Már három éve tart, ennek ellenére csak jövőre várható elsőfokú ítélet az MSZP volt elnökhelyettesének adócsalási ügyében – derült ki a Fővárosi Törvényszék portálunknak küldött válaszából. A csúszás persze azért sem meglepő, mivel a törvényszék tájékoztatása szerint eddig mindössze tizenegy tárgyalási napot tartott a bíróság, ráadásul az ügyészség nemrég újabb jogsegélykérelemmel fordult a svájci hatóságokhoz. A vádhatóságnak már korábban is volt hasonló kérelme, ám a svájci szervek banktitokra hivatkozva nem teljesítették a kérést. Persze a helyzetet megkönnyítené, ha a volt szocialista politikus hozzájárult volna a banktitok feloldásához, ám ezt eddig nem tette meg. Simon külföldi bankszámláin talált pénz eredetét azóta sem sikerült kideríteni…
A 2014-es választások előtt két hónappal derült ki a nyilvánosság számára, hogy Simon Gábor, az MSZP akkori vezető politikusa több százmillió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is napvilágra került, hogy a vád szerint egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók voltak. A honatyát 2014. március 10-én vették őrizetbe a hatóságok közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. Simon tőle szerezhette az útlevelet, ám a férfi tíz nappal később mérget vett be és meghalt egy rendőrautóban. A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó „egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”.
Nem tudni, kiktől jöttek a százmilliók
Az ügyészek rájöttek arra is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke. A politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással 2016-ban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a baloldali képviselő ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyon-nyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem. Hiába folytatott kiterjedt vagyonkutatást az ügyészség, az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt.
Nem tudni, honnan voltak Simon százmilliói. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Simon attól félt, őt is megölik
Simon Gábor büntetőügye jelenleg bírósági szakban van. Az egykori alelnök a bírónak beszélt Welsz Tamáshoz fűződő kapcsolatáról is. Elmondta, máig nem tudja a férfiról, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt-e. Welsz az egykori szocialista képviselő állítása szerint 2014 februárjában lépett be az életébe, amikor már kiderült, hogy százmilliókat parkoltat külföldi bankszámlákon. A vállalkozó azt mondta neki, tudja, hogy bajban van, nyomozás indul ellene, és biztos abban, hogy le fogják tartóztatni, így csak ő segíthet rajta. Simon ekkor megrémült, és megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumát. Welsz ezek után arra próbálta rávenni, hogy legalizálja jövedelmeit. Ekkor fogott gyanút, majd miután mások is figyelmeztették, hogy vigyázzon a kétes hírű férfival, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást, és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg – vallotta az első tárgyaláson Simon, aki arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, hogy őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus sem hitt igazán a férfi öngyilkosságában.
Messze még az ítélet
Noha az első elsőfokú tárgyalást 2016 őszén, három éve tartották, a Fővárosi Törvényszék portálunknak küldött tájékoztatása szerint az októberben folytatódó perben csak 2020. első negyedévében várható ítélet. Ez talán azért sem meglepő, mert a bíróság eddig mindössze tizenegy (!) tárgyalási napot tartott. A vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) helyettes szóvivője, Kovács Katalin a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy a legutóbbi, júniusi tárgyaláson a a Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a törvényszék jogsegélykérelemmel forduljon a svájci hatóságokhoz, olyan, a büntetőeljárás szempontjából releváns adatok megismerése céljából, amelyek nem sérthetnek banktitkot. Mint arról a Magyar Hírlap is beszámolt, a vádhatóságnak már korábban is volt jogsegély-egyezmény alapján teljesíthető kérelme, amit a svájci hatóságok banktitokra történő hivatkozással elutasítottak. Ezt a helyzetet áthidalhatta volna, ha az MSZP-ben a párttagságáról is lemondó egykori politikus és államtitkár hozzájárult volna a banktitok feloldásához, ám Simon ezt sem a nyomozati, sem pedig a büntetőügy bírósági szakaszában nem tette meg. A volt szocialista politikusra egyébként letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, ugyanakkor a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette több mint 120 milliós adóhátralékát…
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS