Gulyás Gergely a PS-nek: Novák Katalin világosan fogalmazott
„A köztársasági elnök feladata a nemzet egységét megtestesíteni. Ez nem jelenti azt, hogy mindig minden döntése mögött a társadalom egésze, vagy akár annak többsége kell, hogy álljon, de ha van egy ennyire egyértelműen elutasításra találó ügy, amely ennek a hivatalnak a betöltését megnehezíti, vagy ellehetetleníti, abból le kell vonni a következtetést” – fogalmazott portálunk érdeklődésére a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Egyértelműen sejthető volt, hogy az aktuális pénteki rendhagyó Kormányinfó központi témája Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyminiszter asszonyok lemondása lesz. A kérdés a jobboldali érzelmű emberek számára is fontos, hiszen egyesek sajnálatos, de kvázi kötelező lépésnek tartják a lemondásokat, mások ugyanakkor a két népszerű női politikus maradását szorgalmaznák. A Kormányinfón portálunk Novák Katalin lemondását bejelentő szavait idézve arról kérdeztünk, hogyan is fejthető fel a volt köztársasági elnök asszony azon indoklása, hogy nehezen válik meg hivatalától, mert ahhoz eskü köti, ugyanakkor úgy érezte, ezt az erkölcsi kötelességen túl azért is meg kell tennie, mert döntési szuverenitása beszűkült, így nem tudná ellátni feladatát. Mint Gulyás Gergely erre reagálva elmondta, Novák Katalin szavai világosak voltak. Mint a miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette,
a köztársasági elnök feladata a nemzet egységét megtestesíteni. Ez nem jelenti azt, hogy mindig minden döntése mögött a társadalom egésze, vagy akár annak többsége kell, hogy álljon, de ha van egy ennyire egyértelműen elutasításra találó ügy, amely ennek a hivatalnak a betöltését megnehezíti, vagy ellehetetleníti, abból le kell vonni a következtetést, amely megtörtént.
A migrációs paktum az Európai Unió lényegével is ellentétes
Portálunk ezt követően a migrációs paktum kapcsán kérdezte a kancelláriaminisztert, amelyet a héten fogadott el Brüsszelben a LIBE-bizottság. A Kormányinfón korábban újságírói kérdésre Gulyás Gergely már kifejtette, hogy azért érezhette szükségét az unió baloldali többsége, hogy a migrációs paktumot még a 2024-es EP-választások előtt áterőltessék, mert feltehetően tartanak a paktum választásokat követő sorsáról. Portálunk a témával kapcsolatban kiemelte, a paktum szerint három csoport különíthető el, egyes országok befogadnák a migránsokat, mások, amelyek ezeket visszautasítják, büntetőadót kellene fizessenek, a harmadik csoportba az uniós határokat védő országok kerülnének. Arról érdeklődtünk ebben a tekintetben hová helyeznék Magyarországot, illetve mennyiben tekinthető jelzésértékűnek, hogy az uniós határvédelem kérdése is bekerült már a paktumba. Gulyás Gergely felvetésünkre úgy reagált, a felosztás alapját egy „szolidaritási mechanizmus” képezi, amely azt jelenti, hogy ha valamely tagállam nem vesz át az elosztási kvóta szerint neki járó migránst, akkor annak jelentős összeget kell fizetnie. Hozzátette, a magyar kormány eleve az elvet sem fogadja el, hogy az Európai Uniónak joga lenne az Európába érkezetteket szétosztani.
Ez egész egyszerűen ellentétes az uniós joggal és az Unió lényegével is és a magyar alkotmányos azonossággal is, aminek az mindenképpen része, hogy arról mi itt dönthetünk, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem
-hangsúlyozta. A határvédelmi kitétel kapcsán hozzátette, miután az Európai Unió nyugati országai sem tudnak teljesen szembemenni a valósággal, ezért a migráció az ő határaikon, sőt az ő országaikban is komoly probléma,
ezért arra ők így hivatkozni tudnak, hogy végre valami pénzt az Európai Unió határvédelemre is ad.
Gulyás Gergely ugyanakkor kiemelte, jellemző, hogy miközben a magyar déli határon Európa egészét védi hazánk, ehhez képest ennek teljes költségéből mintegy 1 százalék az, amelyet az Európai Unió finanszírozni hajlandó.
Vezetőkép: MTI
