Hajdu János: Ésszerű kockázatot vállalva végeztük a mentési munkát

Véget ért a Terrorelhárítási Központ feladata akkor, amikor a Hableány az uszályra került – fogalmazott Hajdu János, a TEK igazgatója azon a sajtótájékoztatón, melyet a hajóroncs mentési munkái végeztével tartottak a Belügyminisztériumban. A szerda délutáni eseményen Szong Szongun dél-koreai katonai attasé is jelen volt, aki köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítették a munkát. Annak a négy áldozatnak a hollétéről, akit még eltűntként tartanak nyilván, még nem tudtak semmi konkrét információt mondani. Hajdu János hangsúlyozta: mindent megtesznek felkutatásukért, de továbbra is nagyon nehéz körülmények között kell dolgozniuk.

“Négy áldozatot még mindig nem találtuk meg, ezért nagyon nehéz szívvel állunk itt” – kezdte a TEK-kel közös sajtótájékoztatót a dél-koreai katonai attasé, aki köszönetet mondott a magyar hatóságoknak és a mentésben részt vevő embereknek, kiemelten pedig a Terrorelhárítási Központnak az áldozatos munkájáért. Hozzátette: a cseh, az osztrák, a norvég kormány segítsége is sokat jelentett, akik víz alatti szonárral és különböző technikákkal járultak hozzá a mentés eredményességéhez. Szong Szongun kiemelte azt is, hogy a hatóságok mindent megtesznek, hogy minden áldozatot megtaláljanak.

Nehézség és probléma – az elmúlt tizenhárom nap erről szólt

Hajdu János, a TEK igazgatója elmondta: sokrétű volt a feladat és nagyon nehéz, mert olyan dolgot kellett tenniük, amit eddig még nem tettek és amiben kellő rutinnal nem rendelkeztek.

Ezért saját nyelvünkre fordítottuk le a mentési feladatot, és egy művelet megtervezéséhez hasonlóan kezdtünk neki ennek a munkának is.

Ebben egy nagyon érdekes kérdéssel találkoztak: hogyan lehet összeegyeztetni a civilekkel való összefogást és összehangolt munkát.

Majdnem mindenki ugyanúgy tette a dolgát, mint a hivatásos katonák, rendőrök; egyetlen dolog különböztetett meg bennünket, az pedig az, hogy valakinek nem volt igazolványa.

Hozzátette: a belügyminisztérium teljes spektruma, a honvédelmi minisztérium vezérkara, az OMSZ szakemberei, a BME mérnökei, civilek is kiemelkedő segítséget nyújtottak: volt, aki “valamilyen képességgel”, szakmai tudással, míg mások technikai eszközzel segítették a mentést.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A műveleti központ órákon belül felállt, és különböző technikai eszközökkel segítették a munkát. Mint mondta, volt olyan nemzetközi segítő csapat – például az osztrák Cobra – akik már 6-12 órán belül megérkeztek. S bár szavai szerint nagyon nehéz lenne néhány percben összefoglalni a 13 nap munkáját,  mely során bár akadtak hibáik, de azokat képesek voltak korrigálni. Éjszaka a búvárok nem merültek, de amint a Nap felkelt, azonnal munkába álltak, ésszerű kockázatot vállalva, mert a munkát el kellett végezni. A munka későn ért véget, ebben a 13 napban az általa vezetett csapat napi 4-5 óránál többet nem tudott pihenni, de úgy gondolja, talán erre nem is volt igényük. Külön köszönet a koreai katonaattasénak, búvároknak és a szakmai teamnek. Hajdú János köszönetet mondott a sajtó tárgyilagos közvetítéséért is.

A sajtótájékoztatón a balliberális média képviselői leginkább a mentés költségére és az elszámoltathatóságra irányuló kérdéseket tettek fel Hajdu Jánosnak.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS