Európa öncsonkító módon tönkretette a saját versenyképességét, pedig korábban volt esélye arra, hogy harmadik gazdasági szuperhatalomként zárkózzon fel az Egyesült Államok és Kína mögé – fogalmazott portálunknak Gulyás Gergely az aktuális Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető minisztert többek közt arról kérdeztük a Kínával kötött stratégiai partnerség hogyan változtatott a Berlin-Moszkva-Isztambul igazodási koordinátarendszeren.
Orbán Viktor miniszterelnök több elemző beszédében hangoztatta korábban, hogy Magyarországnak egy Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben kell ügyesen mozgolódnia, ha gazdaságilag és érdekérvényesítés terén eredményeket akar elérni. Az aktuális Kormányinfón arról kérdeztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Kínával megkötött stratégiai partnerségi viszony változtat e ezen a koordinátarendszeren. A kancelláriaminiszter elöljáróban kiemelte, elsősorban a világpolitika és a világgazdasági helyzet változott. Kifejtette, az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok fenntartását rendkívüli mértékben megnehezítik a Brüsszel által elfogadott szankciók, még amellett is, hogy a magyar érdekérvényesítésnek köszönhetően a szankciók az energetikai területre nem terjednek ki. Gulyás Gergely hozzátette, az eltelt 10-15 év alatt Kína szerepe meghatározó lett a világgazdaságban, az Egyesült Államok után a legjelentősebb, sőt arra is jó esélye van, hogy egy évtizeden belül átvegye az elsőséget az USA-tól. A kancelláriaminiszter kiemelte, az Egyesült Államokban még megvan az az életerő, hogy felvegye a versenyt, így hosszú távon két nagy gazdasági szuperhatalom lesz. Ugyanakkor megjegyezte,
korábban úgy tűnt, hogy lehet akár három gazdasági szuperhatalom is, és az Európai Unió lehetne a harmadik, de annak az önsorsrontásnak köszönhetően, amit Brüsszel az elmúlt másfél-két évtizedben tett, ez az esély elveszni látszik.
Hozzátette,
Európa öncsonkító módon tönkretette a saját versenyképességét és bolondabbnál bolondabb szabályokat hoz.
A tárcavezető úgy vélte, hazánknak az az érdeke, hogy minden világhatalommal jó kapcsolatokat tartson fenn, ezen felül ha a világ legjobb technológiáit egy adott területen képviselik, azt honosítsák meg beruházásként Magyarországon.
Minden európai állam örömmel fogadná a kínai elnököt, ha oda akarna menni
Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását egyes nyugati elemzők úgy kommentálták, hogy “a Magyarország és Kína közötti megállapodás egyfajta fordulópont az Európai Unió számára, amely a hatalom Brüsszelből való elmozdulását eredményezheti“. Gulyás Gergelyt arról kérdeztük, a kormány szemszögéből mennyire reális ez az elemzés. A kancelláriaminiszter úgy reagált,
jó lenne, ha így lenne, de túlzásnak érzem.
Mint kifejtette, Budapest előtt Párizsban járt a kínai elnök, a francia elnök néhány hónapja volt Kínában, de általánosságban az Európai Unió valamennyi tagállamának vezetője rendszeresen utazik Kínába,
és örömmel is fogadná a kínai elnököt, ha ezekbe az országokba is szándékozott volna ellátogatni.
Kiemelte, az Európai Uniónak nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy ideológiai alapon zárja el magát azoktól a gazdasági lehetőségektől, amelyet Kína a maga 1,3 milliárd polgárával jelent. Úgy vélte, nem valószínű, hogy ebben a kérdésben a kínai elnök budapesti látogatása változást hozott, „de talán a józan észnek egy szerény megnyilvánulásaként Brüsszelben is értékelhetik”.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS