A lélegeztetőgépek után most a vakcinabeszerzés dömpingje kezdődött meg világszerte. A magyar kormány szerencsére időben lépett, és amikor a brüsszeli beszerzés akadozni látszott, különutas politikába vágták a fejszéjüket, melynek eredményeképpen ma már az orosz és a kínai vakcina is elérhető hazánkban. A baloldal mindeközben azzal riogatja az embereket, hogy e két vakcina nem veszélytelen, hiszen az Európai Gyógyszerügynökség még nem vizsgálta, „csak” a hazai hatóság. A koronavírus elleni küzdelem azonban a Pécsi Tudományegyetem két fiatal kutatóorvosát is megihlette, és részeredményeik is vannak a vírus inaktiválásában, valamint ők is vizsgálják a különböző oltóanyagok hatékonyságát és azt, hogy mennyi időre adnak védettséget a vakcinák. A kutatásokat végző cég tulajdonosa, Hetényi Roland személy szerint mindegyik, a magyar szakemberek által jóváhagyott oltóanyagban bízik, tudományos ínyencségnek tartja, hogy válogathat közöttük. Kutatásaikról pedig elmondta, hogy ha sikerrel járnak, akkor olcsóbbá és biztonságosabbá tudják tenni a tesztelést, és a betegek terápiája is jobb és biztosabb lesz, de ami a legfontosabb: eloszlatják a kételyeket a vakcinák körül és fényt kap a legjobb vakcina. A PestiSrácok.hu interjút készített a fiatal kutatóorvosokkal.
Hivatásunknak tekintjük az emberi élet védelmét: erről szól a hippokratészi eskünk is – fogalmazott Hetényi Roland a PestiSrácoknak adott interjúban. A kutatóorvos azt is hozzátette: a világjárvány kitörésekor ennek a hivatásnak a súlyát rögtön megéreztem; akkor még az orvosi egyetem záróvizsgája hatalmasodott fölénk. Erősen elgondolkoztunk, hogy hogyan tovább: diploma vagy azonnali kutatás. Végül párhuzamosan mentünk tovább és mindent elkövettünk, hogy tudásunkkal segítsünk.
Alapítottál egy céget, amivel indultatok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán és nyertetek. Mire vállalkoztatok pontosan?
Így igaz. 2020 augusztusában felismertük, hogy a legjobb eszköz a kutatás elindításához egy biotechnológiai cég. Kis humor a névbe csempészve, ugyanis a céget RoLink Biotechnology Kft.-nek neveztem el. Ezen keresztül pályáztunk. Projektünk elsődleges célja egy olyan eljárás megismerése, mely segítségével a fertőzött betegekből nyert minták fertőzésmentessé tehetők, így a tesztelési eljárások, illetve a kutatói munka során elkerülhető lehet az ezeken a területeken dolgozók megfertőződésének veszélye. A projekt második részében egy olyan elméleti munka kísérletes vizsgálatát célozzuk meg, melynek segítségével a rendelkezésre álló, koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmái közül a súlyos állapotú betegek gyógyításában hatásos készítmények gyorsan kiválogathatóak lehetnek. Harmadik pontként a bevetésre kerülő vakcinák hatásosságát kívánjuk vizsgálni. Így amellett, hogy egy új terápiás lehetőség kidolgozásával a jelenleg legsürgetőbb problémára próbálunk megoldást találni, céljaink megvalósulásával a koronavírust célzó kutatások felgyorsulását, a fertőző mintákkal dolgozók egészségének megóvását, valamint a jövőbeni, a járvány megfékezésére szolgáló vakcinák hatásosságának vizsgálatához jelentős új tényeket ismerhetünk meg.
Dr. Hetényi Roland, a Pécsi Tudományegyeten PhD hallgatója, a RoLink Biotechnology Kft. tulajdonosa. Forrás: Hetényi Roland
Hol tudjátok a kísérleteket elvégezni és kik segítik a munkádat?
A kísérleteket a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában végezzük, itt bérlünk labort. A kutatótársammal, korábbi csoporttársammal, Hanna Dániellel végezzük a kísérleteket, és van egy projektmenedzserünk is, Kovács Márton, aki a kezdetektől szakmai segítséget nyújtott. Két szakmai és tudományos mentorunk is van: Bock-Marquette Ildikó, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa, és Nacsa János, a OVSZ Kutatásfejlesztési és Innovációs Igazgatóság igazgatója. Az ő mentorálásuk segítségével haladunk előre. Kollaborációban dolgozunk továbbá Jakab Ferenccel, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetőjével.
