Pesti Srácok

Borvendég Zsuzsanna sorozata: A disszidált magyar kommunista szabadkőművesnek, olajkereskedőnek is jó

Borvendég Zsuzsanna sorozata: A disszidált magyar kommunista szabadkőművesnek, olajkereskedőnek is jó

A múlt részben olvashattak arról, hogy a Kádár-rendszer idején az olaszországi titkosszolgálati bázisok elsősorban a katonai felderítés hatáskörébe tartoztak. Az olasz kommunista párt vállalatainak segítségével élénk gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn a mediterrán országgal, az „alkotmányos költségek” és titkos jutalékok rendszerén át jelentős összegeket futtattak át illegálisan ezeken a támaszpontokon.

Róma és Milánó tehát fontos pénzügyi csatornája volt a maffiaszerűen működő külkeres érdekkörnek, amelynek az MNVK-2-n, vagyis a katonai felderítésen belül is voltak támogatóik.

Kommunista ügynökből szabadkőműves

Az Olaszországba telepített rezidentúrák munkájában számos „különleges esemény” történt, amelyek közül érdemes két szökést kiemelni. Mivel az olasz félszigeten tevékenykedő hazai titkosszolgálati-külkeres hálózat igen jelentős volt, nem meglepő, hogy ezen szökések gyaníthatóan kapcsolatban álltak ennek a maffiaszerű gazdasági hálózatnak a tevékenységével.

PestiSracok facebook image

1970-ben Száll József, a római diplomáciai képviselet vezetője döntött hazája elhagyása mellett. Száll az 1945 utáni diplomaták egyik legellentmondásosabb figurája volt, akinek karrierje elképesztő sebességgel ívelt felfelé. (Történetét Andreides Gábor Egy megbízható elvtárs című könyvéből ismerhetik meg részletesen.) A háború alatt már bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1945 után egy ideig a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, de már 1946-ban Bernbe helyezték követségi titkárnak. Feladata – későbbi visszaemlékezése szerint – a háború alatt Svájcban letétbe helyezett magyar vagyonok hazaszállítása volt. Ebben az időben Svájcban egy több fős magyarországi pénzügyi hálózat működött, akik svájci bankokon keresztül transzferáltak pénzeket nyugati baloldali mozgalmaknak, finanszírozva így sztrájkokat és más megmozdulásokat a tőkés világban. Száll gazdasági tevékenysége nemcsak az amerikai hírszerzésnek tűnt fel, de a Svájci Felderítőszolgálat is a Komintern ügynökét látta benne. Fel is merült, hogy kiutasítják, de végül úgy döntöttek, felesleges megterhelni a két ország viszonyát egy ilyen diplomáciai kellemetlenséggel, amikor az utód nyilvánvalóan Száll félbehagyott munkáját folytatja majd. Száll József tehát már a negyvenes években bekapcsolódott a nemzetközi brigádok illegális pénztranszferálásába, így a hetvenes évekre nyilván igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel bírt.

Svájc után számos állomáshelyen szolgált: Kínában, Jakartában és Párizsban is állomásozott. A római rezidentúra viszont diplomata karrierjének a végét jelentette. Akkor döntött az ország elhagyása mellett, amikor gazdasági visszaélésekkel gyanúsították meg, és vizsgálatot rendeltek el ellene. A felelősségre vonás elől menekülve úgy döntött, hogy családjával menedékjogot kér az olasz kormánytól. Az amerikai hírszerzés természetesen alaposan kihallgatta Szállt, akinek több évtizedes titkosszolgálati tevékenysége – feltehetően szovjet kapcsolatokkal is megtűzdelve – reményteli információs bázisnak tűnt. Az olasz parlament terrorizmust és politikai gyilkosságokat vizsgáló bizottságának jelentése szerint Száll emigrálásában az olasz elhárításnak is szerepe volt. Szállt egyébként távollétében a hazai bíróság súlyos szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte, de ez különösebben nem hátráltatta további életútját. Milánóban telepedett le és üzletemberré avanzsált. A nyolcvanas években újra az olasz lapok címlapjára került a neve, amikor a P2 szabadkőműves páholy botránya során nyilvánossá tették annak tagnévsorát. Ezek szerint Száll József szabadkőművesként tevékenykedett kommunista titkosügynöki karrierje után.

Antiszemitizmus és névtelen levelek

Kevésbé ismert, de legalább ennyire érdekes utóélete volt Csillag Mátyásnak, aki 1973-ban hagyta el a milánói kereskedelmi kirendeltség vezetői székét, hogy olaszországi üzletemberként keresse további kenyerét. Csillag szökését is megelőzte egy eljárás, ugyanis beosztottjai feljelentették felettesénél, Darvas Lászlónál, aki ekkor a római kereskedelmi kirendeltséget vezette. A panasz Csillag arrogáns és megalázó kommunikációját kifogásolta, ezért 1973-ban fegyelmi eljárást folytattak le ellene. Csillag sérelmezte az eljárást és ez vezetett disszidálásához. Legalábbis ezt jelölte meg egyik okként abban a búcsúlevélben, amelyet Darvas Lászlónak címzett. A másik magyarázata általánosabb volt: fenyegetve érezte magát különböző antiszemita megnyilvánulások miatt.

