Pesti Srácok

Harminc óra után eloltották a Júdeai-hegységben keletkezett erdőtüzeket

Harminc óra után eloltották a Júdeai-hegységben keletkezett erdőtüzeket

Sikerült megfékezni azokat a Jeruzsálem környéki erdőtüzeket, amelyek április 30-án ütöttek ki a Júdeai-hegységben, különösen az Eshtaol-erdő és Meszilat Tzion térségében.

A Neokohn.hu azt írta, a tűz gyorsan terjedt az erős szél és a rendkívül száraz időjárás miatt, több mint ötezer hektárnyi területet pusztítva el, beleértve az erdőket, mezőgazdasági területeket és természetvédelmi övezeteket.

A tűzvész következtében több mint tízezer embert kellett evakuálni, és számos közösség, köztük Beit Meir, Sores, Soeva, Kisalon, Givat Jearim, Ramat Raziel és Tzuba lakói kényszerültek elhagyni otthonaikat. A főbb közlekedési útvonalakat, például az 1-es és 3-as autópályákat ideiglenesen lezárták.

A tűzoltási munkálatokban több mint 2 000 izraeli tűzoltó vett részt, akiket 12 ország, köztük Olaszország, Horvátország, Spanyolország, Franciaország és Ukrajna által küldött repülőgépek és személyzet segített. A Palesztin Hatóság is hozzájárult a mentéshez 41 tűzoltóval és 8 tűzoltóautóval.

PestiSracok facebook image

A tűzoltók 30 órás megfeszített munkája után sikerült megfékezni a lángokat.

Bár súlyos sérüléseket nem jelentettek, legalább 45 ember, köztük 17 tűzoltó szenvedett kisebb sérüléseket vagy füstmérgezést.

A tűz okát illetően ellentmondásos információk láttak napvilágot. Benjamin Netanjahu miniszterelnök palesztin gyújtogatást említett, és 18 gyanúsított letartóztatásáról számolt be, bár a rendőrség később csak három letartóztatást erősített meg.

A tűzoltóság előzetes vizsgálata szerint lehetséges azonban, bár nem valószínű, hogy a tűz gondatlan túrázók miatt keletkezett, akik a Meszilat Tzion környékén jártak a tűz kitörésének idején.

A kormány sürgős segítséget nyújt az érintett közösségeknek. Az izraeli kabinet jóváhagyott egy 21 millió dolláros segélycsomagot, amely az evakuáltak elszállásolását, a szociális szolgáltatásokat és az infrastruktúra helyreállítását támogatja.

A természeti katasztrófa ismét ráirányította a figyelmet a klímaváltozás hatásaira és az erdőtüzek megelőzésének fontosságára. Izraelben már alkalmaznak innovatív technológiákat, például a Tinsemet-Toren hőkamerás rendszert, amely korai észlelést és gyors reagálást tesz lehetővé a tűzeseteknél.

Az izraeli hatóságok továbbra is vizsgálják a tűz pontos okát, és intézkedéseket tesznek a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében.

Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: MTI/AP/Aggelos Barai

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.