Minél hamarabb és a lehető legszigorúbb formában vezetnék be az Európai Parlament baloldali hangadói a korlátlan számú migráns kötelező befogadását előíró Dublin IV. tervezetet, és hallani sem akarnak a bevándorlási politika újragondolásáról – ez derült ki az Európai Parlament Polgárjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hétfői ülésén, ahova a PestiSrácok.hu újságírója is ellátogatott. Az ülés után több nyugat-európai liberális és szocialista politikust is megkérdeztünk. Volt, aki nemes egyszerűséggel náci álláspontnak nevezte a V4-ek migrációs politikáját. Más szerint csak a gyarmattartók képesek kirekeszteni a bevándorlókat, és ők már nem azok. Az is szóba került, hogy a terrorizmus nem olyan nagy probléma, ellenben kiváló „biztonságteszt” a hatóságoknak. Világossá tették továbbá, hogy szerintük akkor lehet majd a kijelölt országokban tartani a migránsokat, ha mindenütt kötelező lesz egyformán jó ellátást biztosítani számukra. A baloldali-liberális többségű bizottságban – a DK-s Niedermüller Péter bősz helyeslése mellett – kizárólag olyan szakértőket hallgattak meg, akik a korlátlan befogadás pártján állnak. A néppárti képviselők ellenvéleményét és kérdéseit teljességgel figyelmen kívül hagyták.
Az Európai Bizottság még májusban terjesztette elő a korrekciós elosztási mechanizmus tervezetét (némi eufemizmussal méltányossági mechanizmusként is emlegetik), a Dublin IV-et, amelyben virágnyelven fogalmaznak, kínosan kerülve a kvóta kifejezést, noha sokkal durvább kvótamegoldásról van szó, mint amilyen a korábbi tervezet volt. Eszerint a bevándorlóknak továbbra is abban az országban kell menedékjogért folyamodniuk, ahol az EU területére léptek, azonban a méltányossági mechanizmus keretén belül szétosztanák őket a közvetlen bevándorlás által kevésbé terhelt országok között, ha egy tagállam menekültügyi rendszerére „aránytalan nyomás nehezedik”.
Az országok a méretük és a gazdasági erejük alapján kapnának egy referenciaszámot (lánykori nevén kvótát), és ha ennek 150 százalékát meghaladná az ott beadott menedékjogi kérelmek száma, akkor a többi ország osztaná szét a saját referenciaszáma alapján a menedékjogi kérelmeket. A rendszer ugyanakkor nem számol az EU külső határainak lezárásával, hanem törvényesítené, sőt az európai uniós menekültügyi ügynökség létrehozásával intézményesítené is a törvénytelen bevándorlást. Ha ez érvénybe lépne, onnantól fogva nem lenne felső létszámkorlát, hiszen bármennyi bevándorló érkezne, azoknak bizonyos százalékát át kéne vennie minden egyes tagállamnak.
Egységfront a bevándorlásért
Ezzel a javaslattal foglalkozó szakértőket hallgatott meg hétfőn a LIBE, amely már korábban is kényes ügyekben vétette észre magát, miközben az Európai Parlament gumiszabályai miatt több olyan üggyel nem foglalkozik, amelyek elvileg a hatáskörébe tartoznának. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a bizottságot sokkal inkább politikai fegyvernek szánták, akik elérték, hogy a mostani összeállításban működjön. Különböző tagállamokból érkezett liberális, szocialista és kommunista képviselőnők bámulatos egységfrontja mozgatja ugyanis a LIBE-t. A migránsok jogainak elkötelezett szószólói legutóbb a lengyel demokrácia állapotáért aggódtak, és Gál Kinga fideszes EP-képviselő jelzése szerint várható, hogy a bizottság hamarosan foglalkozni fog a magyar kvótanépszavazással is. Az ugyancsak itt ügyködő Niedermüller Péter (DK) pedig minden alkalmat megragad Magyarország és a magyar kormány támadására.
Ahol az igenek kapnak 100 százalékot
A hétfői meghallgatáson szakértői beszámolók követték egymást. A magyar kvótanépszavazáson 98 százalékot értek el a nemleges válaszok, amit hangulatkeltésből többen a közép-ázsiai diktatúrák választási eredményeihez hasonlítottak, azonban a LIBE szakértői meghallgatásán 2 százaléknyi részesedés sem jutott az ellenvéleményeknek. A szakértők egytől egyig az Európai Bizottság által javasolt Dublin IV mellett érveltek, a liberális, szocialista és kommunista képviselők a „kérdések és válaszok” szakaszban lelkesen kampányoltak az általuk odahívott szakértők mellett, és dicsérték a „fantasztikus előadásokat”, a néhány ellenző hangot pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Jobboldali képviselők több alkalommal is megkérdezték a szakértőktől, hogy miként garantálnák, hogy a korrekciós elosztási mechanizmus keretében áttelepített bevándorlók abban az országban maradjanak, ahova helyezték őket. Erre a Dublin IV-et pártoló képviselőknek adott kirakatválaszok között minden alkalommal „elfelejtettek” felelni a szakértők, az utolsó alkalommal pedig sajnos éppen akkor telt le az ülésre szánt idő, amikor az egyik néppárti képviselő sérelmezte, hogy nem kapott választ a korábbi kérdésére.
A mindent behálózó politikai korrektség esélyt sem hagy a rendes vitának (libertygb.org.uk)
Az ülés vezérfonala egyébként az volt, hogy a tagállamoknak szolidárisaknak kell lenniük, meg kell osztaniuk a menekültek iránti felelősséget. A jogokat rendre csak a migránsok szemszögéből értelmezték a meghívott szakértők. Olyan, hihetetlen mondatok is elhangzottak, mint:
Szükséges lenne a menekültek közül többet befogadni.
A menedékkérők minél könnyebben hozzáférhessenek a védelemhez.
A bevándorlók kötelezettségei helyett csak az uniós tagországok kötelezettségeiről beszéltek „a szolidaritás megosztásában”.
A bevándorlás és a terrorizmus helyett az őszinteségtől félnek
Az előadások és vita közben fel sem merült, hogy Európának esetleg nem kéne befogadnia mindenkit, aki erre jön. A liberális, szocialista és kommunista képviselők, valamint szakértő partnereik lelkesen elfilozofálgatnak azon, hogy a menekültek kimazsolázása, illetve az általuk nem óhajtott országba helyezése diszkrimináció-e, illetve óriási teret szentelnek a kísérő nélküli kiskorú menekülteknek, mintha a bevándorlók négyötöde nem huszonéves férfi lenne.
A migránsok négyötöde huszonéves férfi (kép: faz.net)
A migrációval immár bizonyíthatóan összefüggő terrorizmust „ellenőrizhető veszélyként” emlegetik, mintha csúzlival a szomszéd ablakát kilövöldöző kamaszokról beszélnének, nem pedig kiképzett és célzottan Európa ellen küldött, fanatikus tömeggyilkosokról. Mondhatni: éppen viszi el a vihar a fejünk fölül a házat, ők pedig azon tanakodnak, hogy milyen edényben kéne felfogni az esővizet, hogy az ne legyen diszkriminatív.
Kész csoda, hogy a szolidaritás és a felelősségvállalás szavakból még maradt valami az ülés végére – annyit koptatták azokat. Ugyancsak tapintható, hogy az áthatolhatatlan polkorrektség mennyire nyomasztóan rátelepedett a beszédmódra. Egy svéd néppárti képviselőnő elmondta: Svédországban minden női migránsra tizenegy férfi migráns jut, továbbá országába annyi bevándorló érkezett az elmúlt években, hogy
„egy kis fellélegzésre van szükségünk, hogy a korábban érkezetteket integrálni tudjuk”.
Miközben számára is nyilvánvaló, hogy az integrálhatatlan és a bűnözési arányt a magasba lökő bevándorlók végzetes problémát jelentenek, ezt sem ő, sem más nem meri kimondani.
