Szijjártó Péter: a magyar katonák a NATO legveszélyesebb missziójában vesznek részt, a balti légtér védelmében
Fotó: Bodnár Boglárka
Magyarország immár negyedjére vesz részt a NATO legveszélyesebb missziójában, a balti légtér közös védelmében, ahol nap mint nap fennáll a közvetlen konfrontáció kockázata Oroszországgal – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a litvániai Siauliaiban.
A tárcavezető a balti légtérrendészeti műveletben részt vevő magyar katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a balti régióban a legnagyobb a napi veszélye a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációnak, itt a legnagyobb a felelősség, itt a legtörékenyebb a helyzet, ezáltal itt egy hiba vagy egy rossz döntés vagy egy félreértés pusztító hatással lenne az egész világra.
"Sem fizikailag, sem a szó átvitt értelmében máshol nincsenek ennyire közel egymáshoz a szövetséges erők és az orosz haderő. Ezért az adja a helyzet bonyolultságát, és amiatt is szeretném a különleges elismerésünkről biztosítani önöket, mert itt úgy kell védeni szövetségeseink biztonságát és szuverenitását, hogy közben megvédik a béketeremtés lehetőségét is"
– mondta.
"Mi, magyarok képesek vagyunk arra, hogy úgy védjük meg magunkat, úgy védjük a szövetségeseket, hogy közben nem eszkaláljuk a feszültséget, és nem visszük háborúba a nemzetünket és magunkkal együtt a szövetségünket sem"
– folytatta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy hazánk 2015, 2019 és 2022 után immár negyedik alkalommal vállal szerepet a térségbeli szövetségesek légterének védelmében.
"Büszkék vagyunk rá, hogy a világtörténelem legerősebb védelmi szövetségének nem csak egyszerűen tagjai vagyunk, az sem lenne kevés, hanem az ország méretén és úgy általában az erején, a kapacitásain is jóval felül járulunk hozzá a NATO közös biztonságához"
– jelentette ki.
"És mikor a közös biztonsághoz való hozzájárulásról van szó, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek az ékköve a balti légtérrendészeti misszió (…) Mert szerintem a NATO-missziók közül ez a legnehezebb, a legösszetettebb és egyúttal a legérzékenyebb és legveszélyesebb feladat is"
– tette hozzá.
Majd arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kitörését követően két ügyben volt teljes egyetértés a NATO-tagállamok között: az első, hogy az észak-atlanti szövetség nem résztvevője ennek a fegyveres konfliktusnak, míg a másik, hogy szó szerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal. Aláhúzta, hogy noha egyes szereplők igyekszenek relativizálni, elhomályosítani a felvázolt éles vörös vonalakat, ezek a döntések szerencsére máig érvényben vannak.
"Ezek átlépése nagyon könnyen vezethet el eszkalációhoz és a harmadik világháború kitöréséhez, ami bántóan leegyszerűsítő módon talán a Föld elpusztulásához is vezethet, látván a felhalmozott nukleáris arzenálokat"
– figyelmeztetett.
Továbbá megjegyezte, hogy a misszió teljes mértékben hű a NATO eredeti célkitűzéseihez, hiszen ez a világtörténelem legerősebb védelmi szövetsége, s nem a világ legerősebb támadó szövetsége, még ha vannak, akik ezt a kettőt készek is összekeverni.
"Számunkra a NATO mindig is egy védelmi szövetség volt és lesz, és nem támadó szövetség. És örülünk annak, hogy az eddigi 19 riasztás, majd 300 felszállás és több mint 300 repült óra során önök is ezt az álláspontot, illetve ezt az eredeti alapítói célt képviselték"
– szögezte le.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Európában egyfajta háborús pszichózis uralkodott el a politikai döntéshozók között, azonban tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy egy háborút a harctéren le lehet zárni vagy hogy egy nukleáris hatalmat fegyverszállításokkal le lehet győzni. Tudatta, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely már a kezdetektől fogva tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett, de ma jobb a helyzet a korábbinál, mert a világ első számú szuperhatalma, a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok is ezt az álláspontot képviseli. Illetve úgy vélekedett, hogy amíg nem sikerül a diplomáciai rendezés, addig a legfontosabb feladat az eszkalációs kockázatok kivédése és annak megakadályozása, hogy Magyarországot belerángassák ebbe a háborúba.
"Bár abban reménykedünk, hogy a Jóisten megadja, hogy addigra már más helyzet lesz, de még ha más is lesz az éppen aktuális helyzet, attól függetlenül az európai biztonsági architektúra szempontjából ez a térség mindig is az egyik kiemelten kezelt térség lesz, ezért 2028-ban a Magyar Honvédség légiereje újra visszatér ide"
– jelentette be.
Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka
