Pesti Srácok

Hétszázmilliárd forinthoz közelített a bankszektor tavalyi profitja

Hétszázmilliárd forinthoz közelített a bankszektor tavalyi profitja

A bankszektor 2019-ben elért 698 milliárd forintos konszolidált nettó eredménye 8,5 százalékkal magasabb az előző évi 644 milliárd forintnál. A kamateredmény 95 milliárd forinttal, 8,0 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 142 milliárd forinttal, 20,9 százalékkal nőtt, míg a működési költségek 10,9 százalékkal, 143 milliárd forinttal emelkedtek 2019-ben az előző évhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett jelentéséből.

A nettó eredmény 93,1 százalékát a kilenc nagy méretű hitelintézet érte el, vagyis a kis- és közepes méretű hitelintézetek a teljes eszközállomány 17,7 százalékának birtokában a nettó eredmény 6,9 százalékát érték el. A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 2019-ben 13,1 százalék volt, ami némileg alacsonyabb az előző évi 13,4 százaléknál. Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) is minimálisan csökkent 2019-ben, 1,4 százalékos értéke alacsonyabb az előző évi 1,5 százaléknál, mivel az eszközállomány növekedése meghaladta az eredmény dinamikáját. A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 64,7 százalék, ami az előző évi 63,7 százalékhoz képest némileg kedvezőtlenebb. A nagy méretű hitelintézetek csoportjának mindhárom átlagos mutatója szignifikánsan jobb a kis- és közepes méretűekénél – tette hozzá jelentésében a jegybank.

Az MNB által felügyelt 13 bankcsoportból, 11 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint 8 fióktelepből álló hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya a tavalyi negyedik negyedévben 3,2 százalékkal, 49 780 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 18,2 százalékkal magasabb. A negyedévi növekedés döntő mértékben egy külföldi akvizíciónak volt köszönhető. Az akvizíciók az utolsó negyedévinél valamivel kisebb arányban ugyan, de az egész éves növekedésben is nagy szerepet játszottak: hat külföldi hitelintézet adatai a tavalyi naptári évben jelentek meg először egy magyarországi székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban. Ezzel a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése 2019 során tovább nőtt, 55,4 százalékról 59,5 százalékra emelkedett.

A hitelállomány 22,2 százalékos dinamikája 2019-ben a teljes eszközállomány 18,2 százalékos növekedésénél magasabb volt, így részesedése 60,4 százalékról 62,5 százalékra emelkedett az eszközállományon belül. A teljes eszközállomány 7666 milliárd forinttal, 49 780 milliárd forintra nőtt az év során, a hitelállomány 5661 milliárd forinttal 31 110 milliárd forintra, míg a második legnagyobb súlyú eszköztípus, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 6,5 százalékkal, 11 108 milliárd forintra emelkedett, amivel a tárgyidőszak végén 22,3 százalékkal részesedett az eszközállományból. A hitelállományon belül a külföldi kihelyezések részaránya a múlt év során 37,6 százalékról 40,0 százalékra emelkedett. A belföldi hitelállomány 17,8 százalékkal, 3171 milliárd forinttal nőtt, a külföldi, elsősorban akvizíciók hatásaként, 30,1 százalékkal 3228 milliárd forinttal emelkedett. A tárgyidőszak végén 13 967 milliárd forintot kitevő külföldi állomány 91,4 százaléka európai székhelyű partnerekhez került.

PestiSracok facebook image

A forrásállományból 80,1 százalékkal részesedő betétállomány a tárgyidőszakban a teljes eszközállománnyal megegyező ütemben, 18,2 százalékkal emelkedett, 39 871 milliárd forintra, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 12,4 százalékkal, 2309 milliárd forintra, elsősorban a legnagyobb bankcsoport járulékos tőkebevonása nyomán. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forrásállományon belüli részesedése a tárgyidőszak végén 4,6 százalékos, a saját tőkéé 10,9 százalékos, ami a szerényebb, 15,5 százalékos dinamikájának köszönhetően némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 11,2 százaléknál.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.

A kisfiúval fajtalankodó, gátlástalan ügynök-kritikus utolsó áldozata: a Molnár Gál Pétert választó Ronyecz Mária tragikus élete

Magyar ugar 2021 február 27.
Molnár Gál Péter Coming out című kötete óriási visszhangot váltott ki. Ezt a kötetet Molnár Gál, a rettegett tollú színikritikus akkor írta, amikor nyilvánosságra került, hogy „Luzsnyánszky Róbert” néven hírhedtté vált besúgó volt. Nem csupán homoszexualitása miatt zsarolta őt az állambiztonság, hanem azért, mert egy kisfiúval fajtalankodott. Így szervezték be. MGP-nek szüksége volt egy látszatházasságra, erre a szerepre a tehetséges színésznőt, Ronyecz Máriát választotta. Utóbbi hamar elégett, ivott, cigarettázott és boldogtalan volt, majd alig 55 évesen meghalt. Ő volt az ügynök legnagyobb áldozata?