Háborús költségvetéssel készül a következő pénzügyi ciklusra az EU?
Bár még 3 év van hátra a következő uniós költségvetés vitájáig, már most arról beszélnek Brüsszelben, hogy egy háborús büdzsét fogadhat el a közösség a 2028-2034-es időszakra vonatkozóan. A Politico szerint számos aggály merül fel a következő pénzügyi ciklus költségvetését illetően, ezek egyike, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek korában szükséges lehet-e egy háborús költségvetés, és ha igen, honnan vegyenek el, vagy vonjanak be plusz forrásokat.
A költségvetést – vagy uniós nyelven a többéves pénzügyi keretet (MFF) – mindig nehéz jóváhagyni, mert minden számot mind a 27 kormánynak el kell fogadnia. A 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó tárgyalások a korábbiaknál is keményebbek lesznek – legutóbb pedig a vezetők ötnapos maratoni csúcstalálkozóján csúcsosodott ki a képviselőik közötti több mint két évnyi adok-kapok.
A probléma az, hogy ezúttal nincs
– mondta egy diplomata, utalva a volt német kancellárra, aki arról vált ismertté, hogy keményen tárgyalásokon kiharcolt ügyleteket közvetít a brüsszeli vezetők között. A független brüsszeli lap megjegyzi, a tisztviselő igazán hozzátehette volna, hogy problémának érzi a tényt, hogy a blokk legrégebben hivatalban lévő miniszterelnöke, Orbán Viktor (akit a lap Putyin barátjának nevez), eddig is megnehezítette a pénzküldést Ukrajnának. A hivatkozott tisztviselő azonban nem tett ilyen megjegyzést, megtette hát helyette a brüsszeli sajtó.
A lap végül pironkodva hozzáteszi, nemcsak Orbán miatt kérdéses a háborús büdzsé vitájának kimenetele, ugyanis a blokk vezető országai is mélyen megosztottak abban, hogy mi legyen a legfőbb prioritásuk: fegyveriparuk megerősítése az egyre harcosabb Kreml árnyékában, vagy a zöld befektetések növelése az éghajlati célok elérése érdekében.
És ott a kérdés, hogy honnan van a pénz. Az Európai Bizottság brüsszeli füstös szobáiban megszokott jelenség, hogy több pénzt irányoznak elő egyes célokra, mint amennyit a blokk kormányai készek adni. Ezekben a szobákban most arról beszélnek, hogy az EU úgynevezett többéves költségvetését emeljék meg a 1,2 milliárd euróra, ami a teljes közösség GDP-jének 1 százaléka. Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy támogatja az EU többéves költségvetésének megduplázását, de ez valószínűleg erős ellenállásba ütközik.
A lap szerint a másik, alapértelmezett opciót, miszerint a tagállamok eddigi hozzájárulásaikon felül további forrásokat adnak a közösbe, ellenzik a fiskálisan konzervatív észak-európai országok, az úgynevezett takarékoskodók. Más országok új, az egész EU-ra kiterjedő, a Bizottság által kivetett adókat javasolnak, többek között a szén-dioxid-kibocsátásra és a multinacionális vállalatok nyereségére, hogy több tízmilliárd eurós többletbevételt generáljanak.
A harmadik opció, hogy a blokk saját bevételt termeljen, így megóvja költségvetését a „nemzeti fővárosok szeszélyeitől”, vagyis önálló entitásként, saját bevételeket termelve a birodalmiasodás útjára lépjen az EU, az észak- és kelet-európai országok ellenzik.
Azonban a fentiekből így is kitűnik: vagy az Európai Egyesült Államok létrehozása, vagy a tagállamok további sanyargatása Brüsszel egyetlen elképzelése – és persze a háborús költségvetés bevezetése. És akkor még nem beszéltünk a közös hitelfelvételről, amellyel egyszer már megégette magát a koronavírus-járványt követően némelyik tagállam.
Fotó: MTI/EPA pool/Friedemann Vogel
