Pesti Srácok

Zelenszkij talán végre felfogta, a labda nem nála pattog

Zelenszkij talán végre felfogta, a labda nem nála pattog

Hatalmas érdeklődés övezi a pénteki amerikai-ukrán csúcstalálkozót a béketárgyalás előkészítéséről. A legnagyobb kérdés az lesz, hogy Volodimir Zelenszkij, aki pökhendi kommunikációjával februárban sem hagyott fel a Fehér Házban, amikor Donald Trump számon kérte tőle a viselkedését, most hajlandó-e visszafognia magát, és alárendelnie színészi képességét a béketárgyalásoknak.

Nemsokára kiderül a Donald Trumppal történő újabb találkozás során, mennyire sikerült Volodimir Zelenszkijnek felfognia, hogy felelőssége most nem csupán politikai jövőjét illetően van, hanem a világ sorsában is. Ugyanis az ukrán elnök Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon azzal a Donald Trumppal, aki amerikai elnökként később Vlagyimir Putyinnal fog egyeztetni az ukrajnai háború lezárásáról Budapesten.

Zelenszkij Donald Trumpot is próbálta megbűvölni, de az amerikai elnök nem hülye, szemben európai kollégáival.
Donald Trump és Volodimir Zelenszkij. Fotó: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas

Bizonyára olvasóink nem lepődnek meg azon, hogy a labda egyértelműen Donald Trump kezében pattog. Ukrajna létezése az amerikai fegyverszállítmányokon múlik, az élelmiszerellátás szintén Washingtonnak köszönhető az európai segítség mellett. Ám mivel Kijev jóformán semmit nem adott ezekért cserébe, az amerikai külpolitika elkezdett kihátrálni Ukrajna támogatása mögül, Brüsszel pánikba esett, Kijev pedig – láss csodát – befogta egy pillanatra a száját.

Miközben Zelenszkijnek idő kellett ahhoz, hogy rájöjjön, mérsékelnie kell politikáját, ha együttműködni akar a Fehér Házzal, Donald Trump már a kezdetek kezdetén felismerte, hogy a minimálisan célul kitűzött tűzszünet érdekében vissza kell eresztenie az akkor már szerte a világban dollárárhullámot és demokráciadeficitet okozó, a belügyekbe túlságosan beavatkozó amerikai befolyást. Ennek egyik első lépése volt, amikor elnöki beiktatásának napján, január 20-án megnyirbálta az USAID-támogatásokat, visszafogta az Ukrajnának szánt támogatásokat, és keményen nekiment Zelenszkijnek, annak arrogáns retorikája miatt.

Amint azt a Szent Péter Bazilikában, Ferenc pápa temetésekor láthattuk, lett eredménye: a 15 perces informális beszélgetés már jóval normálisabb hangnemben zajlott. Hasonlóra sikerült az augusztus közepére szervezett washingtoni találkozó, ahol az európai nagyhatalmak vezetőinek társaságában egyeztetett a két államfő. Néhány nappal előtte – miután az amerikai nagykövet, Steve Witkoff szorgalmasan vissza-visszatért Moszkvába, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal –, ha nehezen is, de sikerült tető alá hozni a később Alaszkába helyezett amerikai–orosz találkozót, ami nem zárult kézzel fogható eredménnyel.

Donald Trump hatott Zelenszkijre

Azt, hogy Zelenszkij a februári arroganciájához képest visszafogottabban viselkedett Trumppal szemben, jól mutatja, hogy a szeptember 23-i ENSZ Közgyűlésen már dicsérte az amerikai elnököt, annak béketárgyalásért tett erőfeszítéseiért. 

Persze ezekből olyan nagy következtetéseket, minthogy Zelenszkij „megjavult” volna, felesleges tenni, hiszen ez egyelőre csak a kommunikációs panelekben érhető tetten, mindenesetre az ukrán elnök úgy tűnik, megértette, hogy kényszerpályán mozog, és kénytelen hallgatnia a republikánus vezetésű Fehér Házra. 

Ezt pedig alighanem a mostani pénteki találkozón is látni fogjuk az ukrán elnöktől.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij, Donald Trump és J. D. Vance a február 28-i találkozón, a Fehér Házban. Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)