– fejtegette a tanácsos, jelezvén, hogy az ellene lefolytatott eljárást is ilyen összefüggésekkel magyarázza. A fenyegetéseket állítólag postai úton kapta, legtöbbször névtelenül, ezek közül azonban csak egyet talált meg az állambiztonság, de az is alá volt írva. A levél másolata az állambiztonsági anyagokhoz lett csatolva.

A levél írója egy fiatal lány volt, aki 1972-ben került Milánóba, az ottani egyetemen tanított magyar nyelvet, illetve tolmácsolt az ide érkező magyar diplomatáknak, kiküldötteknek. Kiutazása előtt természetesen felvette vele a kapcsolatot a belügyi hírszerzés, enélkül külföldi megbízatást nem kaphatott volna. A BM III/I. Csoportfőnökség „Akadémia” rezidentúrája foglalkozott a lány beszervezésével, és támogatta kiutazását. Az „Angelika” fedőnévvel ellátott asszony ügynöki munkát nem végzett, gyakori hazautazásai alkalmával inkább csak anyagi igényeit adta le a szervnek, amelyből a milánói egyetem könyvtárának magyar nyelvű gyűjteményét szerette volna gazdagítani. Mivel hírszerzési szempontból használható adatot nem szolgáltatott az állambiztonságnak, így 1976-ban anyagát irattárazták, a kapcsolatot vele megszüntették.

Izrael-ellenesség és cionizmus

Önmagában az a tény, hogy Csillag állítólagos antiszemita fenyegetések miatt szökött Nyugatra, nem lenne érdekes. A hetvenes évek első felében ugyanis az egész kelet-európai térségben felerősödött az antiszemita hullám, miután a hatnapos háború következményeként a blokk országainak többsége még 1967-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Ennek ellenére a gazdasági kapcsolatok nem álltak le Magyarország és Izrael között, hiszen személyes ismeretségi szálakon keresztül a teljes időszak alatt folyamatos maradt az üzleti együttműködés. Ez a szoros kötelék a szovjet titkosszolgálatnak is feltűnt. A Vaszilij Mitrohin által kicsempészett KGB-iratokban találhatunk erre bizonyítékot.

– olvashatjuk a Mitrohin Archívum című kötetben.

Az olajpolip csápjai

Csillag szökése és az állítólagos cionista vonal akkor válik igazán érdekessé, ha hozzátesszük, hogy az 1973-ban történt disszidálás 1981-ben vert nagyobb port az állambiztonságnál. A szerv olyan információk birtokába került, amely szerint az olasz elhárítás összegyűjtötte a kirendeltségen dolgozó zsidó származású személyek adatait, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy „Angelika” az olasz titkosszolgálat megbízásából írta levelét, ezzel próbálva mélyíteni az ellentéteket az ottani alkalmazottak között. Az is alátámasztotta a magyar lány elkötelezettségének gyanúját valamelyik nyugati titkosszolgálat felé, hogy megpróbálta kompromittálni Kis Árpádot, a Római Magyar Akadémia vezetőjét, aki „Szoboszlai” fedőnéven szintén a belügy kapcsolata volt. Elképzelhető tehát, hogy valóban nyugati hírszerzőszervek álltak a lány mögött. Az állambiztonság jelentése szerint

Természetesen semmi különös nincs abban, hogy a titkosszolgálatok minden lehetséges behatolási csatornát felhasználnak arra, hogy az ellenséges vonalak mögé kerüljenek. A hidegháború idején jó információs hálózatot jelenthetett számukra a cionista kapcsolatrendszer, Csillag esetében viszont az az időpont érdekes, amikor az állambiztonság elkezdett foglalkozni a kérdéssel: 1981. Csillag Mátyás ugyanis disszidálása után egy amerikai vállalat, a Philipp Brothers olasz leánycégénél kezdett dolgozni. Ez az a Phibro nevű cég, amely az iráni forradalom után 1981-től Magyarországon keresztül transzferálta az olajat az Egyesült Államokba, óriási károkat okozva a hazai gazdaságnak. (Erről már sokat olvashattak ebben a sorozatban.) A Phibro pénzügyi érdekeit idehaza Fekete János és a mögötte álló, bécsi központtal működő Zsidó Közéleti Bizottság egyengette, vagyis az állambiztonság korabeli nyelvén fogalmazva: „cionista körök” segítették őket. Az olajpolip csápjai tehát visszavezetnek a hetvenes évek Itáliájába szökött kommunista ügynökökhöz, Csillag Mátyáshoz és az ő kapcsolatrendszeréhez.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)