Politikai védelmet élvezett a Farkas Attila és társai által elkövetett horribilis, több százmillió forintos áfacsalási sorozat, a fekete pénzek egy része az MSZP-nél és Kóka János korábbi gazdasági és közlekedési miniszternél landoltak – ez áll abban a PestiSrácok.hu által megszerzett vallomásban, amelyet az áfacsalás első rendű vádlottja, a jelenleg is szabadlábon lévő, Dominika és Florida között ingázó Farkas Attila tett a pénzügyőr nyomozóknak, már több, mint öt évvel ezelőtt. Hogy ez a védelem áll a mai napig a férfi háta mögött nem tudni, az azonban biztos: nem tud olyat elkövetni, ami miatt előzetes letartóztatásba helyezzék. Portálunk azt is megtudta, hogy Farkas Attila az egykori olajosok védelmét is élvezte, igaz nem sokáig. Rejtély, rejtély hátán…
SZARVAS SZILVESZTER – PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Január eleje óta nyomozunk azután a társaság után, amely a gyanú szerint több mint kétmilliárd forinttal rövidíthette meg a magyar költségvetést, és amelyre még 2013 nyarán csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. A sok kérdőjellel és elvarratlan szálakkal bíró izgalmas sztoriról már egy korábbi cikkünkben is írtunk, azóta azonban tovább kutakodtunk. Kiderítettük, a bűnbanda fejének, Farkas Attilának nem ez volt az első nagy értékű áfacsalása, amely szinte kuriózum a magyar költségvetés kárára elkövetett áfacsalások sorában. Farkas ügyeiben alvilági figurákkal, a társaságot jól ismerő vállalkozókkal is találkoztunk, miközben arra is választ kerestünk, a több száz milliós, majd a mintegy kétmilliárdos áfacsalási sorozat ellenére a mai napig miként süttetheti a hasát Floridában és Dominikán a bűnbanda vezetője, Farkas Attila.
Áfacsalás, majd bűnismétlés
A PestiSrácok.hu megtudta, hogy Farkas Attila és tizenkét társa már 2007 augusztusától nagyban trükközött, fiktív közösségi értékesítések lebonyolításával több százmillió forintot tettek zsebre. Farkasék akkor is, majd 2012-ben és 2013-ban is cukorral kereskedtek, magyar és szlovák gazdasági társaságok segítségével rövidíthették meg a költségvetést. A társaság 2007-től 2009-ig elkövetett csalási sorozatát már javában tárgyalja a bíróság, az ügynek tizenhárom vádlottja van. A vádirat szerint Farkas Attilát folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt kívánja felelősségre vonni a bíróság. A dokumentumból az derül ki, hogy Farkasék legalább hat magyar és egy szlovák gazdasági társaság segítségével követték el az áfacsalást. A cégek a cukrot papíron utaztatták a cégláncolaton keresztül, a kereskedelem után pedig nem fizettek áfát. A magyar üzletek – többnyire a nagy áruházláncok – polcain azután jelentek meg ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket. Az ügy vádlottjai hamis fuvarozó bélyegzőkkel pecsételték le a kamu fuvarleveleket és okmányokat. A vádirat szerint az áruk szinte soha nem kerültek a papíron azt megvásárló cégek birtokába, “a számlakiállítás a termékek eredetének igazolását és a bruttó értékesítés utáni haszon Farkas Attila általi realizálását szolgálták”.
Csinos kis bűnlajstrom
A Farkas-sztori fő érdekessége és kuriózuma, hogy a társaságot hiába kapcsolta le az akkor még Vám-és Pénzügyőrség néven futó hatóság, néhány év múlva, 2012-ben és 2013-ban Farkas és társai újra elkövették ugyanazt a bűntettet. De még akkor sem érezték fontosnak a hatóságok, hogy a bűnbanda vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezzék. Pedig utóbbi esetben a költségvetést a gyanú szerint kétmilliárd forintos kár érte. És akkor még szó sem esett arról, hogy Farkas Attilát 2007-ben közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 év 2 hónapos, felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték, majd emberölés előkészülete miatt első fokon 3,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott. E csinos kis bűnlajstrom sem volt elég ahhoz, hogy a férfit előzetesbe helyezzék, sőt, amikor utóbbi ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került, a jogerős bírósági döntés kimondása előtt azzal mentette ki Farkast az őt védő ügyvéd, hogy ügyfele diplomáciai mentességet élvez, mert hogy diplomata. Hogy milyen? Hát persze, hogy bissau-guineai! Előző cikkünkben megírtuk, információink szerint Farkas Attila pénzért vett diplomata-okmánnyal úszta meg a felelősségre vonást, de értesüléseink szerint Farkas nem az elhunyt Welsz Tamáson keresztül szerezte be az útlevelét. A bissau-guineai útlevelek tipikusan szocialista ügyekből ismertek, a külföldi számlákon százmilliókat rejtegető Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének is volt egy ilyen okmánya. Farkas bissau-guineai útlevelének ismeretében nem meglepő, hogy a “vállalkozónál” is előkerülnek a szocialista szálak, amelyeket rögtön részletezünk is.
Az áfacsaló Farkas Attila 2010 előtt, majd 2010 után is cukorral ügyeskedett, előbb több százmilliós, majd milliárdos áfacsalási sorozatot irányított. Farkas a bűnismétlés ellenére is szabadlábon maradhatott.
Nem álltak fenn a kényszerintézkedés feltételei?
Előbb azonban muszáj választ kapnunk arra, Farkas miként lehet a mai napig szabadlábon. A PestiSrácok.hu Sárközi Alexandránál, a NAV bűnügyi szóvivőjénél, valamint az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségnél is arról érdeklődött, hogy a fentebb említett ügyek miért nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Farkast a legfrissebb áfacsalási botránya miatt előzetesbe helyezzék. Azt közölték, hogy az áfacsaló büntetőügyében a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésének egyik törvényi feltétele sem állt fenn. A fent részletezettek szerint azonban az egyik feltétel, a bűnismétlés veszélye miatt rács mögött lehetett volna tartani a “vállalkozót”, hiszen, ahogy említettük, Farkas Attila és bűntársai már a 2013-ban napvilágra került bűncselekmény előtt jó pár évvel is adócsalásban utaztak. Megjegyzendő még, hogy Farkas Attila jelenleg a tengerentúlon tartózkodik, így a szökés-elrejtőzés veszélye is fennállhat, bár úgy tudjuk, a tárgyalásokra rendszerint hazalátogat. Igaz, ki tudja, meddig?
Ezek után ássunk Farkas első, 2007-es áfacsalási sorozatának mélyére.
A baloldal jelentette a védelmet
A PestiSrácok.hu megszerezte Farkas Attila vallomását, amelyben megdöbbentő és súlyos állításokat tesz az (ál)diplomata “üzletember”: a baloldal politikai védelmét élvezték a horribilis áfacsalási sorozat elkövetői. Farkas vallomásában részletesen is beszél a komoly politikai kapcsolatokról és a baloldal védelméről. Felidézi, miként keveredett elszámolási vitába egyik üzletfelével, az általa csak Tóth Gáborként ismert, de a vezetéknevét rendszeresen megváltoztató, másoknak Ráczként, Szabóként, Kertészként is bemutatkozó „erős emberrel”.
„Több alkalommal is vitába keveredtem Gáborral, aki engem többször is megfenyegetett. Azt mondta, hogyha nem fizetem ki az ő elmaradt hasznát, illetve kárát, akkor jönnek a fiúk és megölik a családomat és engem. Én ezektől a fenyegetésektől megijedtem, komolyan vettem és fizettem is neki” – vallotta 2010-ben Farkas Attila.
“Molotov-koktélt dobnak a fiúk Kóka házára”
És bizony itt következik a lényeg, mert az áfacsalás első rendű vádlottja azt is elárulja, miért ijedt meg Tóth Gábortól.
„Azért is tűntek hitelesnek a fenyegetései, mert a televízióban és napilapokban látható bűnügyek híreit Gábor már előző nap közölte. Többször nyomatékosan felhívta a figyelmemet arra, hogy ő nagyon komoly ember, komoly politikai kapcsolatokkal, politikai védelmet élvez, és Kóka János személyes jó barátja. Például amikor Kóka János épülő házára Molotov-koktélt dobott valaki, Gábor már egy héttel korábban elmondta nekem, hogy ez fog történni, a fiúk a Kóka házára Molotov-koktélt fognak dobni. Az elmondása szerint azért történt, mert vitája volt Kóka úrral” – részletezte Farkas Attila.
Ismert, 2007 decemberében ismeretlenek három Molotov-koktélt dobtak az akkori SZDSZ elnök, Kóka Normafánál épülő házára. A palackokat az ablakon dobták be, és meg is gyulladtak. A benzines palackok okozta tüzet a biztonsági őr eloltotta. A rendőrség akkor rongálás miatt indított eljárást.
Az áfacsaló Farkas Attila szerint 2007-ben üzletfele, az általa csak Tóth Gáborként ismert vállalkozó emberei dobtak Molotov-koktélt Kóka János exminiszter épülő villájára. háza Fotó: MTI
Az elszámolási vitával és a fenyegetésekkel kapcsolatban egyébként Farkas azt is elárulta a nyomozóknak, hogy azért nem kért rendőri védelmet, és azért nem fordult a hatóságokhoz, mert „anyagilag szükséges volt fenntartani ezt a kapcsolatot”.
Gábor kétmilliót adott Kókának
A portálunk birtokában lévő gyanúsítotti vallomásban többször is előkerülnek a politikai kapcsolatok. Farkas Attila akkor is ezt említi, amikor elárulja, hogy bizonyos üzletekből egyszer nagyobb részesedést szeretett volna kérni Tóth Gábortól.
„Gábor ezt megtagadta azzal, hogy neki és nekem, cégeinknek politikai védelem kell, a keletkező haszon harminc százalékát nekik juttatja el, a befektetett pénz az övé, így neki nagyobb részesedés jár, és nem tud nekem többet fizetni. A politikai védelemmel kapcsolatban megemlítette az MSZP-t, Kókát. Azt, hogy a pénz hogyan jut el a címzettekhez két utat említett, az egyik, hogy közvetlenül ő viszi fel, a másik, hogy alapítványon keresztül jut fel a harminc százaléknyi pénz. Annyit mondott még, hogy a pénzt péntek délutánonként kell eljuttatni. Idén nyáron egy alkalommal kétmillió forintot kért tőlem, a fent megnevezett politikus részére” – áll Farkas Attila vallomásában.
Az áfacsaló azt is elárulta, Tóth Gábor egy másik ügyben került a hatóságok látókörébe: „Gábort egy győri cukorügyben hallgatták meg, csalás, adócsalás miatt (…) egy alapítvány adott el cukrot és ebben volt ő érintett”.
Az áfacsaló Kóka Jánost és az MSZP-t nevezte meg az ügyletek politikai védelmével kapcsolatban.
A büntetőügy ügyszáma alapján sincs találat
A Farkas szerint fekete pénzeket zsebre tett Kókára és az MSZP-re nézve tett terhelő vallomás kapcsán megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy indult-e bármilyen nyomozás az akkor még mentelmi joggal rendelkező volt SZDSZ-elnök, esetleg más politikus ellen. Nagy Andrea szóvivő portálunknak elmondta, még a büntetőügy ügyszáma alapján sem sikerült beazonosítaniuk, hogy a KNYF megkapta volna a NAV elődjétől Farkas Attila vallomását. Arra a kérdésünkre, hogy az akkori APEH egyáltalán tájékoztatta-e a főügyészséget a terhelő vallomásról, az adóhatóság szóvivőjétől azt a választ kaptuk, hogy mivel az ügy már bírói szakban van, így nem áll módjukban további tájékoztatást adni.
Más áfacsalt pénzek is az MSZP pártkasszájában landoltak
Pikáns, hogy nem ez az első magyarországi áfacsalási sorozat, amely elkövetői azt állítják, a baloldal is haszonélvezője volt a fekete pénzek zsebre tételének. Korábban éppen a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy a 2010 előtti, 18 milliárd forintosra taksált magyar-szlovák áfacsalás-sorozatban részt vevő nagymegyeri vállalkozó, Dömény Zoltán is kísértetiesen hasonlót állított. A portálunk által megszerzett egyik Dömény-levélben ugyanis az áll: az MSZP pártkasszájában landolt az áfacsalás-sorozat “jövedelmének” egy része.
A vállalkozó azt írta: „A 2006–2008-as évben a Belar a. s., a Belagra Hustopece a. s. és az Agropodnik Trnava a. s.-nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe a Molnár Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól”. (A Balaton Meat Kft. vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából – a szerk.) Döntő fontosságú a napló azon része is, amelyben Dömény leírja, hogy 2009-ben az akkori kormányzat hozta létre az áfacsalások hálózatát, és legfelsőbb szinteken akkor döntötték el, hogy a két ország között elcsalt adót miként fogják elosztani, továbbá ki biztosítja a kiemelt cégek védelmét az akkori APEH-nél.