Dr. Hanna Dániel, kutatóorvos. Forrás: Hetényi Roland
Az egyik célkitűzésetek, hogy a már koronavírussal megfertőződött betegekből nyert mintákat fertőzésmentessé tegyétek (inaktiváljátok), és ha ez sikerül akkor a tesztelési eljárások és a kutatói munka során elkerülhető a dolgozók megfertőződése. Az első mérföldkőben vállaltátok, hogy UV-fénnyel hatástalanítjátok a vírust. Hogyan kell ezt elképzelni és hogy álltok ezzel?
Ezzel az úgynevezett UV-inaktivációs kísérlettel azt szeretnénk igazolni, hogy a diagnosztikai munkák során felhasznált emberi minták fertőzésmentessé tehetőek. Azaz, ha UV-fénnyel világítjuk meg a koronavírust, akkor elpusztul: számos kísérlet igazolta már a világon, ennek köszönhetően UV-fénnyel lehet például a kórtermeket fertőtleníteni. Mi tehát az UV-fény kísérlettel szeretnénk tovább menni.
Ha az UV-fény megöli a vírust, akkor ezt terápiaként nem lehet használni a betegeken is?
Sajnos nem, mivel az UV-fény szürkehályogot és bőrrákot okoz.
Mint írjátok, „a projekt második mérföldkövében egy olyan elméleti munka kísérletes vizsgálatát célozzuk, melynek segítségével a koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájából a súlyos állapotú betegek gyógyításában hatásos készítmények gyorsan szelektálhatók”. Mit értesz ez alatt pontosan?
A koronavírusos betegeket a már koronavírusból meggyógyult betegektől vett vérplazmával is gyógyítják. Tudni kell, hogy a fertőzésen átesett emberek vérplazmái közül nem mindegyik képes gyógyítani. Egyelőre nem teljesen értjük, hogy mi ennek az oka. Az előállított inaktivált vírus szolgál majd alapvegyszernek, aminek a segítségével reményeink szerint olyan összefüggéseket ismerünk meg, hogy ki tudjuk választani a fertőzésen átesett emberek vérplazmái közül azokat, amik biztosan hatásosak. Azaz a valóságban ez úgy fog kinézni, hogy a már koronavírusból meggyógyult betegtől vért veszünk és a laborban teszteljük, hogy megfelelő-e. Ha igen, akkor megkapja egy súlyos állapotú koronavírusos beteg, hogy meggyógyuljon. Régi, de működő terápia, egyszerűen csak pontosítani kell, hogy ki adhat vért.
Céljaitok között szerepel az is, hogy a világ más kutatócsoportjai által fejlesztés alatt álló koronavírus elleni vakcinák létrehozásához egy olyan új rendszer kialakításán dolgoztok, amivel a vakcinák hatásossága egyértelműen nyomon követhetővé válhat. Elképzelhető tehát, hogy nem mindegyik hatásos, vagy nem egyformán hatásosak a vakcinák? Azt is meg tudjátok majd állapítani, hogy mennyi időre nyújtanak védettséget?
Ez tudományosan a legnehezebb és legizgalmasabb kérdés. Óvatos is vagyok, ha erről kérdeznek. A vakcinák által biztosított védelem kétfelé bontható: antitestet termelnek, vagyis ellenanyagot, illetve az immunrendszer sejtjeit beprogramozzák a vírus ellen. Ennek megfelelően a sejtes immunitás vizsgálatára fogunk összpontosítani, hogy pontosabb képet kapjunk a vakcinák működéséről. Nagy kérdés, hogy bár biztonságosak a vakcinák, de vajon adnak-e hosszútávú hatásos védelmet a koronavírus ellen? Ezt nehéz mérni és bizonyítani, ugyanis tudományosan még nem létezik erre betonbiztos válasz. Sokat hallunk a hatásos százalékokról. Ezeket a százalékokat szeretnénk jobban alátámasztani a vizsgálatainkkal, illetve kideríteni, hogy elég-e egyszer vagy többször oltani a vakcinával. Milyen hosszú védettséget ad? 3 hónap? 6 hónap? Élethosszig? Ezek olyan kérdések, amik döntő mértékben befolyásolják az oltási kampányt.
Megosztó a vélemény a kínai és az orosz vakcinával kapcsolatban? Nektek erről mi a véleményetek?
Véleményünk szerint a tudományban kell hinni: a vakcinát nem tekintjük politikai kérdésnek. Nekem személy szerint a kínai vakcina nagyon tetszik: régi technológia, bevált, egyszerű. Bízunk a magyar szakemberekben; ha ők azt mondják, beolthatjuk magunkat, akkor be leszünk oltva. Én pénteken kapom a második oltást.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyi időre nyújt védelmet a vakcina
Mások amiatt aggódnak, hogy normál esetben vírusok elleni vakcinát évekig fejlesztenek, a koronavírus ellenit viszont nagyon gyorsan rakták össze (kb. 1 év). Jogosak az aggodalmak?
A vakcinafejlesztéssel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a már létező technológiára építettek a kutatók a korábbi vírusfertőzések (SARS-CoV, MERS-CoV) és kapcsolódó vakcinafejlesztések adataira támaszkodva. Ilyen például a Pfizer- és a Moderna-vakcina technológiája, ami nem ebben az 1 évben jött létre, hanem már vagy 10 éve létezik. Ha engem kérdezel, én az összes, magyar szakember által jóváhagyott vakcinában bízom, azzal be merem oltatni magam. Innentől már csak tudományos ínyencség, hogy ha lehet választani, akkor melyiket kérem.
Ti melyik vakcinában bíztok, melyikkel lettetek beoltva?
Nincs személyes preferenciám. A Pfizer-vakcinát kaptam, akkoriban még csak az volt elérhető. Ha kínai vagy orosz vakcina van, akkor azzal oltattam volna magam. Azt gondolom, hogy a vakcinával kapcsolatos bizonytalanság és félelemkeltés mögött ártó politikai szándék van, amit elítélek.
Mikor várható eredmény a kutatásotokban és ez milyen hatással lesz a vírus „eltakarításában”?
Reményeink szerint eredményeinkkel folyamatosan tudjuk segíteni Magyarország vírus elleni védekezését a tesztekhez szükséges mintavételi és szállítási folyamtok fertőzésmentessé tételében, a hatásos plazmakészítmények kiválogatásával és a vakcinák hatásosságának bizonyításával. Projektünk a tervek szerint 2021 végén zárul. Ha minden sikerül, akkor olcsóbbá és biztonságosabbá tudjuk tenni a tesztelést. A betegek terápiája jobb és biztosabb lesz, és legfőképp: eloszlatunk mindent kételyt a vakcinák körül. Fényt kap a legjobb vakcina.
A koronavírus-variánsokat is vizsgáljátok-e majd, és ott milyen remények vannak?
Természetesen. A variánsok ugyanezen az inaktivációs vizsgálati folyamaton végig vihetők, így mi nyitottak vagyunk ezeknek a vizsgálatára. Személy szerint engem is érdekel, hogy egy másik variánssal történt fertőzés esetleg milyen más változást idéz elő a betegség lefolyása során. Egy biztos: bármelyik variánst el tudjuk pusztítani UV-fénnyel. Ez a könnyű része. A biológiai tanulmányozás már nehezebb.
Előfordulhat, hogy mostantól ugyanúgy, mint ahogy az influenzával, a koronavírussal is együtt kell majd élnünk?
Én nagyon bízom a vakcinák erejében. Mindazonáltal egy RNS-vírus sajátja a könnyű változás. Annyi álruhát tud ölteni, hogy újabb vakcinával mindig le kell majd buktatni. Van a koronavírusoknak olyan közös jellemzője, ami alapján sokan könnyebben vészelik át a betegséget, hiszen eleve egy kicsit védettek. Egy hasonló védettség kialakítása egy általános érvényű koronavírus vakcinával nagy előrelépés lenne.
Tekinthető a kutatásotok a magyar vakcinafejlesztés előszobájaként is?
Egyelőre a projetekben vállalt feladatainkat szeretnénk elvégezni. A vakcinafejlesztés rendkívül ambíciózus terv egy három főt számláló biotechnológiai cég számára. Mi, amiben tudunk, igyekszünk segíteni a magyar tudományos közösséget és az egészségügyben dolgozó kollégákat.
Vezetőkép: Hetényi Roland
Kristóf és a többiek...
2021-02-20 at 17:03
“…boldogok akik nem látnak és mégis hisznek.”
Isten hívői ugyanúgy nem látnak semmit (csak képzelnek), mint azok, akik tudják Istennek a hétköznapokban megnyilvánuló törvényeit.
A tudományt is Isten teremtette. Teljesen felesleges különválasztani a kettőt, hiszen ugyanannak a “dolognak” két nézete.
Azt is mondhatnánk, Isten a tudományon keresztül “fürkészi ki magát”, teremtménye, az Ember által.
Poppy
2021-02-19 at 17:42
Sok sikert! Köszönjük az értelmes, hasznos fiataloknak.
Lajos Kovacs
2021-02-19 at 14:30
NEM VELETLEN HOGY MO az egy fore eso Nobel dijas tudosok kozott az elsok kozott van a vilagon.
++
Vegre megint van egy kormany ami a markatable kutatast es fejlesztest osztonzi, nem ideological blablakra pocsekolja a lovet.
khm
2021-02-19 at 13:12
A kutatóknak pedig sok sikert!
khm
2021-02-19 at 13:11
kristóf
Sajnálom,de te akkor sem látsz,amikor van mit.
Kristóf
2021-02-19 at 12:08
mona!
Nem. Amikor magamtól látom meg az ellentmondásokat a rendszeresen celebrált Operatív misék prédikációiban, a rendelkezésekben, a célzatos tálalásban az nem holmi ellenlábasoktól jön. Tekintve pl. hogy fogalmam sincs mint mondanak az ellenlábasok, mert nem érdekel.
(Akkor sem, ha neked ezek nem tűnnek fel. Nekem meg feltűnik pl. hogy a tavasszal 8-10 főnyi tesztpozitív emberre azt mondták, hogy tömeges megbetegedés; hogy a házi szövetmaszk garantáltan nem ér semmit de az kóser; hogy ha az oltott fertőzhet akkor miért mentesülhet korlátozás alól; hogy mesterségesen rettegést keltenek; hogy a rettegés egyik célja volt, hogy eladhassák EGYEDÜLI megoldásként a vakcicát; és hogy általában hamis az egész történet.
Sőt, azt is látom, hogy az események olyan eszeveszett gyorsulásba kezdtek, hogy abból jó nem lehet.)
KP!
Pedig jól mondja a tudományos palánta.
Régen az intézményesített vallás a mítosz értőit eretnekként üldözte. Monopolizálta a megmagyarázást és dogmákat állított fel. A intézményesített vallás volt a hatalom szolgálója. Nem Isten tisztelete vezette őket sem előtte, sem utána.
Aztán leváltották a vallást, és a hatalom új szolgálója a tudományosság lett. A dogma a tudományos tény. A nagyobb képet is látó ember az új eretnek, új bélyege pedig az áltudományos.
A mai ember hite a tudományban áll. Sőt, az a tudattalanban futó program, ami alapján kialakítja a meggyőződését, azaz hitét, az is a tudományosságban áll. A program egyik aljas hazug eleme pl. a társadalmi-műszaki haladás eszméje. Kiirthatatlanul beégetve mindenkibe. A tudományvallás papjai a tudósnak nevezett tudományos emberek. A tudattalan utóbbi száz évben felvitt programja olyan erős, hogy még a magukat kereszténynek képzelő embereket is az határozza meg. Ehhez elég csak elbeszélgetni egy pappal, aki maga is a civilizáció káprázatába gyökerezve él, szeme által meggyőzve vívmányainak jóságáról. Miközben szemrebbenés nélkül mondja, hogy boldogok akik nem látnak és mégis hisznek. Hétköznapi témákban szépen fel fogja böfögni a standard ateista haladó szöveget.
Persze hogy nem jól van így, de most ez van. Amúgy nem működhetne a coviddal (is) eljátszott szemfényvesztés gonosz varázslata.
mona
2021-02-19 at 11:32
Kristóf! A hazug kommunikáció a politikai ellenlábasoktól jött. Ez a demokrácia káros mellékhatása. Egyszerűen csak a hivatalos kommunikációt kell figyelni. Aki pedig veszi a fáradságot, az több forrásból is tájékozódhat,nem kihagyva a nemzetközi helyzetet.
Kristóf
2021-02-19 at 10:57
Csak ki kellett mondatni amivel etetnek:
“Azt gondolom, hogy a vakcinával kapcsolatos bizonytalanság és félelemkeltés mögött ártó politikai szándék van, amit elítélek.”
Lehet hogy van ilyen. De a vakcinával kapcsolatos bizonytalanságnak első helyen a hazug kommunikáció az oka.
moliere
2021-02-19 at 10:26
Szóval 2023-ban, vagyis akarom mondani a Sötét Vakcinaisten negyedik évében már kijöhetnek az árnyékból, és elmondhatják, hogy ha nem lenne vakcina, akkor is lehetne kezelni ezt a náthát. Addig a Szent Vakcinagyártó és a Szent Oltakozás pallosai apríthatják csak a józan eszet.
Nahát
2021-02-19 at 10:22
Végre olyan magyar tudósok, akiket a rendszerünk (NER) itthon tartott. Baloldali kormányok idején az ilyen tehetségeket meghurculták, elüldözték (dr. Béres József, dr. Karikó Katalin, de hosszú a lista). Köszönet a kormánynak, hogy megtartja a fiatal kutatóinkat, és támogatja a kutatásaikat! Remélhetőleg az NBH is odafigyel a magyar szellemi termék biztonságára.
Theo
2021-02-19 at 10:02
Gratula mindehhez!
Es vegre valaki mondott konktretumot az UV fennyel kapcsolatban is. Nem ezt kene akkor tomegesen beszerezni?
Karoly
2021-02-19 at 09:06
További sikeres munkát, a kitűzött cél elérése érdekében.