Hétfőn délelőtt szabadul a Kozma utcai Gyűjtőből az idén negyvenöt éves Kaiser Ede, akit először jogerősen életfogytiglani fegyházra ítéltek a móri mészárlásért, majd felmentettek, ám sorozatos fegyveres rablásért tizennyolc év fegyházat kapott. Miután kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből, az utolsó napig kitölti a büntetését.
A móri Erste bankfiókban 2002. május 9-én nyolc embert végeztek ki pisztolyból és sorozatlövő fegyverből leadott lövésekkel. A bankfiók vezetőnője mellett a helyettesítő pénztárosnőt, ügyintézőt, egy biztosítási ügynököt és ügyfeleket mészároltak le a gyilkosok. Hatalmas erőkkel indult meg a nyomozás, az ezt végző rendőrökre óriási politikai nyomás nehezült az azonnali eredményért – idézte fel a történteket a Magyar Nemzet. A mészárlás után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt gyanúsított meg a gyilkosságok elkövetésével, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. Horváth a Kékfény kamerája előtt feladta magát, Farkas azóta sincs meg. Az gyorsan kiderült, hogy nekik – vagyis egy zálogházi rablóbanda tagjainak – nincs közük a Móron történtekhez. Kaiser Edét és Hajdú Lászlót 2002. július elején fogták el, miután volt bűntársuk, Kiglics Attila vallomást tett ellenük. A nyomozás 2003 decemberéig tartott. Az ügyészség vádiratában Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg azzal, hogy részt vett a móri mészárlásban, csak bűnsegédlettel, vagyis a fegyverek „ismeretlen időpontban, ismeretlen személytől” való beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban; az ügyészek szerint ő állt a bankfiókban és küldte el az érkezőket, míg odabent ismeretlen társa mészárolt.
A 2004. februártól december 23-áig tartó elsőfokú tárgyaláson a Fővárosi Bíróság tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László tizenöt év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárásban mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más erőszakos bűncselekményt beismertek. A jogerős ítélet után aztán kiderült: joggal tagadta a móri mészárlást Kaiser és Hajdú.
A rendőrség 2007. február 17-én viszont Tatabányán új nyomokra lelt a móri bankrablással kapcsolatban. Elfogták a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót, akinek a lakásán a házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Bolcsik Zoltán tábornok ekkor állt ki a közvélemény elé azzal, hogy van másik megoldása Mórnak, ezzel beismerve, hogy félrement a Kaiserék elleni nyomozás. Nagy László vallomásában azt állította, a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba; ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt az ajtóba, és elküldte azokat, akik időközben be akartak lépni. Eközben Nagy odabent agyonlőtte a további hét embert.
Nagy László 2007. július 13-án a börtöncellájában öngyilkosságot követett el. Weiszdorn Róbertet az elsőfokú bíróság 2008 decemberében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban harminc év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosította, negyven évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt azonban tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. Hétfőn szabadulva első útja várhatóan a szüleihez vezet.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS