Hadikommunizmus lesz az Európai Unióban

A hadikommunizmus lényege a “normális” kommunizmusnál sokkal brutálisabb módon, hogy az állam az egyén, a család érdekeitől teljesen függetlenül kisajátíthat, elvehet bármit bármikor a kommunizmus, a kommunista rezsim túlélése érdekében. Persze ilyenkor a közösség érdekeire hivatkoznak, de ez hazugság: mindig a rezsim érdekeiről van szó. A hadikommunizmus még a szimpla kommunizmusnál és nácizmusnál is undorítóbb dolog, mert csak a teljesen gátlástalan politikai vezetés túlélési céljait szolgálja; azokon kívül nincs is kedvezményezett réteg, mindenki mást tényleg bármikor ki lehet rabolni.

Az EU jelenlegi elitje az összeomlás szélére navigálta a földrész gazdaságát és olyan háborús logikával közelít minden lehetséges nem katonai és nem szankciós megoldás felé, mintha a vezetőinek a fizikai léte múlna a tárgyalásos kibontakozás elmaradásán. Az EU nem számol békével, azzal, hogy valamilyen értelmes módon meg lehet állapodni az oroszokkal és lehet velük tovább kereskedni. Az EU szerint a jelenlegi helyzet minden következményével együtt végleges.

A miniszteri csúcson most elfogadott rendeletben az szerepel, hogy az Európai Bizottság vagy öt tagállam kezdeményezésére az uniós tanács uniós riasztási helyzetet vezethet be az energiaellátás területén, és ilyen döntés esetén a tagállamoknak kötelezően csökkenteniük kell 15 százalékkal a földgázfogyasztást. Ennek nyilván csak akkor van értelme, ha a felesleggel rendelkező országok gáztartalékai elrekvirálhatók azon országok számára, akik bármilyen okból gázellátási válsághelyzetbe kerülnek. Érdekes helyzet lesz ez, amikor ezt megpróbálják majd kikényszeríteni. Ne legyenek illúzióink: a mi érdekeinkkel és tulajdonunkkal senki nem fog törődni.

A hadikommunizmus sok okból működésképtelen hosszútávon. Először is úgy éli fel a készleteket, hogy abban semmiféle hosszútávú logika sincsen, alapvetően csak is a napi túlélésről szól. Másodszor pedig nemcsak ellenérdekeltté tesz mindenkit a termelésben, az észszerű tervezésben, a készletezésben, hanem egyenesen el is lehetetleníti azokat. Eddig minden voluntarista, vagyis erőszakos “takarékoskodási” és “újraelosztási” módszer azért vallott brutális kudarcot, mert gyakorlatilag minden hagyományos, piaci és tervezési túlélési módszert kiiktat, teljesen érzéketlen a lokális különbségekre és problémákra, illetve az összeomlásba kergetett családok és közösségek számára gyakorlatilag azonnali túlélési stratégiává teszi a szabotázst. Az, hogy a hadikommunista logikát csak a gázra és esetleg más energiafajtákra vezetik be, alapvető voltukból kifolyólag semmilyen formában nem fogja kisebbíteni a katasztrofális hatásokat, ha ezt a döntést végül kikényszerítik. Azt már meg sem kérdezzük, hogy a 15 százalékos gázfelhasználás csökkentés gazdasági hatásaira van-e bármiféle előrejelzés. A morál erős, az európai emberek kibírják azt a pár százaléknyi gazdasági visszaesést, de ha esetleg mégsem bírnák ki, a rendőrség jól felkészült a tüntetések szétverésére.

Európában a német kormányon kívül szinte minden más állam kormánya azzal fog szembesülni, hogy együtt kell működnie a saját lakosságával a megegyezés elszabotálása érdekében, mert egy téli időszakban az energia rekvirálása lokálisan olyan katasztrófahelyzeteket idézhet elő, amelyeket Európában a lakosság nem fog tolerálni. Például az önálló fűtéssel és fűtőanyag-tartalékkal sem rendelkező lakásokban tömegesen fagyhatnak meg emberek addigra, amire a hatóságok az anomáliákat észlelik és kezelik. Az európai energiarendszer ugyanis az együttműködésre épül és nem alkalmas arra, hogy az energiát erőszakkal elvegyék az egyik országtól egy másik érdekében. Pedig az egész javaslatcsomagnak csak ez a célja: a jobb helyzetű államok kifosztása a hülye vezetőket választó országok érdekében.

De még ez is optimista feltételezés, hiszen mindemellett nyilván megpróbálják majd mindenféle büntetésekkel, vámokkal, adókkal elérni, hogy senki ne szerezhessen be olcsóbban gázt, mint az amerikai LNG-ár. Az európai, különösen a brüsszeli elit számára megengedhetetlen, hogy egyes országok, főleg a “keletiek” jobb helyzetbe kerüljenek csupáncsak azért, mert nem hoznak meg egyes ideológiai döntéseket, illetve élnek azzal a függetlenséggel, amit az egyébként még hatályban lévő uniós szerződések szavatolnak. Az EU országainak kényszerszolidaritása az energia területén pillanatokon belül el fog vezetni minden stratégiai anyag “közös” tulajdonlásához, vagyis ahhoz, hogy az Európai Bizottság rendeletei határozzák meg például a Magyarországon megtermelt élelmiszer, az itt kitermelt földgáz felhasználási helyét, teljesen függetlenül akár a magyar lakosság közvetlen túlélési igényeitől is. És ne legyenek kétségeink: jó pár ellenzéki “politikus” lesz majd, aki akár meg is esküszik arra, hogy a magyar kormány hazudik a magyar készletekről Brüsszelnek, és még többet, sokkal többet lehet rekvirálni tőlünk. Ez rémisztő forgatókönyvnek, akár túlzásnak is tűnhet, de a németek ilyesmit már megcsináltak velünk nemzetiszocialista korukban, és a kommunisták is egy német ideológiát voltak szívesek kipróbálni rajtunk. A hadikommunizmus igazi német őrület, még csak nem is közvetlenül orosz.

Az EU fura urai tényleg komolyan gondolják – a saját hatásuk alá került többi EU-s ország vezetőjével együtt –, hogy jó ötlet az egyes országok energiagazdálkodását más országok döntési kompetenciájába utalni. Emlékeztetnék mindenkit, hogy az osztrákok minden, a területükön lévő, külföldi gáztárolóra rácsatlakoznak a következő hetekben. Sem a tároló nem az övék, sem a benne lévő gáz nem az övék, de azért megteremtik a technikai lehetőségét annak, hogy az ott lévő gázt maguk is fel tudják használni, ha valami nem stimmel. Ez igazi dzsungelharc lesz, mert mindenki más is így tesz majd, amelyben nem lesz fenntartható az eddig még működő, habár az idióta német energiapolitika miatt párszor már az összeomlás szélére sodródott európai elektromos hálózat sem.

Az EU ezt a káoszt meg tudja teremteni, de semmiféle eszköze nem lesz a kialakult helyzet kezelésére, amelyben a tagországok lokális együttműködésekre, bilaterális együttműködésekre kényszerülnek majd, csereberére, mindenki más érdekeinek a figyelembevétele nélkül. Ez pedig az egész rendszert szétzilálhatja. Egy kemény tél simán felszámolhatja az EU-t, főleg, ha az oroszok is unják már a brüsszeli hülyéket és be akarnak tartani nekik.