Gyárfás Tamás védője szétzúzhatja a Fenyő-gyilkosság vádját?

Folytatja a Fenyő János meggyilkoltatásával vádolt Gyárfás Tamás védője a vád és az ügyésznő vádbeszédének ízekre szedését. Zamecsnik Péter három hónapja kezdte meg védőbeszédét, amit ma folytathat a Fővárosi Törvényszéken. Eddig minden vádpontot tényekre hivatkozva próbált meg cáfolni. Nem várható, hogy változtatna ezen a sokszor aprólékosnak tűnő védekezési taktikán.

Szemán László

Zamecsnik Péter eddig két napot beszélt a Fővárosi Törvényszéken, Póta Péter bíró előtt a Fenyő János meggyilkoltatása miatt indult perben, miután az ügyész, Pappné Jenei Andrea fenntartotta a vádat Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen. Az ügyész életfogytiglanig tartó fegyházbüntetést kért Portik Tamásra, míg Gyárfás Tamásra 12 évnél hosszabb fegyházbüntetést. Portik legkorábban 30 év letöltése után szabadulhatna feltételesen, míg Gyárfás a büntetés négyötödének letöltése után kerülhetne feltételesen szabadlábra.

Zamecsnik Péter három hónapja a felszólása első napján a vádbeszédre reagált, a második napon megkezdte az eredetileg négy napra tervezett védői perbeszéd előadását. Ezen a napon, a tárgyalás megkezdése előtt átadta Póta Péter bírónak a védői perbeszéd kinyomtatott példányát, ami két testes iratdobozt töltött meg. A védőügyvéd eddigi mondanivalójának lényege, hogy álláspontja szerint a tényállásnak kétséget kizárónak kell lennie ahhoz, hogy valakit elítéljenek.

Ismeretes: Gyárfás Tamás ellen, a Fenyő János sérelmére 1998. február 11-én elkövetett gyilkosság felbujtójaként 2018. június 30-án emelt vádat az ügyészség. A vádbeszédben fenntartott vád szerint Gyárfás és Fenyő között életre-halálra szóló gazdasági háború dúlt, ami során Gyárfás megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Tasnádi elvállalta a megbízást és két alkalommal 6–6 millió forintot fel is vett érte. A vád szerint miután Tasnádi nem teljesítette a mnegbízást, Gyárfás felbujtotta Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyőt, amit Portik Jozef Roháčcsal el is végeztetett.

Gyárfás Tamás ügyvédje, Zamecsnik Péter társaságában érkezik büntetőperére a Fővárosi Törvényszék épületében 2020. február 11-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Zamecsnik Péter hangsúlyozta: a vádirat 14 egymástól elkülöníthető vádpontra épül, és a mintegy négy éve tartó perben a védelem tényekkel, dokumentumokkal, kétséget kizáróan az bizonyosodott be, hogy ezek egyike sem állja meg a helyét. A védő szerint a perben felcserélődtek a szerepek.

Az ügyészség – vélhetően a rendőrségi jelentésekre támaszkodva – sorozatban állított valamit, a védelem pedig, hangsúlyozom, kétséget kizáróan bebizonyította, hogy ezek az állítások ellenőrizetlenek, valótlanok. Több tekintélyes rendőr ezúttal nem gyűjtötte, hanem gyártotta a bizonyítékokat, miként az a jelentéseikből kiderült

– fogalmazott Gyárfás Tamás védője, aki szerint a védelem több olyan anyagot kutatott fel, amelyekre a rendőrségnek, a nyomozóknak is lett volna lehetőségük. Ehhez nekik húsz év állt a rendelkezésre, hiszen, ha megszakításokkal is, de a Fenyő-ügyben több mint két évtizede tart a nyomozás. Zamecsnik Péter felsorolta azokat a lényeges elemeket, amelyek szerinte bizonyítják a vád tarthatatlanságát. A felsorolásból a leglényegesebb pontokat emeljük ki.

• A vádirat úgy fogalmazott, hogy több tanú valamely forrásból arról hallott, hogy Gyárfás meg akarja öletni Fenyőt. Ezzel szemben a valamely forrás egyetlen forrás: Tasnádi Péter. Valamennyi tanú azt mondta el, amit tőle hallott. Az általa elmondottak viszont nem bizonyítottak.
• Nem kaptak magyarázatot arra, hogy miképp kerülhetett Jeney Áronnak, a Fenyő-gyilkosság főnyomozójának a 2018. január 6-i jelentésébe az a szövegrész, hogy „letettük… letettük a fenyőfát”, amely nagyban hozzájárult Gyárfás Tamás 2018. április 17-i meggyanúsításához és őrizetbe vételéhez.
• Ha készült is egy bizonyos 120 oldalas „fehér könyv”, az biztos, hogy annak összeállítója azt a gyilkosság előtt másfél évvel, 1996 nyarán lezárta. Fenyő Jánosnak a továbbiakban már nem volt értelme Gyárfás ellen vádaskodni.
• Nem jártak utána Fenyő János ügyvédje 1996. március 29-én írt levelének, amelyet a Bank Austria-GiroCreditnek küldött. A vádhatóság a pótvádja benyújtása előtt meggyőződhetett volna, hogy az ügyészség által leírtakkal szemben a levélben szó sincs arról, hogy Gyárfás Tamás ellen büntetőeljárás zajlik. Nem is lehetett, mert az ún. első kaposvári ügy csak másfél hónappal a levél megírása után, 1996. május 7-én indult.
• Nem nézték át a Népszavának legalább az 1997. szeptember 18. és 1998. február 13. közötti cikkeit, hogy meggyőződjenek: Fenyő János, illetve a Népszava – a vádiratban foglaltakkal szemben – egy sort sem jelentetett meg az ebben az időszakban zajló kaposvári perről.
• Nem vetették össze a 4. számú védett tanú arcát, annak a személynek a képmásával, akit Gyárfás Tamás és felesége, 2017. szeptember 17-i látogatójukban egyaránt felismert. Bár a 4. számú tanúnak fogalma sem volt, hogy hány oldalt adott át Gyárfásnak, az ügyészség hitelt adott a szavainak. Az ő ügyét egy másik gyilkossági ügyben el is különítették.
• Az ügyészség nem adott hitelt annak, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának 1996. október 11-i döntése után Fenyő János és Gyárfás Tamás vitája érdektelen lett, elcsitult. 1997. február 7-én az Újságíró bálon, többek szeme láttára Gyárfás Tamás Fenyő Jánosnak békejobbot nyújtott. Kézfogásukat többen látták, igazolták.
• Az ügyészség figyelem kívül hagyta, hogy a két fél ügyvédjei 1997. július 17-én a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán bejelentették, hogy a 35.763.407 Ft nagyságrendű vitájukat nem a perben, hanem egyeztetés útján kívánják rendezni. Ez a szándék meg is valósult, miként az már dr. Óvári Győző ügyvéd 1997. szeptember 30-án megküldött első vázlatában is szerepelt, amelynek végső változata 1997. december 16-án aláírásra is került.

Ungvári Tamás író, Fenyő János médiacézár és Kuncze Gábor belügyminiszter 1995-ben. Fotó: MTI/Kovács Attila

A védőügyvéd emlékeztetett rá, hogy a meghallgatott 53 tanú egyike sem tudta feltételezni, hogy Gyárfás Tamás ölette meg Fenyő Jánost. Ennek megerősítéséül szó szerint idézte Székely Ferencet, Friderikusz Sándort, Szilvássy Mihály Zoltánnét, Kereszty Andrást, Dósa István Andrást és Tasnádi Pétert is. Hangsúlyozta: a legsúlyosabb bizonyítékként beállított, a Farkasréti temetőben fellelt, Portik Tamás által titkon rögzített, Gyárfás Tamással zajlott beszélgetéseket tartalmazó hanghordozók több kézen mentek át, nem eredetiek. A felvételekhez hozzányúltak, azokat manipulálhatták. Ettől függetlenül a felvételeken a gyilkosságra szóló megbízás nem hangzik el.

Zamecsnik Péter ma a 14 részre tagolt védői perbeszédét a 8. fejezet ismertetésével folytatja. Ez Gyárfás Tamás kaposvári ügyeit mutatja be a védelem szempontjából.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu