Zelenszkij talán végre felfogta, a labda nem nála pattog
Hatalmas érdeklődés övezi a pénteki amerikai-ukrán csúcstalálkozót a béketárgyalás előkészítéséről. A legnagyobb kérdés az lesz, hogy Volodimir Zelenszkij, aki pökhendi kommunikációjával februárban sem hagyott fel a Fehér Házban, amikor Donald Trump számon kérte tőle a viselkedését, most hajlandó-e visszafognia magát, és alárendelnie színészi képességét a béketárgyalásoknak.
Nemsokára kiderül a Donald Trumppal történő újabb találkozás során, mennyire sikerült Volodimir Zelenszkijnek felfognia, hogy felelőssége most nem csupán politikai jövőjét illetően van, hanem a világ sorsában is. Ugyanis az ukrán elnök Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon azzal a Donald Trumppal, aki amerikai elnökként később Vlagyimir Putyinnal fog egyeztetni az ukrajnai háború lezárásáról Budapesten.
Bizonyára olvasóink nem lepődnek meg azon, hogy a labda egyértelműen Donald Trump kezében pattog. Ukrajna létezése az amerikai fegyverszállítmányokon múlik, az élelmiszerellátás szintén Washingtonnak köszönhető az európai segítség mellett. Ám mivel Kijev jóformán semmit nem adott ezekért cserébe, az amerikai külpolitika elkezdett kihátrálni Ukrajna támogatása mögül, Brüsszel pánikba esett, Kijev pedig – láss csodát – befogta egy pillanatra a száját.
Miközben Zelenszkijnek idő kellett ahhoz, hogy rájöjjön, mérsékelnie kell politikáját, ha együttműködni akar a Fehér Házzal, Donald Trump már a kezdetek kezdetén felismerte, hogy a minimálisan célul kitűzött tűzszünet érdekében vissza kell eresztenie az akkor már szerte a világban dollárárhullámot és demokráciadeficitet okozó, a belügyekbe túlságosan beavatkozó amerikai befolyást. Ennek egyik első lépése volt, amikor elnöki beiktatásának napján, január 20-án megnyirbálta az USAID-támogatásokat, visszafogta az Ukrajnának szánt támogatásokat, és keményen nekiment Zelenszkijnek, annak arrogáns retorikája miatt.
Amint azt a Szent Péter Bazilikában, Ferenc pápa temetésekor láthattuk, lett eredménye: a 15 perces informális beszélgetés már jóval normálisabb hangnemben zajlott. Hasonlóra sikerült az augusztus közepére szervezett washingtoni találkozó, ahol az európai nagyhatalmak vezetőinek társaságában egyeztetett a két államfő. Néhány nappal előtte – miután az amerikai nagykövet, Steve Witkoff szorgalmasan vissza-visszatért Moszkvába, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal –, ha nehezen is, de sikerült tető alá hozni a később Alaszkába helyezett amerikai–orosz találkozót, ami nem zárult kézzel fogható eredménnyel.
Donald Trump hatott Zelenszkijre
Azt, hogy Zelenszkij a februári arroganciájához képest visszafogottabban viselkedett Trumppal szemben, jól mutatja, hogy a szeptember 23-i ENSZ Közgyűlésen már dicsérte az amerikai elnököt, annak béketárgyalásért tett erőfeszítéseiért.
Persze ezekből olyan nagy következtetéseket, minthogy Zelenszkij „megjavult” volna, felesleges tenni, hiszen ez egyelőre csak a kommunikációs panelekben érhető tetten, mindenesetre az ukrán elnök úgy tűnik, megértette, hogy kényszerpályán mozog, és kénytelen hallgatnia a republikánus vezetésű Fehér Házra.
Ezt pedig alighanem a mostani pénteki találkozón is látni fogjuk az ukrán elnöktől.
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij, Donald Trump és J. D. Vance a február 28-i találkozón, a Fehér Házban. Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo.