Felháborodottan válaszoltak a PestiSrácok.hu kérdéseire
A PestiSrácok.hu a téma több szószólóját is megkérdezte az EP-képviselők közül. Ana Gomes portugál szocialista képviselőtől azt szerettük volna megtudni, miért nem tartja megoldásnak az EU külső határainak megvédését.
Ez felháborító, nem vagyunk már gyarmattartó országok!
– válaszolt indulatosan, és egy egykori gyarmattartó ország delegáltjaként rögtön bizonyságot adott arról is, mennyire tekinti európainak a később csatlakozott, és gyarmatokkal soha nem rendelkezett közép-kelet-európai országokat. A közös felelősségvállalásban persze már rájuk is számít, a migránsok, menekültek iránti felelősségünket emlegetve. Kiemelte, hogy ezt a magyaroknak mindenkinél jobban kellene tudniuk, mert az ENSZ az 1956-os magyar menekültek miatt alkotta meg a nemzetközi menekültjogot. (Ebben egyébként alaposan tévedett a képviselőasszony, hiszen a menekültügyi szabályozást már 1926-ban megkezdték, és ma is az 1951-es menekültügyi egyezmény képezi a nemzetközi menekültjog alapjait.)
Ana Gomes szocialista EP-képviselő (kép: eunews.it)
További kérdésünkre, hogy mennyi ázsiai és afrikai menekültért tartozunk felelősséggel, azzal válaszolt, hogy éppen azért kell elősegíteni a békét mindenütt, hogy megoldjuk a problémát, ugyanakkor szerinte a bevándorlók végeláthatatlan hullámáért tartozunk felelősséggel, mert „ez az emberiség történelme”.
Mindannyian valahonnan máshonnan jöttünk
– mondta, de azt nem fejtette ki, hogy mindannyiunk ősei, akik esetleg valahonnan máshonnan jöttek, kaptak-e ingyenes személyszállítást és segélyeket útjuk során.
Nincs más választásunk, mint hagyni, hogy jöjjenek Európába a bevándorlók, nem ellenőrizhetjük őket kerítésekkel, falakkal, mert az emberek az életüket mentve érkeznek. Hát hagyná, hogy megfulladjanak a tengerben, vagy lőne rájuk? Nem! Én nem vagyok fasiszta, nem vagyok náci!
– zárta rövid nyilatkozatát.
Minden országban ugyanakkora segélyt a bevándorlóknak!
Sophie in’t Veld holland liberális képviselő szerint csak összeurópai közös politikával tudjuk elérni, hogy a menekültek maradjanak abban az országban, ahová áttelepítették őket, és ne menjenek vissza Németországba vagy Svédországba.
Amennyire csak lehetséges, hasonló befogadási körülményeket kell teremteni az Unió országaiban, közös standardokra van szükség
– emelte ki a PestiSrácok.hu-nak. Megkérdeztük, hogy ez azt jelenti-e, hogy minden országban ugyanakkora szociális juttatásokat kapnának a bevándorlók. Úgy fogalmazott, hogy ebbe az irányba mutató alapelemekre lenne szükség, de utána gyorsan ellent is mondott önmagának, és hozzátette, hogy még nem találták meg a megfelelő formulát, viszont az adott ország életszínvonalához kell kötni a bevándorlók szociális juttatásait, hiszen azt a helyiek nem fogadnák el, hogy alacsonyabb juttatásokat kapjanak náluk. Ez mindenesetre arról árulkodik, hogy azért ez is megfordult a fejükben, ami egyébként egybecseng egyes brüsszeli pletykákkal.
Sophie in’t Veld liberális EP-képviselő (kép: nu.nl)
In’t Veld szavai szerint nincs pontos ötletük a szociális juttatások rendezésére, így a problémával való szembesüléstől előrefelé menekülve, szívesebben tartja kulcskérdésnek azt, hogy a bevándorlók mielőbb kikerüljenek a munkaerőpiacra. Ebbe pedig számára nem fér bele annak elismerése, hogy a bevándorlók nagy többségének a jelek szerint nincsenek munkaerőpiaci ambíciói.
Wikström emeli a tétet: A terrorizmus „jó biztonságteszt”
Cecilia Wikström svéd liberális képviselő az új menekültügyi szabályozás témájának főelőadója a LIBE bizottságban; tőle azt kérdeztük meg, mekkora az a közös felelősség, amelyen osztoznia kellene az Európai Unió összes országának, mennyi menekültet kéne megmentenie az Uniónak? Válaszában biztosított minket, hogy a 65 millió menekült nagy többsége a fejlődő országokba kerül, mert „nem akarnak Európába jönni”.
Az EU-hoz csatlakozott 28 ország a csatlakozáskor aláírta, hogy betartja a játékszabályokat, és elfogadja az uniós törvénykezést
– mondta Wikström, nagyvonalúan elhallgatva, hogy sem a kelet-közép-európai államok 2004-es csatlakozásakor, sem azelőtt nem volt szó egy ilyen típusú törvénykezésről. Arra is kitért, hogy a tavaly Európába érkezett 1-1,5 millió bevándorlónak csak mintegy fele kap menedékjogot. A többiek szerinte elhagyják Európát, csakhogy éppen az egyik visszatérő hír, hogy Németország nem tudja megoldani a kiutasításukat, sokukról azt sem tudják, hogy merre vannak.
Az itt maradók ellátásához viszont elég jómódúak vagyunk
– tette hozzá nyugat-európai magabiztossággal. A migránsokat elutasító országok számára előirányzott, bevándorlónként 250 ezer eurós kivásárlási árat ő is ellenzi, és azt csak az Európai Bizottság egyik terveként jellemezte. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem emelkedik majd törvényerőre.
Valamiért neki is az 1956-os magyar menekültek jutottak eszébe párhuzamként, de amikor felhívtuk a figyelmét, hogy az akkori magyar menekültek között egyetlen terrorista sem volt, míg a mostani migránshullámmal terroristák érkeznek Európába, azt ingerülten visszautasította. Állítása szerint nem bizonyított, hogy a párizsi merénylők közt hamis útlevéllel érkező marokkói, illetve algériai terroristák voltak. Rendkívül cinikusan kifejtette, hogy a határoknak nyitottnak kell lenniük, és a veszélyes emberek kiszűrése „egy jó biztonságteszt” az európai rendvédelmi szerveknek.
Cecilia Wikström liberális EP-képviselő (kép: europaportalen.se)
A magyar népszavazás kérdését rasszistának nevezte Wikström, és az óriásplakátok szerinte hazugságokat terjesztettek. Rákérdeztünk, hogy pontosan milyen hazugságokra gondol, mire akadozó hangon hozta fel azt a plakátot, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a bevándorlók közé. Amikor felhívtuk a figyelmét, hogy nem szerepelt ilyen állítás egyik plakáton sem, akkor bizonytalan hangon azt állította, hogy a saját szemével látta.
Igazi őrületnek hat, ha közelről szemléljük, milyen vélemények uralkodnak a migránsválsággal kapcsolatban az Európai Unió bürokratikus mélységeiben. Minden intézkedésük arra irányul, hogy minél több bevándorló jusson be legálisan az Európai Unió összes tagállamába, és ezt az Európai Parlament által foglalkoztatott szakértők némelyike már kerek-perec ki is mondta. Az irányvonal tehát teljesen egyértelmű, már ők maguk sem tagadják. Ugyanakkor az, hogy az Európai Bizottság már májusban javaslatot nyújtott be a Dublin IV rendeletre, a javaslat legfőbb támogatóinak számító képviselők egyike pedig még októberben is azt nyilatkozza, hogy nem találták meg a megfelelő formulát az áttelepített bevándorlók helyben tartására, már önmagában is megmutatja, mennyire intézkedik átgondoltan a Juncker vezette Európai Bizottság.
A vezető képen Cecilia Wikström és Sophia in’t Veld a LIBE tavaly január 22-i ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzete volt a téma. Fotó: MTI/EP/Arnaud Devillers
Facebook
Twitter
YouTube
RSS