Egy másik áfacsalási sorozat érintettje, Dömény Zoltán is azt állította, hogy az MSZP is haszonélvezője volt a milliárdos áfacsalásnak. Fotó: PestiSrácok.hu
Radnaival is üzletelt volna
Portálunkhoz olyan információk is eljutottak, hogy a kétes üzleti ügyei miatt szorult helyzetben lévő csaló a kecskeméti maffiaperben jogerősen tizenkét évre ítélt keresztapától, Radnai Lászlótól kért és kapott védelmet. A Conti Car autókereskedés volt tulajdonosát a védelemért cserébe egy legális üzletként bemutatott, ám valójában egy egyszerű csalási ügybe akarta bevonni – állították forrásaink, hozzátéve, hogy Farkas teljes kapcsolatrendszerét is felajánlotta az egykori maffiafőnöknek. Úgy tudjuk, védelemre azért volt szüksége az áfacsalásokban érintett férfinek, mert Szlovákiában és Magyarországon is többen életveszélyesen megfenyegették. Talán az sem javított túlságosan a helyzetén, hogy információink szerint Farkas ujjat húzott az Energol Rt. két volt vezetőjének, Portik Tamásnak és Ferencsik Attilának korábbi katonájával, veszprémi Jimmyvel, valamint az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás „Kóla” becenevű emberével is. Veszprémi Jimmy neve többször felvetődött az energolosokat érintő Prisztás- és Boros-gyilkosság tárgyalásán is. Molnár Tamás nevű bűntársa például azt vallotta a férfiről, hogy a 90-es években javában dúló maffiaháborúban az olajosok megbízásából több fővárosi kézigránátos robbantás is az ő számlájára írható. Az olajos cég katonáját szintén jól ismerő Zsóvár Imre pedig arról beszélt az Aranykéz utcai merénylet tárgyalásán, hogy Jozef Rohác mellett Jimmy volt Portikék másik bombaszakértője, aki „ugyanolyan elvetemült és gátlástalan”, mint a több alvilági leszámolással összefüggésbe hozott szlovák Rohác. Úgy tudjuk, a férfi készítette azt a robbanóanyagot is, amivel 1997. augusztus 13-án a levegőbe repítették Boros József Károly jobbkezét, Molnár Péter veszprémi vállalkozót.
Az áfacsaló a Portik-ügyek koronatanújától, Radnai Lászlótól kért és kapott védelmet. Fotó: Mészáros Péter/PS
Albán gengszter vigyázott Farkasra
Visszatérve Farkashoz, a „vállalkozó” végül kikönyörögte a védelmet Radnainál, aki testőrként mellérendelte az éjszakában szintén jól ismert Salihi Mead nevű albán végrehajtóembert. Az „albán Misi” becenevű maffiózóról korábban több írásunkban is megemlékeztünk már, neve Boros Tamás elhíresült videovallomásában, valamint a Portik-Laborc találkozón is meg lett említve, de a többszörösen büntetett külföldi gengsztert a Fenyő-gyilkossággal is összefüggésbe hozták, ráadásul éppen Radnai vallotta azt Meadról, hogy Portik megbízásából feleségével a Vico-székház közelében bérelt egy lakást, ahonnan figyelhették a merénylet előtt az 1998-ban kivégzett médiacézár mozgását. A korábban Portik Tamás testőreként is dolgozó albán katona az emberölés helyszínén is felbukkant, majd a gyilkosság után néhány perccel telefonon értesítette a BRFK életvédelmi alosztályának volt vezetőjét, Chilkó Ferencet. Ez azonban csak arra volt jó, hogy elterelje a gyanút a szlovák bérgyilkosról, és erősítse az “albán elkövetői szálat.”
Bemárthatta a volt keresztapát
Radnai és Farkas között a kapcsolat azonban nagyon hamar megromlott, mivel a Portik-ügyek koronatanúja rájött, partnere illegális üzletbe akarja belerángatni. Radnai ezek után levette a kezét Farkasról, aki nem sokkal szakításuk után bosszúból bement a Nemzeti Nyomozó Irodába és „kitálalt” a volt keresztapa állítólagos dolgairól. Nevük elhallgatását kérő informátoraink hozzáfűzték, mielőtt a „vállalkozó” a rendőrökkel beszélt volna, több, az egykori conti caros környezetében megforduló személlyel is felvette a kapcsolatot, akiket arra akart rávenni, hogy tegyenek terhelő vallomást Radnaira, kiegészítésként pedig hozzátette: az sem baj, ha vallomásuk hazugság. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a Farkas által elmondottakat felhasználták-e a Radnai László ellen tavaly decemberben indított eljárásokban. Mint ismert, a Portik-ügyek koronatanúját 2014. december 16-án vette őrizetbe és hallgatta ki gyanúsítottként a Nemzeti Nyomozó Iroda. Radnait egy 29 millió forintos csalás és 30 millió forintos orgazdaság miatt vonta az NNi eljárás alá. A csalás gyanúja egy olyan ügyben merült fel, amelyben egy ügyvéd Radnai autókereskedésbe fektetett be egy összeget, amit aztán nem kapott vissza, míg az orgazdaság gyanúja illegális parfümkereskedéssel kapcsolatos.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS