Közös sajtótájékoztatót tartottak állami intézmények az Országházban a korrupció elleni összefogásuk kezdetének hét éves évfordulóján. A sajtótájékoztatón részt vett a Belügyminisztérium, a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és a Legfőbb Ügyészség. December 9-én volt a korrupcióellenes világnap, mely ugyancsak felhívja a figyelmet a megfelelő hozzáállásra. Az állami intézmények vezetői a rendezvényen elmondták, hogy milyen eredményekre jutottak az utóbbi években, és amellett, hogy saját intézményükben sikerült előrébb jutni a korrupció elleni harcban, közösen is hatékonyan együtt tudtak működni, amelyet statisztikákkal támasztottak alá.
Az ÁSZ kezdeményezésének alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá 2011. november 18-án, melyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az OBH, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban pedig, az együttműködés elindulásának ötödik évfordulóján a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is belépett a sorba, így hét állami intézmény fogott ekkor már össze a korrupció ellen.
Az intézmények a mai napon, a Közbeszerzési Hatóság szervezésében az Országházban értékelték a korrupcióellenes tevékenységük elmúlt hét évét. Először Pintér Sándor belügyminiszter szólalt fel, aki elmondta, hogy rendkívül fontos az oktatás szerepe a korrupcióellenes harcban:
Az oktatás az az alap, mely lehetővé teszi számunkra, hogy a későbbiekben a felnövekvő új generáció mentes legyen a korrupciós gondolatoktól. (…) Eljutottunk oda, hogy lehetőleg már a 9-10. általános évfolyamban jussunk el a korrupcióellenes oktatáshoz. Ez egy nagyon fontos feladat számunkra, ez jelenti a megelőzést.
A belügyminiszter elmondta, hogy az évek során elért eredmények és törekvések külföldön is elismertek és követendőek. Pintér Sándor kitért arra is, hogy jelentősen előreléptek a korrupció visszaszorításában, azonban a legfontosabb, hogy kiszűrjék a kísértést a rendszerből. Ebben óriási segítséget nyújt az automatizált ügyintézés, amely kizárja a kísértés lehetőségét ügyfél és ügyintéző között:
Az ügyfél és az ügyintéző elválik térben egymástól, nem tartanak közvetlen kapcsolatot egymással, ennek a legnagyobb segítője és támogatója az elektronikus ügyintézési rendszer. Ez mindenki számára áttekinthető és egyértelmű.
Pintér Sándor belügyminiszter; MTI/Balogh Zoltán
Az ÁSZ elnöke, Domokos László kiemelte, hogy a mindenkori törvényhozás támogatása nélkül elképzelhetetlen az összefogás és a problémák kezelése. Eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés. A magyar gazdaság és társadalom korrupciós helyzetével kapcsolatban a következőket mondta Domokos:
A korrupcióval terhelt országban általában lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások, sérül a verseny és társadalmi krízis alakul ki. A magyar gazdaságban az elmúlt évek eredményei ezzel homlokegyenest ellenkező adatokat mutatnak, a magyar gazdaság stabil és az uniós szinten is kiemelkedő növekedést láthatunk, és álljuk a versenyt a versenytársainkkal. Öt százalékos gazdasági növekedés mutatnak a felmérések, jó az ország korrupciós ellenálló képessége. Egyre kevesebb a munkanélküli, nő a lakosság fogyasztása és a bérek.
Handó Tünde, az OBH elnöke úgy fogalmazott, hogy mindenki arra vágyik, hogy ügyében pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen; ehhez a pártatlansághoz kell biztosítani a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Az OBH elnöke 2018-ban Solidus-díjat vehetett át az ÁSZ-tól az integritással kapcsolatos intézkedéseiért. 2017-ben mintaképzést tartottak, melynek keretében 25 integritásfelelősnek sikerült a saját szervezeti egységénél továbbadni a tudást a képzést követően a bíróságok dolgozóinak.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt emelte ki, hogy kiváló és folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF). Lajtár elmondta, hogy az OLAF 38 igazságügyi ajánlásának esetében az összes esetben elrendelték a nyomozást. Ezek eredménye pedig meghaladja az uniós átlagot, közölte. A magyarországi 52,4 százalékhoz képest Romániában 33 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, és van olyan uniós ország, ahol egy esetben sem volt vádemelés Lajtár elmondása szerint.
A vádemeléssel érintett cselekmények aránya a korrupció bűncselekmények esetében a teljes bűncselekménykörhöz képest jelentősen magasabb.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese elmondta, rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se legyen “szürke zóna”, ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök.
Ezt követően Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszélt a korrupcióellenes tevékenységükről, és elmondta, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják
A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, mely alkalmasak az integritás megerősítésére és a korrupció megakadályozására.
Végül Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a rendezvény házigazdája beszélt arról, hogy eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben; Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés. Rigó szerint uniós szinten is rendkívül jól működnek, hiszen nemcsak a közbeszerzési hirdetményeket, de a szerződések teljesítését is ellenőrzik, erősen visszaszorították a hirdetmény nélküli közbeszerzések számát, és a hirdetmények és eredményeik száz százalékát feltöltik elérhetővé. Rigó megjegyezte, utóbbiban
az úgynevezett “fejlett Nyugat-Európa” siralmas képet mutat,
hiszen közel sem érnek el olyan jó eredményeket, mint Magyarország.
Rigó Csaba Balázs emellett beszélt arról is, hogy a jogorvoslatok száma évről évre nő, egyre többen fordulnak a hatósághoz, de emellett a hivatalbeli kezdeményezések száma is növekedőben van. A bírságolással kapcsolatban szembetűnő adat, hogy 2015-től egy következetes bírságolásra tértek át, mely az első évben megduplázta, a következő évben ehhez képest megháromszorozta a bírságokat. Ezt Rigó a korrupcióellenes küzdelem ékes bizonyítékának tekintette.
A rendezvény végén összefoglalva megtudhattuk, hogy a korrupcióellenes tevékenységek összehangolása és az intézményeken belüli hatékonyabb alkalmazása látható és bizonyítható az évek során, és ezt a folyamatot és összefogást kívánják folytatni a következő időszakban is.
Fotók: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS