Hány gyermekgyilkosságot kell eltűrnie egy liberális társadalomnak?

Nem tudom, láthatólag még nem jutottunk el addig a mennyiségig, amely tettekre, esetleg önreflexióra sarkalná a liberális jogállamot. Az Egyesült Királyságban egy (a hírek szerint) ruandai bevándorló szülőktől származó 17 éves fiú megtámadott egy olyan rendezvényt, amelyen valószínűleg zömmel fehér bőrű, tehát jó eséllyel bennszülött gyermekek vettek részt. Megkéselt több mint tíz embert, nyolc gyermeket, akik közül három kislány meghalt.

A három kislány 6, 7 és 9 éves volt. Természetesen nem véletlen, hogy az áldozatok kislányok, tudatos volt ebből a szempontból is a helyszínválasztás. A kislányok és az anyák nem csak könnyebb célpontok, hanem az elkövető “szeretetnyelvén” ez egy üzenet mindenkinek, minden normális embernek, minden őslakosnak, hogy milyen is az, amikor Afrikában lerendeznek egy demográfiai vitát. Megjegyzendő, hogy az elkövető kultúrájában egy 17 éves fiú már felnőtt, illetve persze az is, hogy mind a helyi lakosság, mind az internet népe teljes homályban van tartva arra vonatkozóan, hogy valójában ki is az elkövető. Csak abban lehetnek biztosak, hogyha fehér ember lenne az illető, akkor már minden címlapon ez szerepelne, meg persze az, hogy szélsőjobboldali radikális volt.

Természetesen a helyi hatóságok szerint a gyermekek lemészárlása nem volt terrorcselekmény, nem volt sem vallási, sem etnikai indítéka, az elkövető mentálisan zavart. Egyedi esetről van szó. Ha van valami ötletük az okra, akkor az ugye az angliai szélsőjobb, meg az, hogy nem volt a helyi őslakosság elég befogadó. Mondjuk ezt a hárítást pont megértem, hiszen azt mégsem mondhatják, hogy a gyarmatosítók nem elég elfogadók az őslakossággal szemben.

A baj csak az, hogy pont ez az igazság. A kultúra nem csak pozitív tartalmú szó. Egy afrikai törzsi kultúra például tartalmazza a nagyon erős etnocentrizmust (némileg leegyszerűsítve a dolgot: az ők és mi radikális, létharcként is értelmezett megkülönböztetését). Ebben a kontextusban például a szülőképes korú nők és a lánygyermekek megölése a gyermekeik és az unokáik megölése is egyben. Az így meg nem születettekkel tehát már nem kell számolni, velük nem kell harcolni majd az élettérfoglalás későbbi szakaszában. Az ellenséges törzset ráadásul ezzel még jól meg is alázzák, hiszen demonstrálják, hogy nem tudja, nem képes megvédeni az asszonyait és a lányait. Szerencsére azt még nem teljesen értelmezték az érintettek, hogy jelen esetben nem is biztos, hogy meg akarja védeni. A helyiek még csak most kezdenek erre rádöbbenni, a bevándorlók meg egyszerűen nem képesek értelmezni ekkora önfeladást.

A három megölt kislány.

A törzsi kultúra törzsi kultúra marad egy másik országban is, hiszen ezek az emberek addig teljesen törzsi keretek között éltek, amíg a huszadik század hatvanas éveitől a fehér ember gyarmatosítása be nem érett és az oltások, illetve az élelmiszer termelés technológiájának megváltoztatása következtében a népességrobbanás szét nem verte a törzsi kereteket. Új kultúra pedig nem jött létre, egyrészt az idő rövidsége miatt sem, másrészt azért sem, mert ilyenkor interregnum szokott következni, és ha az egyéb körülmények kedveznek, csak akkor alakul ki valamiféle új rend. De az afrikai törzsi kultúrák nagyon mások, mint az európai törzsi kultúrák, amelyekből a jelenlegi európai civilizáció kialakult. Mondjuk ehhez is mintegy 2500 év kellett, mindenféle háborúkkal, hódításokkal, népirtásokkal. A modern technológia, a sorozatlövő fegyverek például, persze felgyorsíthatják a folyamatot, de sokkal véresebbé is teszik. De jelenleg nem úgy tűnik, hogy Afrikában sikerült stabil társadalmakat létrehozni.

Ideje lenne tudomásul venni, hogy az ilyen támadások csak a folyamat kezdetét jelzik, és jelenlegi nagyságrendjük nem előrejelzés a későbbiekre, de a brutalitásuk végtelensége viszont igen. A liberális jogrend a mi kultúránk egy vadhajtása, még viszonylag normális állapotában 30-40 évvel ezelőtt sem volt képes mit kezdeni az etnikai alapú bűnözői csoportokkal, illetve úgy általában a számára teljesen értelmezhetetlen kulturális különbségekkel. Ez a jogi gondolkodás egyszerűen nem fogja fel, hogy a jogrendszerünk a mi kultúránk terméke, az égvilágon semmilyen univerzalitás sincs benne, más kultúrában nem csak nem érvényes, hanem értelmetlen is. És szinte minden lényeges eleme a fehér ember gyengeséget mutatja egy bármely másik földi kultúrában élő ember számára.

