Ártatlannak vallotta magát Gyurcsány a 2006-os ügyben, de ellentmondásba keveredett

Ártatlannak tartja a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, aki bíróságon tett vallomásában többször is ellentmondásba keveredett. Gyurcsány ugyanis azt állította, 2006. október 23-a előtt tájékoztatták a Fideszt arról, hogy a szolgálatok jelzése szerint a rendbontók összekeveredhetnek a békés megemlékezőkkel, de a tárgyaláson felolvasott jegyzőkönyvekből kiderült, ennek éppen az ellenkezője volt igaz.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök meghallgatásával folytatódott a rendőri vezetők pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. Gyurcsány a bíróságon elmondta, 2006 szeptember 18-án a tévészékháznál történtekről telefonon értesítették, ezek után a fejleményekről Szabadfi Árpád volt országos főkapitány-helyettestől kért azonnali tájékoztatást, akit arra utasított, hogy a rendőrség „a törvények betartása mellett, minden törvényes eszközt igénybe véve védje meg a középületeket és tartsa fenn a rendet”. Később azt a tájékoztatást kapta az akkor külföldön tartózkodó Bene tábornok helyettesétől, hogy tüntetők egy csoportja behatolt a székházba és nem sikerült megvédeniük a Magyar Televízió épületét. Másnap reggel összeült a nemzetbiztonsági kabinet, ahol tájékoztatást kaptak az előző napi rendbontásokról.

Ellentmondásba keveredett

Arra a bírói kérdésre, hogy ezen az ülésen a kormány részéről bármilyen utasítás, elvárás elhangzott-e, Gyurcsány annyit mondott, pusztán annyi, hogy törvényes eszközzel biztosítsák a közrendet és a közbiztonságot a hatóságok. A tanú beszámolt róla, a szolgálatoktól nem érkezett arra vonatkozóan jelzés az ostrom előtt, hogy rendbontó cselekményre készülnének bizonyos csoportok és ezt nekik az azóta már kémkedés miatt első fokon börtönre ítélt volt kémfőnök, Galambos Lajos is megerősítette. Kiss Károly tanácsvezető azonban arra hívta fel a DK jelenlegi elnökének figyelmét, hogy szavainak ellentmond, hogy Galambos úgy nyilatkozott, a szolgálatoknak voltak információi arról, hogy egyesek törvénysértésekre készülnek. Gyurcsány ebből úgy próbált kibújni, hogy közölte: ő ilyen információkról nem tudott, de a szolgálatoknak nem is kell egy miniszterelnököt minden esetben értesítenie.

Gyurcsány a törvényszéken tett vallomása előtt üdvözölte Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vizsgálták Gyurcsány felelősségét

A tanácsvezető arra is rákérdezett, hogy amikor a tévéostrom éjszakáján a volt országos főkapitány-helyettessel telefonon beszélt, konkrétan milyen utasítás hangzott el.  Ennél a pontnál Kiss Károly hadbíró figyelmeztette Gyurcsányt, hogy amennyiben önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná, a válaszadást megtagadhatja. A politikus persze ugyanazt felelte, mint amire eddigi nyilatkozatai is utaltak: arra utasította Szabadfi Árpádot, hogy tegyék a dolgukat és minden törvényes eszközzel védjék meg a középületeket, köztük a televízió székházát. Hozzátette: felelős és átgondolt volt, amit akkor kérésként a főkapitány-helyettesnek megfogalmazott. Gyurcsány hozzáfűzte, hogy sokan kívánták ezt az utasítását jogellenes cselekedetnek beállítani, és tud arról, hogy a hatóságok ez ügyben is vizsgálták a felelősségét.

Elmaradtak a felelősségre vonások

A bíróság arra is kíváncsi volt, miért nem érdekelte a volt miniszterelnököt, hogy milyen okok miatt nem sikerült a rendőröknek megvédeniük a tévészékházat. Gyurcsány szerint erre a választ a Gönczöl-bizottság kereste. A hadbíró ezzel összefüggésben azt kérdezte a tanútól, hogy a bizottság megállapításai követően, miért maradtak el a felelősségre vonások, hiszen súlyos szakmai hibák sorát állapította meg a jelentés. A politikus arról is beszélt, biztos benne, a vádlottak “a terhükre rótt cselekményekben ártatlanok”. Erre a tanácselnök válaszként megjegyezte, hogy azt majd a bíróság jogerős ítélete fogja eldönteni. Figyelemre méltó, hogy a tárgyaláson többször szóba került Gyurcsány fő bizalmasának, Szilvásy Györgynek a neve, aki akkoriban a Miniszterelnöki Hivatalt vezette, később pedig titokminiszter lett. Elhangzott, Gyurcsány legtöbbször a 2006-os történések alatt vele, és nem a rendőrséget akkor felügyelő volt igazságügyi és rendészeti miniszterrel, Petrétei Józseffel konzultált.

Izraeli ügynökök 2006 őszén

Gyurcsány meghallgatásán kizártnak tartotta azokat a feltételezéseket, hogy a futballhuligánokat a székház elé Szilvásy György rendelte volna, szerinte az Alkotmányvédelmi Hivatalban megvannak azok a dokumentumok, melyek bizonyítják, hogy akkori ellenzéki politikusok részt vettek a 18-i események szervezésében. A tanács elnöke utalt viszont egy olyan Wikileaks iratra, amiben az áll, izraeli ügynökök és kommandósok voltak azonosító szám nélkül az utcákon. Gyurcsány azt mondta, „speciel erre nem emlékszik”, ő egy olyan iratot ismer, amiben azt írják, a 2006-os zavargások ügyében az akkori ellenzék vezetőjéhez vezetnek a szálak.

A volt miniszterelnök 2006 őszén Petrétei helyett bizalmi emberével, Szilvásyval konzultált.

Szilvásy cáfolta egykori főnökét

Gyurcsány az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt események tisztázásával kapcsolatban is ellentmondásba keveredett, hiszen azt állította, tudtak róla és tájékoztatták is a Fideszt, hogy kockázatai lehetnek az Astoriánál tervezett megemlékezésnek. Gyurcsány szerint a titkosszolgálatoktól olyan jelzéseket kaptak, hogy rendzavarók bizonyos körei összekeveredhetnek a fideszes megemlékezőkkel. Csakhogy a bíróság emlékeztette a volt miniszterelnököt, hogy Szilvásy György a nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottság együttes ülésén ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be, miszerint a szolgálatok nem jelezték, hogy milyen veszélyekre lehet számítani. Gyurcsány úgy próbálta kivágni magát, hogy „ezek szerint az történhetett, hogy rosszul emlékszik, félretájékoztatták, vagy rosszul tájékozódott”.

Nem akart válaszolni

A bíróság az október 23-i események vonatkozásában is megkérdezte Gyurcsányt, hogy milyen okból maradtak el a felelősségre vonások, hiszen a sajtótudósításokból is egyértelművé vált, hogy azonosítójelvény nélküli rendőrök több esetben is békés tüntetőket, járókelőket bántalmaztak. Kiss Károly továbbá arra emlékeztette a tanút, hogy a volt országos rendőrkapitány, Bene László a 2006-os rendőrségi törvényt (amely szerint kötelező az azonosítójelvény használata) megkerülve adott felhatalmazást a parancsnokoknak, hogy saját maguk döntsenek az azonosítók kérdéséről. Gyurcsány ennek kapcsán megismételte, szerinte „jelen ügyben a vádlottak bűnt nem követtek el”.  A  hadbíró és a tanú között kisebb szóváltás is kialakult, amikor Gyurcsány többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megválaszolni, hogy bűncselekményt követhetett-e el az a rendőr, aki a rádióforgalmazások tanúsága szerint megtagadta az elöljárói parancsot.  

“Ez bizony kár”

Az ügyész arról faggatta volna a balliberális politikust, hogy amikor 2006 szeptemberében a Rebisz laktanyában járt, adott-e az egyenruhásoknak bármilyen utasítást, illetve megfogalmazta-e az elvárásait. A DK-elnök állította, neki még a rebiszesekkel való találkozás sem rémlik. Kérdésként merült még fel, hogy a tévéostromba gyakorlatilag belebukott Petrétei lemondását a tanú miniszterelnökként miért nem fogadta el, de Gyurcsány erre sem volt hajlandó érdemben reagálni, csupán annyit közölt az ügyésszel, hogy „ez egy politikai döntés volt” és úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy neki ezt a bíróság előtt kell megmagyaráznia. Az ügyész a tárgyaláson egyébként megemlítette, hogy az iratok között lévő “miniszterelnök” feliratú dosszié üres, illetve hogy eltűnt az október 24-i nemzetbiztonsági kabinet ülésének emlékeztetője. Erre Gyurcsány cinikusan úgy reagált: „ez bizony kár”.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per további tanúk meghallgatásával június 26-án folytatódik.

A per tanúk meghallgatásával csütörtökön folytatódik.

Címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi