„Helyettünk is lázadt, helyettünk is üldözték” – Molnár Tamás lesz a Paláveres találkozó vendége szerdán!

Egy igazi antikommunista képzőművész, Molnár Tamás lesz a meghívott vendége annak a rendezvénynek, amelyen érdekes témákat boncolgatnak a Paláver című műsorból és a Pesti TV adásaiból jól ismert és kedvelt „A” Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós, de természetesen a résztvevők is hangot adhatnak véleményüknek.

Újabb összejövetelt tartanak a civilek – ezúttal Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló lesz a Paláver című műsorból ismertté vált „A” Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós vendége. Az ismert alkotóval többször készítettünk már interjút a PestiSrácok.hu oldalán, de a Pesti TV A Hálózat című műsorában is szerepelt, legutóbb a Polbeatben volt látható. Molnár ugyanis – az ellenzéki akcióművészet egyik legnagyobb hatású alakjaként – a hetvenes–nyolcvanas években mindvégig a hatalom üldözöttje volt; munkavállalási tilalom, rendőri vallatások, előállítások, verések és őrizetbe vételek keserítették meg életét.

Barátaival, a legendás Inconnu művészcsoport tagjaival – karhatalmi vegzálások közepette – ő faragta meg és állította fel 1988–89 fordulóján azt a 301 kopjafát, amely ma is látható a szabadságharcosok sokáig eltitkolt, jeltelen sírjain, az Új Köztemetőben, Budapesten. Ám mivel nem kívántak „pántlika lenni az SZDSZ szabad madaras címerén” és felháborította őket Mark Palmer akkori amerikai nagykövet 1989 júniusi „utasítása”, hogy ne hergeljék a kommunistákat és ne rontsák el Nagy Imre és mártírtársai megbékélést hirdető újratemetését (sőt, ott se legyenek a 301 kopjafánál a temetés idején), az Inconnu csalódottan felbomlott, Molnár Tamás pedig a rendszerváltozás után is tovább ette a „megtörhetetlenek, rendíthetetlenek és kiátkozottak” keserű kenyerét.

Molnár Tamás néhány társával együtt helyettünk is lázadt, helyettük is beszélt, helyettünk is provokált a nyolcvanas években. Szolnokról elüldözték, állásából kirúgták, ma pedig azt mondják neki, ne számítson nyugdíj-kiegészítésre, mert itt nem volt nemzeti ellenállás. Tényleg nem volt? Miért nem szóltak a nyolcvanas években is a Lipóton kínzott Pákh Tibornak vagy Molnár INCONNU-s társának, Bokros Péternek, aki nyomorogva halt meg pár éve

– fogalmazott Mező Gábor, a PestiSrácok.hu kiemelt főmunkatársaként korábban Molnárról. Hozzátette: Molnár úgy látja, rendszerváltásról nem beszélhetünk, inkább csak arról, hogy az internacionalizmust átváltotta a globalizmus. Keresetlen sorok és egy keserédes, de szórakoztató portréból, amit a Pesti TV A Hálózat című műsorában láthattak.

Molnár Tamásék nem úgy feszegették a kereteket, mint mondjuk mi most, hanem a hetvenes évektől kezdve, amikor előbb Szolnokon, majd onnan „felüldözve” Budapestről nyitogatták a Kádár-rezsim hol látható, hol láthatatlan pofonosládáját. És akkor még Kádár-kolbász rejtőzött a mélyben. Vagy egy jelentés. Vagy egy szétbomlasztott barátság. Esetleg egy levakarhatatlan bélyeg. Sikerrel harcoltak. Tamás képzőművész, a hetvenes évek végétől országos kiállítási és munkavállalási tilalom alá „esett” [mennyire nevetséges kifejezés, „esett”, rányomták ezt a pecsétet felülről], de ezután lett az „ellenállás” igazán ismert alakja – írja róla Mező Gábor.

Amennyiben Ön is szeretne személyesen találkozni Molnár Tamással, a szerdán 17 órakor  kezdődő ingyenes rendezvényen erre lehetősége nyílik a Rozmaring Kertvendéglőben