Gyurcsány Ferencben miniszterelnöksége utolsó éveiben már nem bíztak Moszkvában, úgy tartották, a DK jelenlegi elnöke folyamatosan át akarja verni őket – idézték fel a PestiSracok.hu-nak a csütörtöki Putyin-Orbán csúcs kapcsán a kétoldalú kapcsolatok alakításában már akkor résztvevő diplomaták. Forrásaink szerint ezért is tellett időbe Orbán Viktornak, amíg bizalmi viszonyt tudott kialakítani az orosz államfővel. A jelenlegi kapcsolatokat orosz és magyar oldalról is pragmatikusnak és hatékonynak tartják, amelyekben a múlt sérelmeinek bolygatása helyett előre néznek.
MÁTÉ T. GYULA – PestiSrácok.hu
Gyurcsány Ferenc utoljára 2009 november végén találkozott Vlagyimir Putyinnal. A Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke ugyan április óta nem volt miniszterelnök, de Moszkvában úgy tartották, hogy a Bajnai-kormány Gyurcsány kottája szerint játszik. A találkozóra egy moszkvai, elsősorban ukrán nemzeti ételekre specializálódott étteremben került sor – mai szemmel ez szinte pikánsnak tűnik -, nem hivatalos jellegét hangsúlyozva a két politikus felesége mellett csak Putyin tolmácsa volt jelen. Az örmény származású diplomata fordít egyébként ma is az orosz elnöknek magyar ügyekben.
Fotó: Magyar Hírlap
Elszabotálták a Déli Áramlatot?
„Putyin azért hívta meg Gyurcsányt, mert tudni akarta, mit teljesítenek a korábbi ígéretekből a ciklus hátralévő részében” – idézték fel a korabeli eseményeket PestiSrácok.hu-nak orosz diplomaták. Forrásaink szerint az orosz államfőnek különösebb illúziói nem voltak, a Kremlben akkor már évek óta azt tapasztalták, hogy Gyurcsány Ferenc átveri őket. „Mindig fontoskodott, a csillagokat is leígérte az égről. Ráadásul a kétoldalú tárgyalások részleteiről szinte már aznap tudtak Washingtonban és Brüsszelben, ez később segíthetett az EU illetékeseinek a Déli Áramlat gázvezeték megfúrásában is.”– jegyezték meg forrásaink. A Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítéséről Gyurcsány két évvel korábban állapodott meg Moszkvában. Bulgária illetve Szerbia felől ugyan szintén orosz gáz jött volna, de legalább lett volna még egy útvonal a már akkor több mint kockázatos ukrajnai mellett. Nem véletlen, hogy az ország energiaellátásának diverzifikálása érdekében a projektet később az Orbán-kormány is támogatta, 2014-ben brüsszeli nyomásra Bulgária kihátrált belőle. Pedig annak idején Bojko Boriszov bolgár elnök is szívélyes kapcsolatot ápolt Putyinnal, örök barátságot ígérve még egy szép pásztorkutya kölyköt is ajándékozott az orosz elnöknek. Csak a történelmi bulvár kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a híresen eb-barát orosz elnök 2006-ban Budapesten Gyurcsány Totó kutyáját is lelkesen ölelgette.
Feri sokkal hiúbb annál
Kérdés, hogy ha Moszkvában tisztában voltak Gyurcsány vélt vagy valós kettős játékával, miért hívta meg Putyin? Orosz forrásunk szerint „Vlagyimir Vlagyimirovics akart adni egy utolsó esélyt, emberként akart Gyurcsány szemébe nézni”. Akkor Moszkvában szolgáló magyar diplomaták szerint a Kreml urától ugyan esetenként tényleg nem áll messze a szentimentalizmus, azonban országos kérdésekben aligha hallgat az érzelmeire. Ugyanakkor tény az is, hogy már korábban személyesen próbálta „helyre tenni” azokat az embereket, akikben korábban megbízott, de azzal visszaéltek. A Kreml kulisszatitkairól több sikerkönyvet is író Mihail Zigarj, az egyetlen Nyugaton függetlennek tartott Dozsgy, azaz Eső nevű orosz tévéadó főszerkesztője szerint a legemlékezetesebb eset George W. Bush-é volt. Az amerikai elnökkel először meglepően jó viszonyba kerültek. Szeptember 11-e után Putyin lényegében támogatta az amerikai bosszúhadjáratot, azonban Bush nem állt meg Afganisztánnál és Iraknál, hamarosan Oroszország is a „gonosz tengelyének” részévé avanzsált. Putyin ezt sohasem bocsátotta meg se neki, se az amerikaiaknak. Pedig Vlagyimir Putyint aligha lehet hálátlan embernek nevezni. Gerhard Schröder jelenlegi és majdani leszármazottai hosszú sora számára biztosított biztos megélhetést, amikor a választásokat elveszítve német kancellárból az Északi Áramlatot megvalósító orosz-német-francia-olasz konzorcium egyik vezetőjévé tette. 2010 telén pedig arról szóltak a hírek, kapott-e Gyurcsány is hasonló ajánlatot a moszkvai vacsorán a Déli Áramlat támogatásának fejében? A felvetést említett orosz forrásunk határozottan cáfolta, állítja, akkor már nem volt meg a „bizalmi viszony”. Gyurcsány akkori, azóta vele szembe került szocialista bizalmasa szerint, ha lett volna is ilyesmiről szó,
a Feri nem bírta volna magában tartani, annál sokkal hiúbb valaki.
Privatizált kétoldali kapcsolatok
Tény, hogy a 2009 novemberi moszkvai vacsora előtt az orosz kormányzó párt Egységes Oroszország szentpétervári kongresszusán Vlagyimir Putyin már tárgyalt Orbán Viktorral. Az oroszoknak akkor már nem voltak kétségei abban, hogy ki lesz Magyarország új miniszterelnöke. Az első találkozó tapogatózó volt, és igaz, az oroszok nem felejtették Orbán „előéletét”, a Szovjetunióval és Oroszországgal kapcsolatos negatív megjegyzéseit. Ráadásul első miniszterelnöksége alatt sem alakultak jól a kapcsolatok, nem kis részben egyébként a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat a szó szoros értelmében privatizáló szocialista háttérembereknek köszönhetően. Úgy tudjuk, Vlagyimir Putyin végül szűk körben, 2011 nyarán jelentette ki:
Orbánnal lehet tárgyalni, korrekt ember, betartja, amit ígér.
Ekkor már túl voltak a második, 2010 novemberi moszkvai találkozón, amikor a MOL-ban lévő Szurgutnyeftyegaz pakett magyar államnak való eladásáról, valamint a Déli Áramlat építéséről is szó esett. A MOL ügylet rendben lezajlott – orosz pletykák szerint egyébként a cégben magának az elnöknek is van érdekeltsége – és nem Budapesten múlott a Déli Áramlat későbbi kudarca sem. A felső szintű tárgyalások később éves rutinná váltak, a korábbinál lényegesen intenzívebb a két külügyminiszter, Szergej Lavrov és Szijjártó Péter kapcsolata is.
Fotó: Facebbok.com
Mindenkinek jó így
A PestiSrácok-hu felvetésére, miszerint Putyin elvárja-e, hogy Magyarország megvétózza Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókat, orosz és magyar forrásaink is egyértelmű nemmel válaszoltak. „Putyin tisztában van Magyarország helyzetével, meddig nyújtózhat az EU és NATO takaróban” – hangzott el egy háttérbeszélgetésen a csütörtöki csúcs után. Moszkva ezt egyébként nem várja el Görögországtól vagy Ciprustól, és a Putyinnal szintén jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico szlovák miniszterelnöktől sem. Külügyminisztériumi információink szerint a Bem térre se hivatalos, se informális úton nem érkezett hasonló megkeresés Moszkvából. Ugyanakkor nem titok, hogy barátságos gesztusnak tartják, hogy Magyarország is folyamatosan felveti, hogy a szankcióháborúnak nincs semmi értelme, káros mindenki számára. Ez azonban aligha ellenkezik a magyar érdekekkel, hiszen az ország az elmúlt három évben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint közel 6 milliárd dollárt veszített a szankciókon. Kérdésünkre, hogy Orbán Viktor már említett „előéletét”, a Fidesz korábbi vélt vagy valós orosz-ellenességét elfelejtették-e Moszkvában, a következő választ kaptuk: „Hagyjuk a múlt sérelmeit, előre kell nézni”. Ahogy később egyik interjú-alanyunk félig tréfásan fogalmazott: „A magyarországi szovjet emlékműveket majd mi felújítjuk, gondozzuk az oroszországi magyar katonatemetőket is, maguk meg segítenek renoválni az itteni ortodox templomokat. Ez mindenkinek belefér, jó így.” Utóbbi projektre egyébként múlt szerdán 2,4 milliárd forintot különített el a kormány.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS