Pesti Srácok

Harminckét évvel ezelőtt a mai napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

Harminckét évvel ezelőtt a mai napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

1991. június 19-én 15 óra 01 perckor Viktor Silov altábornagy, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét a záhony–csapi határállomáson -írja a Terror Háza Múzeum a közösségi oldalán emlékeztetve, hogy az altábornagy 2021-ben a múzeumnak ajándékozta díszegyenruháját. Június 19-e nemzeti emléknap, június utolsó szombatja, vagyis most szombat pedig a magyar szabadság napja.

1991-ben, azaz 32 évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona, Viktor Silov altábornagy személyében. Ezzel az eseménnyel Magyarország 47 év után visszanyerte szuverenitását, nem állomásozik tovább idegen katona a területén. Ennek emlékére június 19-e nemzeti emléknap, június utolsó szombatja, vagyis most szombat pedig a magyar szabadság napja.

A csapatkivonás nem hivatalosan tulajdonképpen már 1989. április 25-én elkezdődött Kiskunhalason. A teljes kivonásról szóló szerződést azonban csak 1990 márciusában írták alá Moszkvában – hangzott el az M1 Híradó Hírek plusz című műsorában.

A számok: közel ötvenezer szovjet katona és százezernél is több szovjet állampolgár hagyta el hazánkat ebben az időszakban, a technikai eszközöket mintegy 35 ezer vasúti kocsin szállították el az országból.

PestiSracok facebook image

A helyzetet bonyolította, hogy a határon a szűkebb nyomtávú magyar vasúti kocsikról a szélesebb nyomtávú szovjet kocsikra kellett átrakodni minden szállítmányt.

Az utolsó vonat 55 vagonnal 1991. június 16-án lépte át a magyar–szovjet határt. Az utolsó szovjet katona pedig, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka pedig június 19-én, 15 óra 1 perckor hajtott át a záhonyi Tisza-hídon egy fekete Volgával. A kivonulást a megbeszélt határidő előtt 11 nappal sikerült teljesíteni.

Hátra volt még az elszámolás: a szovjet fél a hátrahagyott ingatlanokért követelt kompenzációt, míg hazánk a szovjet katonai jelenlét és a kivonulás által okozott környezeti károkat akarta megtéríttetni. A követelések mindkét fél részéről elérték a százmilliárd forintot, azonban időközben a Szovjetunió az összeomlás felé tartott. A végső megegyezés szerint egyik fél sem fizetett.

Ez volt a „nullszaldós” megállapodás, amelyet már Borisz Jelcin orosz elnök írt alá Budapesten 1992. november 11-én, több mint egy évvel a tényleges csapatkivonás befejezése után.

Az Országgyűlés által 2001. május 8-án elfogadott 2001. évi XVII. törvény alapján június 19. nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig minden évben a magyar szabadság napja, hazánk szuverenitásának visszaszerzését ünnepeljük.

Forrás: hirado.hu, Facebook, fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.