A lakosságcsere tehát ilyen, a bejövők igyekeznek felgyorsítani. Azt kellene megérteni, hogy ehhez még a betelepülők személyes rosszindulata sem kell, csak egy agresszív vallás, a szélsőségesek térnyerése, a törzsi keretek halvány továbbélése. Mert a törzsi szokások közül, a szociobiológia törvényei szerint, az önvédelem, a túlélés kényszeréből következő agresszió a legerősebb. Csak a törzs ezt már megtanulta kezelni, mert a törzsi kultúrák sok esetben rituális agresszióként csatornázzák be ezt, hiszen az kontrollálatlanul rájuk is veszélyes. A látványosan agresszív cselekedetek, a bennszülöttek rettegésben tartása rájuk nézve sem veszélytelen, a normális bevándorlók is áldozatai ennek, de értelemszerűen rejtegetik a saját szélsőségeseiket és persze utánpótlást is szolgáltatnak nekik, hisz a gyerekeiket nem tudják megóvni a hatásuktól.

Serena Kennedy, a helyi rendőrség parancsnoka. (Képernyőkép)

A helyi őslakosság jelentős része az Egyesült Királyságban pontosan tudja, hogy mi folyik a mecsetek egy jelentős részében, az utcáikon, a bevándorlók negyedeiben, és persze a saját rendőrségük berkeiben. Ez utóbbi ugyanis a szélsőjobboldal kordában tartására fordítja energiái nagy, legnagyobb részét. Természetesen nem maguktól ennyire hülyék a brit rendőrök, hanem a kormányzatuk évtizedek óta programszerűen alakítja át a rendőrséget a woke lelkes támogatójává.

Ezért robbannak ki egyre gyakrabban a gyilkosságok, késelések, savas támadások nyomán helyi zavargások, amelyeket persze meglepően hatékonyan fojt el a rendőrség, mert még a közismerten elmebeteg brit focihuligánok is csak cserkészlányok bizonyos afrikai bűnöző csoportokhoz és persze a vallási szélsőségesekhez képest. “Csapaterőben” adott mennyiségű megvadult muszlim tüntető már egyenértékű ugyanannyi Millwall huligánnal, ami a lehető legrosszabb hír a briteknek, hiszen egyre közelebb az a pillanat, amikor már a saját, eddig elnyomott szélsőségeseikre fognak szorulni.

Az áldozatokról emlékeznek meg az emberek az északnyugat-angliai Southportban 2024. július 30-án, miután az elõzõ nap egy ruandai származású 17 éves férfi késsel gyermekekre. Három gyermek életét vesztette, nyolc másikat és két felnõttet kórházban ápolnak. MTI/EPA/Adam Vaughan

A lakosságcsere itt ismertetett formája, habár nyilván támogatja külföldről és belföldről is számtalan erő, nem uralt folyamat, az egyedi eseményei előre nem jelezhetők. A térfoglalás gazdáinak sem érdeke, hogy túlfeszítsék a húrt, de ők sem ellenőrzik a saját szélsőségeseiket, akiket eddig beszabadítottak Nagy Britanniába. Még egyszerűen nincsenek elegen.

A címben feltett kérdésre nagyon kellemetlen a válasz. A liberális társadalomnak minden ilyen jellegű bűncselekményt, gyilkosságot el kell tűrnie. Ezt még mindig nem fogták fel az ottaniak és sajnos nálunk sem mindenki. A heti rendszerességű rémtettek utáni sablonszövegek beépültek a kommunikációba. Talán most erősebb volt a szokottnál a helyiek és normális emberek reakciója, de pontosan tudható, hogy semmi nem fog változni, hiszen a hagyományos angol politikai elit már behódolt a liberalizmus legszélsőségesebb változatának. Erős verseny folyik Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság között, hogy hol is fog ez a folyamat először teljesen ellenőrizhetetlen társadalmi erőszakba fordulni. Ez addig lesz polgárháború, amíg a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok követik a kormányuk parancsait és a bevándorlókat támogatják a saját népükkel szemben. Ha átállnak, akkor rendes honvédő háborúvá válik, amelynek azonban már nem lehet megjósolni a kimenetelét, mert ezek a nemzetek már elképesztő mértékben meggyengültek az életerejükben.

Persze egy racionális és logikus megoldás még mindig lenne, deportálni mindenkit, aki nem alkalmazkodik, aki nem dolgozik, aki nem tartja be teljesen a törvényeket. De mint tudjuk, ezek a törvények csak az adófizető, törvénytisztelő fehér emberekre vonatkoznak.

Vezető kép: Az áldozatokról emlékeznek meg az emberek az északnyugat-angliai Southportban 2024. július 30-án, miután az elõzõ nap egy ruandai származású 17 éves férfi késsel gyermekekre támadt egy Taylor Swift-témájú tánc-, jóga- és karkötõkészítõ rendezvényen. Három gyermek életét vesztette, nyolc másikat és két felnõttet kórházban ápolnak.
MTI/EPA/Adam Vaughan