A Magyar Közlönyben is megjelent a státusztörvény. A köztársasági elnök által aláírt rendelet körül rengeteg álhír és torzítás terjeng, ezért most pontokba szedve tisztázzuk, hogy mit is tartalmaz a dokumentum, amelyet Novák Katalin csütörtök reggel látott el aláírásával, miután az Országgyűlésben 136 igen és 58 nem szavazat mellett elfogadták.
Kezdjük azonnal a legfontosabbal, a státusztörvény pedagógus-béremelésre vonatkozó részével. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint a törvény öt kategóriában határozza meg a tanárok illetményét. Gyakornokok esetén az alapbért külön kormányrendeletben határozzák meg. Őket követik az első kategóriás pedagógusok, akik fizetése ezentúl 410 ezer forint és 1 065 000 forint között került meghatározásra. A második kategóriába eső tanárok fizetése 430 ezer forinttól 1 135 000 forintig terjedhet. A két legmagasabb kategória a mesterpedagógusoké és a kutatótanároké. Előbbiek fizetése 520 ezer és 1 365 000 forint között mozoghat, utóbbiaké pedig 640 ezer forinttól 1 470 000 forintig állapítható meg.
A fizetések meghatározása a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, szakképzettség, idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint a szerint történik, hogy mennyire van hiány egy adott tárgyat oktató tanárból. Az összeget ezt követően a törvény értelmében száz forintra kerekítve kell megállapítani.
Rettegett átvezénylés
Az egyik torzítás, ami a törvénytervezet véglegesítése előtt több helyen is feltűnt, az volt, hogy a kormány ezentúl bármelyik tanárt kiragadhatja az iskolájából, hogy egy világvégi zsákfaluba vezényelje, mint egy rabszolgát. Ebből azonban semmi sem igaz. A törvény kimondja ugyan, hogy a pedagógus átvezényelhető más tanintézménybe, azonban arra is kitérnek benne, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá. Tehát egy budapesti pedagógust soha nem fognak átküldeni a csongrádi tanyavilágba, csak azért mert ott tanárhiány van.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy azokban a vidéki iskolákban, ahol jellemzően kevés a tanár, eddig is előfordult, hogy egy pedagógus több iskolában is tartott órákat. A törvény ezen annyiban változtat, hogy a pedagógusok csak a saját járásukban helyezhetőek át, vagyis nem kell otthonuktól távoli iskolákban tanítaniuk, a bérkompenzációnál kifejtett rész szerint pedig ezek a pluszórák többszörös kompenzációt jelentenek majd, hiszen, mint ahogy fentebb is írtuk, az óraszám mellett az is külön felszámolódik, hogy az adott intézménynek milyen tanárra van szüksége. Vagyis, aki eddig egy járáson belül két iskolában tanított, és ezt így is fogja folytatni, az nem csupán a plusz órákért kap emelt bért, hanem az intézmény helyi tanárszükségletétől függően is, vagyis dupla kompenzációra számíthat.
Szabadságok
A tanártüntetések egyik központi jelszava az volt, hogy ezentúl nem mehetnek szabadságra a pedagógusok. Ez sem igaz. A törvény szerint a pedagógusok szabadsága az eddigi 46 napról 50 napra emelkedik. amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet. Vehet, vagyis az a tizenöt nap sem feltétlenül vész el, ha pedig a munkáltató igénybe veszi a többletnapokat, úgy a tanárok azért további kompenzációt, tehát túlórapénzt kapnak.
A szabadság kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy ezentúl nem csak a szülők jogosultak szülői szabadságra: ha pedagógusnak unokája születik, a születés utáni második hónap végéig öt munkanap pótszabadságot igényelhet. Ezenfelül az első házassága megkötése alkalmával is öt nap pótszabadság jár, viszont ez is csak a házasságkötést követő két hónapban vehető igénybe. A törvény azok számára is öt nap pótszabadságot engedélyez, akik megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, vagy vakok személyi járadékára jogosultak.
A szabadságot minden esetben természetben kell kiadni, tehát nem kiváltható pénzzel vagy egyéb juttatással. Ettől csak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének esetén térhetnek el, ekkor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt ki kell fizetni. A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki. Ami a betegszabadságokat illeti, a munkáltató naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot adhat ki.
Adatbiztonság
Végül, de nem utolsó sorban nézzük mit mond a törvény a sokat vitatott adatbiztonsági kérdésekről. Igen, a munkáltatónak ezentúl valóban joga lesz a a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe való betekintésre. Azonban ez kizárólag azokra az eszközökre vonatkozik, amelyeket munkájuk során használnak, tehát a munkajoggal és az adatvédelmi törvényekkel továbbra is összhangban áll a rendelet. A munkavállalóktól kizárólag közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása követelhető a munka törvénykönyvében foglaltak alapján. Ahogyan ez tulajdonképpen minden munkahelyen megtehető, ahol a feladatvégzés során adatrögzítésre kerül sor. A törvény teljes szövege ITT olvasható.
Forrás: Magyar Közlöny; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS