A választásokat követően újraalakuló brüsszeli intézményrendszer érdekes helyzet előtt áll: egy kiélezett EP-választást követően az ukrajnai háború árnyékában– illetve annak következményeinek figyelembevételével– kell újraosztani az uniós biztosi portfoliókat. Éppen a háború miatt kapott a korábbinál is nagyobb hangsúlyt a bővítési biztos szerepe, hiszen az EU keleti határvidékének csatlakozási törekvései az orosz agresszió fényében magasabb prioritást élveznek a brüsszeli döntéshozók szemében. Erre a kulcsportfolióra pályázhat ismét Várhelyi Olivér, akinek a Politico információi szerint egy lett kihívóval kell megmérkőznie a pozícióért.
Várhelyi Olivér 2019-ben lett a bővítésért felelős uniós biztos, akkor parlamenti meghallgatásán arról beszélt, kulcsfontosságú feladatának fogja tekinteni a nyugat-balkáni bővítésről szóló tárgyalások felújítását, ahogy az együttműködő államokkal való szorosabb kapcsolattartás is kiemelt szempont lesz a következő ciklusban. Mint kifejtette, véleménye szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lenne, hiszen maga járulna hozzá a szomszédos régiók destabilizálódásához, illetve azok gazdasági potenciáljának kiaknázásától is elesne.
Várhelyi jelölését erősíti az is, hogy alapvetően éppen azokkal az országokkal kötött partnerséget hangsúlyozta már az orosz-ukrán háború előtt is, amelyek most az uniós külpolitika homlokterében vannak. A keleti partnerség kapcsán Várhelyi elmondta: Ukrajna és Georgia a két legfontosabb keleti partner, a velük való diplomáciai és gazdasági együttműködés továbbra is prioritást élvez. Ennek kapcsán megjegyezte: különösen Ukrajna számít kényes kérdésnek. Leszögezte: biztosként szeretné az ukrán gazdasági és politikai érdekeket képviselni az azt fenyegető államokkal szemben.
Idén nyáron pedig Várhelyi Olivér az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő, Ukrajnával tartott első kormányközi konferenciát követő sajtótájékoztatón mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítés hosszútávú geostratégiai befektetést jelent a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és az egész kontinens jólétébe és felemelkedésébe
Közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási folyamat során szorosan nyomon fogja követni Ukrajna előrehaladását az uniós integráció útján, és rendszeresen jelentést tesz arról az Európai Unió illetékes tanácsának.
A keddi ülés aláhúzza az Európai Unió bővítési politikájának fontosságát, a bővítés a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden korábbinál szükségesebb. A bővítés minden fél javát szolgáló átalakulási folyamat – tette hozzá a magyar uniós biztos.
Várhelyi újrajelölését személyesen Orbán Viktor kezdeményezte, a miniszterelnök az X-en jelentette be, hogy Ursula von der Leyennel folytatott telefonos egyeztetést követően ismét Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottságba.
Kihívója a Politico szerint a lett Valdis Dombrovskis, aki komoly kihívó lehet, ugyanis a balti országok határozottan szorgalmazták Ukrajna csatlakozását a blokkhoz. A lap szerint egy keleti tagállam jelöltje az Oroszországgal való szomszédság miatt fontos meglátásokkal segíthetné a Bizottság munkáját, azonban éppen a közvetlen fenyegetettség érzete miatt akár elfogultabb is lehet, ami csatlakozási feltételek lazább megítéléséhez vezethet. Ez különösen érdekes kérdés Ukrajna esetében, ugyanis Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős minisztere egy nyár eleji sajtótájékoztatón még arról beszélt, a csatlakozási folyamat során Ukrajnának számos fontos reformot kell végrehajtania, különös figyelemmel a jogállamiság megerősítésére, az igazságszolgáltatás függetlenségére és a korrupcióellenes harcra.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
Facebook
Twitter
YouTube
RSS