amelyek teljesülte esetén folyósítják a hazánknak járó uniós forrásokat.

Portálunk az aktuális Kormányinfón elsőként arról érdeklődött, mennyire érdemes olyan vehemensen támogatni Románia schengeni csatlakozását annak fényében, hogy az úzvölgyi katonatemetőben már akutnak tekinthető módon provokálják a magyarságot a román szélsőséges nacionalisták, feltúrják hősi halottaink sírjait, míg a román vezetés minden ígérgetése ellenére nem tesz semmit ez ellen. Gulyás Gergely felvetésünkre úgy reagált: az úzvölgyi katonatemető kálváriája és ami ott történik, nagyon távol áll a jószomszédi viszonytól, de még csak az alapvető kegyeleti érzésektől is, ami elfogadhatatlan. Ugyanakkor a kormánynak azt kell mérlegelnie, mi a magyar érdek, amelybe a több mint egymillió, Erdélyben élő magyar is beletartozik. A kancelláriaminiszter kiemelte: a schengeni határ jelenleg leginkább őket akadályozza abban, hogy határellenőrzés nélkül járjanak Magyarországra, vagy látogathassák meg rokonaikat Erdélybe hazatérve.

Mint felvetettük, eljárhatna a magyar kormány a svéd politikai elithez hasonlóan a románnal szemben is úgy, hogy bizonyos gesztusok megtételét kieszközli a nemzetközi politikai támogatásért cserébe. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kiemelte: az államok közötti jó kapcsolat nem merülhet ki pusztán az ígérgetésben, ahogyan ez 1994 és 1998 között, a Horn-kormány idején zajlott. Mint felidézte, azokban az években a szomszédságpolitikát az jellemezte, hogy a szavakban mondott jó kapcsolatok ellenére a szlovákok és a románok

PestiSracok facebook image

Mint hozzátette,

Jourovának igaza van

Portálunk másik kérdése Věra Jourová uniós biztos magyarországi látogatása alkalmával tett kijelentésére vonatkozott, amelyben a magyarbarátsággal különösebben nem vádolható cseh képviselő asszony kijelentette: nem lesz semmilyen háttéralku hazánkkal, hogy az uniós költségvetés-módosításért cserébe Magyarország hozzájuthasson bizonyos forrásokhoz. Ugyanakkor Gulyás Gergely már a Kormányinfó elején hasonló kijelentést tett a közelgő uniós csúcson elfoglalt magyar állásponttal kapcsolatban, kiemelve, hogy hazánk határozottan nem támogatja a költségvetés-módosítást semmilyen alku árán sem. Gulyás Gergely kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott:

A kancelláriaminiszter kifejtette: Jourová is arról beszélt Budapesten, hogy vannak kritériumok, amelyeknek ha Magyarország megfelel, megkapja az uniós forrásokat, nem alkudozni kell. Ugyanakkor Gulyás Gergely megjegyezte: az persze más kérdés, hogy a Bizottság hogyan szabta meg ezeket a kritériumokat Magyarországgal szemben és miért, illetve, hogy hogyan vizsgálja azok teljesültét, mert ami hazánkal szemben folyik, az jogállami keretek között elképzelhetetlen lenne.

fogalmazott. Gulyás Gergely kiemelte: a bizottság a szerződések őre, ezért objektív, a közösségi jogon alapuló kritériumokat kellene meghatároznia amire képtelen –, nem barterszerű piaci megegyezésekben kellene gondolkodni.

Vezetőkép: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.