Pesti Srácok

Hálózat: Akit Orbán Az impexek korával indított el a „harcba” – Maróth Gáspárral a „Deep State” elleni küzdelemről (Videó!)

Van, amikor egy beszélgetésből kettő lesz. Maróth Gáspár kormánybiztossal éppen így jártunk. Annyira erős dolgokat mondott, annyira belemélyedtünk a hálózatos, történelmi témákba, a felforgatási kísérletek, befolyásolási hadműveletek tárgyalásába, hogy ez bizony két műsort is kitesz. Most az elsőt mutatjuk be. Beszéltünk arról, hogyan lépett bel a hadsereg a Munkásőrség ellen, de arról is, miért Borvendég Zsuzsanna művével indította el Orbán Viktor ezen a területen.

Orbán Viktor Borvendég Zsuzsanna Az impexek kora című alapművével „indította útjára” Maróth Gáspárt. Miért?

Mert amikor kinevezték a kormány védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosának, nyilvánvaló volt, hogy olyan körökkel kerül majd összeütközésbe, amelyekről sokszor írtunk és beszéltünk már. Kameránknak azt mondta, hogy már az első nap kiszállt hozzá a Gazdasági Versenyhivatal – így sokat nem kellett várnia az első jelzésre: ingoványos talajra lépett.

Több kényes, illetve érdekes témáról is beszélgettünk. Arról is kérdeztem, mit érez abból, hogy a katonaságnál talán még később, még kevésbé történt meg a rendszerváltás, mint a többi területen.

PestiSracok facebook image

Ezt arra értettem, hogy nagyon sok a régi, átmentett bútordarab, nem beszélve arról, hogy továbbra is kitüntetik azokat, akik karrierjük nagy részében – így vagy úgy, de – Moszkvát szolgálták.

Maróth több érdekes tényezőt említett. Egy: meglátása szerint a katonaság mindig is megszállóknak tekintette a szovjet hadsereget. És – bár nem nyíltan – úgy is bántak velük: megfigyelték őket, stb.

Kettő: részben a katonaságnak is köszönhető, hogy nem volt vérrontás a rendszerváltás idején. Elmesélte, hogy milyen ijesztő helyzet alakult ki akkor, amikor le kellett fegyverezniük a Munkásőrséget. A munkásőrök – és a vezetők – egy része ugyanis harcolni akart, nagyon nehezen tették le a fegyvert.

Filigrán hősök. A felvétel a munkásőrség tömegoszlatási gyakorlatán készült. Fotó: Urbán Tamás (BM)/Fortepan.hu

Jó lenne ismerni az MNVK-2. egykori embereit

De kérdeztem az MNVK-2.-ről is, egészen pontosan arról, miért nem kutatható a katonai hírszerzés anyaga... Maróth megerősítette azt, amit nyilván tudtunk, hogy ez egy nagyon szenzitív, nagyon érzékeny terület, komoly nemzetbiztonsági kockázatot, hibákat jelentene, ha kiteregetnék a dolgot. De felhoztam egy másik oldalról: Aczél Endréről csak azért tudjuk, hogy az MNVK-2. megnyertje volt, mert Belovai István hírszerzőtiszt átállt a NATO-hoz és lebuktatta az egész londoni hálózatot. Bizonyítani Aczél érintettségét csak azért lehet, mert az ezzel kapcsolatos iratok ott vannak az egykori rivális szerv, az állambiztonság (BM) dossziéjában...

Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés.>

Balázs Péter MNVK-2.-es múltját is szinte véletlenül ismerjük

Bajnai Gordon egykori külügyminiszteréről, Balázs Péterről (impexes, majd kereskedelmi kirendeltségi káder) csak azért tudjuk, hogy az MNVK-2. embereként mozgott Brüsszelben, mert ezt jelentette róla egy állambiztonsági tiszt. Ezért megmaradt az iratrészlet egy BM-es dossziéban.

Ügynökbélyeg a kormányfőjelöltön: „A katonai társszerv intenzíven foglalkoztatja dr. Balázs Péter elvtársat”.>

Ezért adódott a kérdés: hány és hány olyan politikus, üzletember, közszereplő, médiacsillag volt, aki az MNVK-2. fedésében a kommunista hálózatnak dolgozott, hogy a rendszerváltás után már EU-s és NATO-színekben tündököljön?

Mindenben nem juthattunk közös nevezőre, de ez szerintem olyan beszélgetés, ami után még több kérdés felmerül az emberben és elgondolkozhat az örök idők sakkjátszmáin. Folytatás két hét múlva, amikor körbejárjuk, miért is került kapcsolatba a néhai médiacézár (Fenyő János) egykori titokzatos emberével, „Öcsikével”. Azaz azzal a Székely Herberttel, aki Fenyő halála után igazi nagykutya lett a fegyverkereskedelem területén. És azt is elmondja, szerinte miért van szükség az első látásra eléggé egyszerű „sorosozásra”.

Vezető kép: Pesti TV

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)