Olyan hálózat látszik felsejleni a Szeviép-botrány kapcsán, amivel szemben az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell világos és egyértelmű választ adnia – jelentette ki portálunk kérdésére Gulyás Gergely csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: a szegedi ügy esetében nem egyes bírók, hanem a teljes szegedi igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban merültek fel súlyos aggályok.
Gulyás Gergely kancelláriaminisztert szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdeztük azzal a portálunk által nyilvánosságra hozott botránnyal kapcsolatban, amelyben felmerült, hogy a szegedi Szeviép-ügyben több olyan bíró is döntéshozatali helyzetbe kerülhetett, akik lekötelezettjei lehetnek a városvezetésnek.
A társadalom is bizonytalan a bírói döntések igazságosságában
A PestiSrácok.hu elöljáróban arról érdeklődött, indokolt volt-e a drasztikus bírói fizetésemelés annak fényében, hogy sorozatban borulnak ki a szekrényből a csontvázak a döntéshozatalok pártatlanságát, igazságosságát illetően. Gulyás Gergely kiemelte: a bíróságoknak, a bírói döntéseknek elsősorban a magyar törvényekkel kell összhangban lenniük; ilyen értelemben nem kell megfelelniük a társadalmi elvárásoknak. Ugyanakkor hozzátette: azzal kellett szembesülniük, hogy ha bármilyen területen a kormány a béremelésekről dönt, azt rendszerint széleskörű támogatás övezi; ez alól sajnálatosan kivételt képeznek a bírói béremelések. A kancelláriaminiszter úgy vélte, ebből a megfelelő következtetést elsősorban a bíróknak, a bírói testületeknek maguknak kell levonniuk.
Az mégsem jó, ha egy hatalmi ág és a társadalom között ilyen a viszony; ha van egy hatalmi ág, amelynek a függetlenség a legfőbb értéke, és a társadalom bizalmát és megbecsülését mégsem olyan mértékben élvezi, ahogy az elvárható lenne
– fogalmazott.
Megrendült a bizalom
Gulyás Gergely ugyanakkor kiemelte: a bírókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a lehető legszigorúbbak. Akármilyen más értelmiségi munkával összehasonlítva mindenhol több lehetőség van a többlet jövedelemszerzésre, ráadásul 30 éves kor alatt senkiből nem lehet bíró: komoly szakmai munkát kell letenni az asztalra egy ilyen poszt betöltéséhez. Mint hangsúlyozta, mindezek fényében indokolt a megfelelő bírói bérezés. Hozzátette: sajnálatos módon éppen az ilyen, napvilágot látott ügyek rendítik meg a bizalmat a különben indokolt béremelés szükségességében. Megismételte: erre a bírói testületeknek kell megfelelően reagálniuk, hiszen véleménye szerint biztos komoly oka van annak, hogy a bíróságokkal kapcsolatos társadalmi megítélés ott tart, ahol.
Hálózat látszik fölsejleni
A kancelláriaminiszter óva intett attól, hogy országosan is általánosnak kellene tekinteni azt, ami a gyanú szerint a szegedi bírói gyakorlat része. Hangsúlyozta: a kormány akkor sem veheti át az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerepét, ha magéért beszél, mit kell tenni ebben az ügyben. Gulyás Gergely kiemelte: nem egy bíróval kapcsolatban merült fel, hogy megkérdőjelezhető a döntéshozatal függetlensége. Mint fogalmazott: olyan hálózat látszik felsejleni a Szeviép-ügy kapcsán, amellyel szemben az OBH-nak kell világos és egyértelmű választ adnia. Itt ugyanis nem egyes szegedi bírók pártatlansága, hanem az egész szegedi igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és pártatlansága került veszélybe. Emlékeztetett: adott eljárás során a bírói oldalon elkövetett bűncselekmény perújítási oknak minősül. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha mindaz igaz, ami megjelent és amit az egyik bíró is megerősített egy nyilatkozatban, akkor durva összeférhetetlenségről van szó, így adott esetben büntetőjogi felelősségre is kiterjedően kell vizsgálni, ami ott történt. Gulyás Gergely egyebek között kiemelte: az egyik bíró 2015-ben potom pénzért, 14-15 millióért vásárolt meg az önkormányzattól egy 100 négyzetméteres felújított polgári lakást Szeged felújított korzóján, a Wagner-palotában.
Egy olyan cég, ami részben az egyik bíró tulajdona a várostól, egy másik céggel közösen egymilliárdos projektben nyert el közbeszerzést, úgy, hogy ennek a cégnek a korábbi forgalma 17-18 millió forint volt
– mutatott rá. A miniszter úgy fogalmazott:
aki ezek alapján nem gyanakszik alapvetően, ott a hiba az nem az újságírókban van, akik a cikket megjelentették.
Hiába a szigorú büntetőpolitika, ha a bíróságok azt nem alkalmazzák
Súlyos hibát követtek el mind az első, mind a másodfokú eljárásban azok, akik a győri gyermekgyilkosság elkövetőjének korábbi büntetése alóli feltételes szabadságáról döntöttek
– jelentette ki Gulyás Gergely. Közölte: ha a bíróság nem a legenyhébb büntetést szabta volna ki a férfira, akkor az még mindig börtönben ülne. A kancellárliaminiszter elmondta: a kabinet a szerdai ülésén hallgatott meg tájékoztatást az esetről, amely után úgy ítélték meg, hogy a férfit érintő eljárás teljes kivizsgálására van szükség. Rámutatott arra is, hogy a férfi a korábbi bűncselekményeiért, bár halmazatban követte el azokat, mégis indokolatlanul és elfogadhatatlanul gyenge büntetést kapott. Ilyen esetben a büntetési középértéktől való eltérést indokolni kell – fűzte hozzá –, vagyis itt azt, ha az öttől tizenöt évig terjedő büntetésnél a tízéves szabadságvesztésénél enyhébb büntetést vetnek ki.
Hiába jelenik meg a törvényekben 2010 óta a szigorúbb büntetőpolitika, ha azt a bíróságok nem alkalmazzák
– fogalmazott. Ha így tettek volna, a gyerekek még ma is élnének. Hozzátette: a kormány vizsgálja annak a törvénymódosításnak a lehetőségét, hogy ha valaki másnak az életére tör, akkor őt ne lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani. Ez jelenleg csak a bűnszervezetek esetében adott. A részletekről szólva elmondta: a férfi szeptember végi feltételes szabadságra bocsátásakor a bíróság sem a büntetés-végrehajtási intézet, sem az ügyészség javaslatát nem vette figyelembe, holott az elkövető nem mutatott aktivitást a sikeres társadalmi integrációja érdekében, és fenyítéssel is rendelkezett. A szabadságra bocsátáskor pszichológiai szakvélemény nem készült, ugyanakkor a házaspár 2019-es bontópere során igen. Ez nem tárt fel kockázatot abban, ha az apa tartja a kapcsolatot a gyerekeivel, ezért a bontóper során a szülői felügyeleti jogot ugyan megszüntették, de a fő szabálytól eltérve kivételt tettek, és a kapcsolattartás megtartása mellett foglaltak állást. Szólt a Kúria felelősségéről és elmondta: Varga Judit igazságügyi miniszter ezért annak elnökéhez fordul, hogy a joggyakorlatot elemző csoportok különösen az élet elleni bűncselekmények esetében vizsgálják meg, kellően szigorúak-e az ítéletek.
Forrás/fotó: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS