Hamarosan bíróság elé áll a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati botrányának kulcsfigurája

Hamarosan bíróság elé áll a Gyurcsány-féle titkosszolgálat egyik legismertebb botrányának, az Egymásért-ügynek a kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert, aki ellen a Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt nyújtott be vádiratot. Az évtizedeken keresztül háborítatlanul tevékenykedő, korábban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező bűnözőt még azzal is vádolják, hogy kilóra vásárolta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőit azért, hogy az ellene indított büntetőeljárásokat elsimítsák.

Benyújtotta vádiratát a Fővárosi Törvényszékre a Political Capital elemző céggel is kapcsolatba került Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányának egyik központi figurája, Jakubinyi Róbert ellen felbujtóként elkövetett csempészés, sikkasztás és adócsalás miatt a Fővárosi Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu Bagoly Bettinától, a főügyészség szóvivőjétől. Az ügy szálai az Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A titkosított büntetőügy tavaly április 8-án kezdődött újra a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.

A kémügybe keveredett volt NBH-vezért, Galambos Lajost vesztegetéssel is vádolja az ügyészség. Fotó: valasz.hu

Sikkasztás, csempészés és adócsalás is Jakubinyi számláján

A főügyészség által elkészített vádirat lényege szerint a bűncselekményeket még az Egymásért alapítvány kötelékében követte el – felbujtóként – Jakubinyi. A csempészést a már fent említett módon – információink szerint az NBH jogászainak jóváhagyásával – úgy hajtották végre, hogy a jelenleg is börtönbüntetésüket töltő társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben történt belföldi szabadforgalomba bocsátás során az Ázsiából beszerzett  importáruk után nem fizették meg a közterheket. Ezzel a vámbevételt összesen több mint egymilliárd forinttal csökkentették. Jakubinyit emellett azzal is vádolják, hogy neki köszönhetően az alapítvány házipénztárában „a záró egyenleg szerinti pénzösszegnek csak a töredéke volt fellelhető”. A vád szerint a férfi utasítására a pénztárból csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami végül a vádlotthoz került. Ezt az ellopott összeget Jakubinyi Róbert a vád szerint nem az Egymásért alapítvány, hanem a saját céljaira fordította. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a harmadik vádpontban Jakubinyi egyik  – az ügy kapcsán már elítélt –társa (P. Sándor) a kétezres évek közepén az első vádpontban szereplő, a vádlott által kitalált, felügyelt és irányított, színlelt szerződéseken alapuló értékesítési láncolatot arra is felhasználta, hogy az Európai Unión belüli termékbeszerzés keretében megvásárolt élelmiszereket belföldön értékesítette, ám adót utánuk nem fizetett. Ezzel az államnak közel 300 millió forintnyi kárt okoztak.

Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes (balra) és az azóta már elhunyt Kiss Ernő dandártábornok az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának ülésén 2000-ben. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Titkosszolgálati védelem alatt állhatott

Jakubinyi Róbertről érdemes megemlíteni, hogy az 1980-as évek közepén egy sok vádlottas ügyben volt az egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest, gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy. A rövid idő alatt milliós bevételekre szert tevő  bűnbanda megfogására 1980-ban Tonhauser László vezetésével külön nyomozócsoport alakult, de vizsgálóként Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter is részt vett a munkában. Tonhauser a Nem kérek bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált, összefonódás van a titkosszolgálat és a Jakubinyi által is fémjelzett bűnözői csoport több tagja között. A ma már nyugalmazott rendőrezredes az Országgyűlés olajbizottsága előtt is pontosan erről beszélt:

„1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják”

– nyilatkozta Tonhauser László.

Hangfelvételek a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról

Pár éve a Figyelő azt írta Jakubinyiről, hogy a férfi vélhetően az Egymásért alapítvány nevében tárgyalva, hosszú időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel. Úgy tudjuk, Jakubinyi jó viszonyt ápolt az MSZP egykori nagyhatalmú pártpénztárnokával, Puch Lászlóval, valamint a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterével, Veres Jánossal is. A bűnöző állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a legfontosabb politikusokkal, titkosszolgálati csúcsvezetőkkel is szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken – írta a szerző. A lap írása szerint a hangfelvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról, korrupcióról, pártfinanszírozásról. Információink szerint emellett Jakubinyi a 2010-es választások előtt vélt vagy valós terhelő információkat adott át szocialista kapcsolatainak egy közismert, befolyásos fideszes politikusról, hogy ezzel segítse az MSZP-t a választások előtt. Ez azért sem lehet annyira meglepő, mivel forrásaink szerint köztudott volt róla, hogy számára a szocialista kormányok „klímája” volt kedvezőbb. A Figyelő emlékeztetett még arra is, hogy az alapítvány nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság azt állapította meg, hogy Jakubinyi a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első főigazgatójához, Nagy Lajoshoz volt köthető, de sokan tudni vélik, hogy több európai szakszolgálatnak is dolgozott, illetve sajtóhírek szóltak arról is, hogy Jakubinyi az oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt akkor, amikor az osztrák OMW intenzív támadást hajtott végre a nemzeti olajtársaság ellen. 

Címlapfotó: blikk.hu