Gyanús dolgok bukkantak elő Hadházy Ákos ingatlanvásárlása körül

Hadházy Ákos korábbi egyik sajtónyilatkozata szerint azért kell megszüntetni az önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozatok rendszerét, mert az a legerősebb jelképe annak, hogy a politikusok nem mondanak igazat. A Tűzfalcsoport emlékeztet: a hatályos magyar szabályozás alapján a vagyonnyilatkozatok kitöltése országgyűlési képviselők számára szigorú feltételrendszer mellett történik. Ingatlanok estében például fel kell tüntetni a szerzés idejét és jogcímét. Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően, négyzetméterben kell megjelölni.

Tárgykörben vet fel érdekes szempontokat, hogy Hadházy Ákos 2018-as, második, kiegészített vagyonnyilatkozatában először tüntetett fel egy második szekszárdi ingatlant egy korábbi, 2005-ben vásárolt lakás mellett, amely utóbbiról 2020-ban nyilatkozta azt a képviselő, hogy értékesítették. Az új 140 négyzetméteres (pontosabban 141,7 m2) ingatlan fele részben a képviselő tulajdona

– írja a Tűzfalcsoport.

Hadházy ingatlanjával kapcsolatban felmerült egy furcsaság, ugyanis míg 2020-ban a vásárlás időpontjaként 2018 lett feltüntetve, a következő évben hiányzott a vonatkozó adat, majd 2022-ben már 2019 szerepelt.

Az ingatlanszerzés pontos időpontjának azért is van jelentősége, mivel magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy azt követő 1 éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor nem kell fizetni illetéket.

Ráadásul a Kúria érintett gyakorlata szerint, ha a vevő vásárolt egy ingatlant, és már a vásárláskor tudta, hogy a közeljövőben el kívánja adni a már meglévő ingatlanát, amely esetben ő az 1 éven belüli értékesítésre figyelemmel jogosult lenne az illetékkedvezményre. Ezt a vevő jelezte is az adóhatóság felé, aki az illeték megállapítására irányuló eljárását az ingatlan értékesítéséig felfüggesztette. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében ilyen esetben a vevőnek 13 hónapon belül igazolnia kell, hogy megtörtént az ingatlan értékesítése. Amennyiben erre mégsem kerül sor, az adóhatóság az általános szabályok szerint, a teljes vételárat alapul véve állapítja meg a vagyonszerzési illetéket, sőt, ezen felül pótilleték megfizetésére is kötelezi a vevőt

– írja a Tűzfalcsoport. Hozzáteszik:

A Szombathelyi Törvényszék B.149/2007/70. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában azt mondta ki, hogy az illetékekről szóló törvény szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettség fő szabályként a szerződés megkötésének napján keletkezik.

A perbeli ügyben a tulajdonjog bejegyzésére kérelmet nyújtottak be a magánfélhez, azonban I.r. vádlott II.r. vádlottal megbeszélte I.r. vádlott kezdeményezésére, hogy a határozat elkészítését követően ne továbbítsa a határozatot az Illetékhivatal felé azért, hogy később kelljen illetéket fizetni.

II.r. vádlott az ügyben 2003. december 31. napján hozta meg a határozatot, de az iratokat jogszabályellenesen magánál tartotta, az illetékhivatal felé történő postázásra nem került sor.

Az országgyűlési képviselő az Ogytv. 90. § (1) bekezdése alapján az eskütételét követő harminc napon belül, az eskütétel napján fennálló állapot szerint tesz vagyonnyilatkozatot azzal, hogy amennyiben a vagyon­nyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében változás következik be, azt a változást követő harminc napon belül bejelenti a Mentelmi Bizottságnak. Az ügy kimenetele szempontjából döntő jelentőségű, hogy Hadházy jelen ügyben ezt megtette, vagy sem.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/Mónus Márton