Távozott tisztségéből Arcrun Hovhanniszján örmény védelmi szóvivő, aki napi rendszerességgel számolt be a hegyi-karabahi konfliktus fejleményeiről. Ezt ő maga jelentette be csütörtökön a Facebookon.
E háború során az én harci cselekményeim a negyedik, az információs vonalban zajlottak. Hogy miként sikerült megvívnom saját háborúmat, azt eldönti az idő és a szakértők. Mindenki követ el hibákat. (…) Biztos voltam a győzelemben, mivel láttam, hogy hogyan küzdenek bajtársaim. November 9-én befejeztem tevékenységemet ezen a poszton
– írta Hovhanniszján. A volt szóvivő nem indokolta meg döntését, csupán annyit közölt, hogy a jövőben tudományos területen fog dolgozni, és nem szándékozik politikával foglalkozni.
Jerevánban csütörtökön is folytatódtak a Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását követelő tüntetések, amiért a tiltakozók szerint aláírta a kapitulációt, és odaadta az azerieknek Hegyi-Karabahot. Dühös tüntetők tömegei vonultak végig Jereván belvárosában, Nikol, takarodj! és Nikol áruló jelszavakat harsogva. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a rendfenntartók több, mint 60 embert őrizetbe vettek. Az örmény különleges vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy előzetes letartóztatásba helyez tíz ellenzéki politikust, köztük Gagik Carukjánt, a Virágzó Örményország párt vezetőjét, Artur Vanecjánt, a Haza párt vezetőjét, a nemzetbiztonsági hivatal volt igazgatóját, illetve Ishan Szagateljánt, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) párt képviselőjét.
A tüntetések azután kezdődtek, miután Nikol Pasinján, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök keddre virradóra megállapodott a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról. Az egyezményt Azerbajdzsán, amely több területet visszafoglalt, győzelemként ünnepli. A megállapodás értelmében a konfliktus szereplői egyelőre az általuk elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak november 15-ig vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A bejelentéssel összhangban a Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át a demarkációs vonal és a korridor mentén.
A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. 1991 szeptemberében Hegyi-Karabah egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Karen Mirzoyan
Facebook
Twitter
YouTube
RSS