Pesti Srácok

Gulyás Marci tízmilliós osztaléka a dolgozó nép nevében

Gulyás Marci tízmilliós osztaléka a dolgozó nép nevében

Hát eljött az igazság pillanata május 31-én. Eddig kellett ugyanis leadni a cégek, alapítványok, egyesületek éves beszámolóját. Így végre az is kiderült, hogy miből is gazdálkodtak a folyton kolduló ellenzéki média szereplői. Kiderült például, hogy a Partizán támogatása duplájára, közel 500 millióra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és azt is megtudtuk, hogy Gulyás maga is kiszedett 10 millió forint osztalékot a cégéből. De persze a többiek hasonlóan szenvednek a nagy „diktatúrában.”

Gulyás Márton Partizánjának gazdálkodása három okból volt érdekes:

• Egyrészt azért, mert Gulyásék számtalan műsorukban panaszkodtak a gonosz Orbán-rendszer önkényére, a média és a közállapotok borzalmas helyzetére.• Másrészt azért, mert Gulyás Marci minden műsor elején támogatásért kuncsorog és arról beszél, hogy a nézők adománya nélkül nem lehetne többé Partizán.• Harmadrészt pedig azért, mert csak itt-ott elszórva ad némi információt az átláthatóság élharcosa a saját üzlete valódi támogatóiról. Vagyis ő nagyon nem átlátható, bármit is hazudjon.

Tele volt a YouTube és a Facebook azzal, ahogy Marci a hetekig tartó 1 százalékos kampánya során telefonálgat, vagy videóban kéri a nézője támogatását. Aztán amikor az ember megnézi a Partizán Alapítvány beszámolóját, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy Gulyás totál hülyének nézi a támogatóit. Hiszen a dokumentumból kiderül, hogy közel 500 millió forintból gazdálkodhatott csak a tavalyi évben Gulyás, amelyből 471 millió forint támogatásként is szerepelt. Az meg szinte biztos, hogy a 471 milliónak csak minimális része lehetett valódi nézői támogatás.

PestiSracok facebook image

Egyértelmű, hogy a nézői támogatás csak legitimáció eszköze, vagy, hogy egyszerűbben fejezzem ki magam, a műsor része. Marcinak el kell játszania a YouTube-on harcoló, alulról építkező forradalmárt, aki szembenéz a gonosz Orbánnal az őt imádó, támogatók pénzén. Még ha nem is így van, akkor is.

Duplájára nőtt a támogatás

Mert amiről viszont nem szeret beszélni a Partizán főszerkesztője, hogy a nagy támogatók jelentős részben Soroshoz és az amerikai baloldalhoz tartozó szervezetek. Hát itt dől meg Marci meséje. Nem véletlenül titkolja ezeknek a nevét a beszámolójukban. Ami viszont látszik és megdöbbentő, hogy a fenti 470 milliós támogatás közel a duplája az egy évvel korábbi összegnek.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az amúgy kétségtelenül sikeres csatornának duplájára nőtt volna a nézettsége, vagy az érdeklődés Gulyás iránt. Nem, nem. Ez a dollárbaloldalon annyit tehet, hogy Soros Gyuri bácsi mélyebben nyúlt bele a zsebébe, mert lát fantáziát Marciban. A baloldali siker fokmérője ez. A többiek majd ennyivel kevesebbet kapnak. Gondolom emiatt van a nagy felbolydulás.

Tízmillió forintos osztalék a dolgozó nép nevében

A kommunista forradalmárból lett médiavezér pedig nemcsak egy alapítványon, hanem egy cégen keresztül is, pontosan a MFG Film- és Videógyártó, Szolgáltató Kft-n keresztül is jövedelmező módon gazdálkodott. A cég árbevétele négyszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest, tavaly 56 millió forint árbevételt realizált. Ebből 13 millió forint volt az adózott eredménye. Vagyis Gulyás Marci az általa hangoztatott nagy orbáni elnyomás közepette már a második fizetőképes vállalkozását építette fel. Személyesen is profitált a cégből, hiszen a nyilvános dokumentumok szerint, mint egyedüli tulajdonos 10 millió forintot vett ki osztalékként.

A többieknek is jól ment a biznisz

És akkor nem beszéltünk az 1 milliárdos árbevételt elérő 444-ről, vagy épp a 24.hu-ból 2,5 milliárd osztalékot kivevő Varga Zoltánról. A „diktatúrában” minden médiavezér halálra keresi magát. Vagyis miközben Hadházy Ákostól kezdve, Dobreven és Gyurcsányon át, Szabó Tímeáig a teljes ellenzék és persze az ellenzéki média, arra panaszkodik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, hiszen Orbán leuralta a médiát, valójában mindegyik agyonkereste magát a tavalyi választási évben. Vagyis zavartalanul realizálhatnak több száz millió forintos árbevételt a balos médiavezérek. Jómódban és zavartalanul megélnek az Orbán-szidalmazásból.

És a Telex-444-Partizán háromszöghöz ömlő külföldi támogatások jól mutatják azt a tényt, hogy hazudhatnak bármit a szimpatizánsaiknak, itt valójában nem ők vannak hátrányos helyzetben. Hanem a jobboldali kormány és média áll szemben egy pénzben és emberben kifogyhatatlan forrásokkal rendelkező világbirodalommal szemben, aminek a Telex,444,Partizán csak a hazai letéteményesei. És a harc nem ért véget tavaly áprilisban, ne gondoljuk.

A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese

Vezető kép: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.