Elsőfokú ítélet várható hétfőn az éjszakai mulatóiról elhíresült milliárdos vállalkozó, Vizovicki László és társai ügyében, akiket bűnszervezetben elkövetett, többszáz millió forintos költségvetési csalással vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. Ha Vizoviczkit bűnösnek mondja ki a bíróság, akár 25 évet is kaphat.
Hétfőn ítéletet hirdethet Vizoviczki László és 34 társa ügyében a Fővárosi Törvényszék. A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolja a diszkókirályt és társait. Az ügyészség vádiratában hangsúlyozza, hogy Vizoviczki megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett.
A vád szerint
A vád szerint az elsőrendű vádlott Vizoviczki László folyamatos terjeszkedése eredményeként a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, illetve több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. A vállalkozó és sok vádlott az eljárás során végig tagadta bűnösségét és ártatlannak vallotta magát. Az ügyészség ugyanakkor súlyos börtönéveket kért perbeszédében a vádlottakra, míg a védelem azzal érvelt, hogy a vádbeli összegjogcíme borravaló volt, amelyet szerintük nem kellett bevallaniuk az adóhatóságnak, ezért vagyoni hátrány nem érhette a költségvetést.
Öt éve indult a nyomozás
A Vizoviczki-ügy egyébként egy másik, szintén folyamatban lévő eljárással kezdődött, amiből később „nőtte ki magát” az adócsalási per. Vizoviczkit és több főrendőrt eredetileg „csak” bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, de az eljárás csigalassúsággal halad. Portálunk a Vizoviczki-birodalom tündökléséről és bukásáról hosszú cikksorozatot közölt, ezekről bővebben itt, itt, itt és itt olvashat, de az ellene indított eljárásokról maga a diszkócsászár is hosszan beszélt a PestiSrácok.hu-nak, ami pedig itt tekinthető meg.
Megúszták a belvárosi rendőrök
A vesztegetési ügyhöz hozzátartozik az is, hogy több korábbi érintett is megúszta a felelősségre vonást, többek között az a 61 belvárosi rendőr, akiknél ugyancsak azt vizsgálták, hogy kenőpénzekért hozzájárultak-e Vizoviczki szórakozóhelyeinek sikeres működéséhez. Ezekben az ügyekben azonban 2015-ben bizonyítottság hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást. De korábbi cikkeinkben írtuk arról is, hogy a Hajógyári-sziget az ország legnagyobb drogpiaca volt, amiről a nyomozó hatóság is pontos képet kaphatott, ennek ellenére ez ügyben nem indult eljárás.
Vallomás az olajmaffia rettegett vezérére
A diszkócsászár nem csak vádlottként állt bíróság előtt, hiszen tavaly márciusban tanúként hallgatták meg az Aranykéz utcai robbantás ügyében is, ahol terhelő vallomást tett Portik Tamásra. A bíróságon a diszkópápa előadta, hogy neki az Energol-vezér már 1997-ben elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást. Szerinte a merénylet egy erődemonstráció volt, hogy megmutassák, ki az úr az alvilágban. A tárgyaláson elhangzott az is, hogy Portik úgy fenyegette Vizoviczkit, hogy nem 10-20 nagydarab kopasztól kell félnie, hanem egy „kisembertől”, aki „előlép a sötétből, vagy egy oszlop mögül és bárkit fejbe lő”, aki Portik üzleti érdekeit sérti. Vizoviczki a tárgyaláson azt is elmondta, hogy nem azért tesz tanúvallomást, mert alkut kötött. Ez egyébként valószínű, hogy így van, hiszen akkor már mindkét ügye bírósági szakban volt, így hivatalosan nem köthet megállapodást a nyomozó hatósággal, az viszont tény, hogy a diszkócsászár 2013-ban tett erre kísérletet.
Alkut ajánlott
Vizoviczki teljes alkuajánlatát az N1 Televízió hozta nyilvánosságra. Ebben a diszkópápa azt ajánlotta az ügyészeknek, hogy többek közt információkkal tudna szolgálni több szocialista nagyhalról, köztük egy korrupt országgyűlési képviselő-polgármesterről, aki rendszeres kenőpénzért milliárdos kárt okozott a társadalomnak Vizoviczki szerint. Az alkuajánlatból kiderült, hogy az általa szándékozott ügyek kivétel nélkül a 2002-2010 közötti MSZP-s vezetésről szóltak. Megjegyezte, ha mindent kipakolna arról a polgármesterről, akkor a sikeres vádemelés csupán “rutineljárás” lenne. A diszkópápa a Portik Tamást érintő leszámolásokkal kapcsolatban szintén alkuajánlatot tett, ám a Központi Nyomozó Főügyészség ezt is elutasította, pedig rajta kívül szinte az összes érintett szerv támogatta azt. A Nemzeti Nyomozó Iroda még külön tájékoztatta is az adócsalási ügyben eljáró bíróságot, hogy Vizoviczki jelentős mértékben segítette a nyomozásokat.
Bosszúból vallottak az állítólagos bizalmasra
Érdemes szót ejtenünk arról is, hogy a Vizoviczki-birodalomban súlyos lopások voltak, a diszkópápát saját munkatársai fosztották ki. Erről beszélt többek között a Portik-ügyek koronatanúja, valamint a vesztegetési ügyben ugyancsak főtanúvá vedlett egykori bűntárs, Varga István, aki vallomásában elmondta, hogy az üzletvezetők és a szórakozóhelyeken dolgozók közösen átírták a napi történésekről szóló rajzokat. Ezeket a lopásokat igyekezett leleplezni az ügy negyedrendű vádlottja, akire ezért bosszúból a vádlottak, illetve több tanú is terhelő vallomásokat tettek. Pedig ügyvédje védőbeszédében kiemelte, hogy ügyfelének nem volt rálátása a gazdálkodás egészére, a pénzügyi folyamatokra és nem látott bele “annak a boszorkánykonyhának a működésébe, ahol – a vádirat szerint – kifőzték az adóbevallás elemeit, sarokszámait”, hiszen a vádlottaktól eltérően ő nem volt része a 90-es években kialakult bizalmi körnek. A negyedrendű több tanút is hívott volna az általa elmondottak igazolására, ám ők a súlyos fenyegetések hatására végül nem mertek a bíróságon megjelenni. A nő munkája egyébként olyannyira veszélyes volt, hogy a testi épségét is fenyegették, mivel sikeresen felderítette Vizó munkatársainak visszaéléseit. Védője megjegyezte, hogy D. Róbertné a vádban szereplő vendéglátó üzleteknek a felébe be sem tette a lábát, hozzátéve, hogy védence személyiségi jegyeit megismerve senki nem gondolhatja komolyan, hogy bármiben is együttműködött volna a többiekkel.
Lehetetlen helyzetbe hozták
Az ügyvéd arra is kitért, hogy a hölgy egyedül neveli súlyosan beteg gyermekét, akinek az állapota azután súlyosbodott, hogy D. Róbertnét teljesen indokolatlanul három hétre előzetes letartoztatásba helyezték. Az ügyvéd azt is érthetetlennek nevezte, hogy az ügyészség miért ragaszkodott ahhoz, hogy akkor, amikor már az összes vádlott szabadlábon volt, őt még sokáig házi őrizetben tartsák. D. Róbertné arról az N1 televíziónak adott interjújában is beszélt, hogy az eljárásnak „köszönhetően” lánya életveszélybe került, mivel testsúlyának több mint negyven százalékát elvesztette. Lánya betegségével kapcsolatban a negyedrendű vádlott egy olyan orvosi igazolást is beadott a bíróságra, hogy a 24 órás ápolásra szoruló gyermeke az ételt és italt csak édesanyjától fogadja el, így csak ő tudja ápolni, ha őt elszakítanák tőle, abba a lány belehalhat. Az orvos szó szerint ezt írta: „az anya jelenléte az egyetlen megoldás a túlélésre”. A nőt az eljárás emellett olyan nehéz anyagi helyzetbe sodorta, hogy már esélye sincs arra, hogy lányát az egyedül segítő külföldi terápiára vigye.
Vezető kép: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS