Szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyerte meg az osztrák elnökválasztást az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott.
Az osztrák elnökválasztás nemzetközi figyelmet vívott ki magának egyrészt a szoros eredmény, másrészt a két jelölt miatt: a szélsőjobboldali Norbert Hofer és a zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen közül végül az utóbbi került ki győztesen. Az eredményről európai szinten mindenkinek van mondanivalója, természetesen a legtöbbet az osztrákok elmélkedtek a jövőn.
Befektetés a jövőbe
Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje az eredmények kihirdetése előtt azt mondta, bárki is nyeri a választást, annak először egyesítenie kell az országot. Az elnökválasztás megosztotta az embereket és rámutatott az európai helyzet problémáira: hogyan kezeljük a bevándorlást, a gazdaságot, és hogyan lehet egyensúlyba hozni a nemzeti érdekeket az EU érdekeivel. Hétfőn a következőket írta a Facebookján:
Természetesen szomorú vagyok ma, mert nagyon szívesen viseltem volna gondját ennek a csodálatos országnak elnökeként. A kampányba fektetett energia azonban nem veszett el, hanem befektetés a jövőbe.
A Die Presse főszerkesztője, Rainer Nowak által jegyzett írásban az olvasható, hogy az új államfőnek mindent meg kell tennie, hogy a polarizált vitából elűzze a hisztérikus elemeket és maga mellé állítsa a lakosságot. A vezércikk szerzője szerint nincs mit ünnepelni, hiszen sem a Zöldek választási győzelméről, sem a szabadságpárt térnyerésének végéről nincsen szó. A főszerkesztő megjegyzi: aki most Norbert Hoferre szavazott, az a parlamenti választás alkalmával könnyen újra megteszi ezt.
Alexander van der Bellen Ausztria új köztársasági elnöke Fotó: The Guardian
A nyitottság győzött
A Der Standard című liberális lap által közölt elemzés az osztrák társadalom polarizációjáról ír, amely valójában ösztönözte a választókat, hogy elmenjenek szavazni és mindez Van der Bellennek kedvezett. A cikk az új államfő első nyilatkozatát idézve azt írja, hogy a nyitottság és az eddigi politikai irányvonal győzött. A szerző szerint mivel Van der Bellenre taktikai okok miatt szavaztak, a választási eredmény annak a jele, hogy jobbra tolódik az ország. Hofer kimagasló támogatottsága a populisták előretörésének értékelhető, így Ausztria éllovasa annak a változásnak, amely egész Európában megfigyelhető. A lapban megjelent másik írás megállapítja, hogy a két koalíciós párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) a politikai túlélésért küzd, függetlenül attól, hogy az ország élén állnak.
Erről még Haider sem álmodott
A Kurier című független napilap keddi vezércikke szerint a szabadságpártnak mostantól a „váratlan és kitűnő” eredmény után komolyodnia kell, hiszen felelősséggel jár, ha egy párt a választók ötven százalékát képviseli. Helmut Brandstätter főszerkesztő úgy véli, hogy az FPÖ-szavazók most konkrét javaslatokat várnak, ezek bemutatására a cikkíró szerint a kormánynak még nyárig van ideje. Alexander Van der Bellen legfontosabb feladata, hogy nyugodt hangnemű politikai diskurzust kezdeményezzen, szinte lehetetlennek tűnik – olvasható a véleménycikkben. Az Österreich című lap vezércikkében arra figyelmeztet, hogy Ausztriának „hisztériamentes és nyugodt” újrakezdésre, valamint reformokra van szükségre. Wolfgang Fellner, a lap kiadója megjegyzi: a választási mizéria nyertese a szabadságpárt, hiszen olyan nagy százalékú támogatottságot ért el, amelyről még Jörg Haider, a párt korábbi vezetője sem álmodott. Fellner szerint mindez Strache, a jelenlegi pártelnök számára jó kiindulópont lehet egy 2017-es, előrehozott parlamenti választáshoz.
Láthatóvá vált a választók haragja
A Kronen Zeitung című osztrák lapban megjelent kommentár igencsak kétségesnek nevezte, hogy a jövőbeli elnöknek sikerül-e a békítő szerepét betöltenie. A szerző szerint a régi rendszer még egyszer túlélte a választást. A lakosság haragja, amely legközelebb a 2018-as parlamenti választáson mutatkozhat meg, láthatóvá vált.
Van der Bellen és Hoffer még ellenfelekként. Fotó: APA/Roland Schlager
Két rossz között a kisebbik
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap szerint az osztrák szavazóknak két rossz közül kellett kiválasztaniuk a kisebbiket, és ez a helyzet Európa más országaiban is könnyedén előállhat a jövőben, amennyiben a fősodorbeli politikai pártok nem tudnak eredményeket felmutatni gazdasági téren és nem válnak fogékonyabbá a bevándorlással kapcsolatos állampolgári aggodalmakra. Az európaiak többsége megkönnyebbült, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végül alulmaradt a vasárnapi elnökválasztáson, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a politikai szélsőségek európai felemelkedésének problémájával. A francia liberális L,Opinion szerint egész Európa radikalizálódik, és
a csak hajszállal megnyert zöld párti győzelem a szélsőjobboldallal szemben az Európai Unióban végbemenő politikai felfordulást tükrözi vissza.
A Politico című brüsszeli hírportál szerint az osztrák elnökválasztás tanulságai közül a legfontosabb, hogy Európában szétmorzsolódóban van a bal- és jobbközép pártokra alapuló, második világháború utáni politikai felépítmény. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ország gazdagsága és jóléte a jelek szerint önmagában nem akadályozza meg a populisták térnyerését.
Megingott a régi rend
A szélsőjobb megállításaként értékelte az osztrák elnökválasztás eredményét az olasz Corriere della Sera, amely szerint a Zöldek pártja által támogatott független osztrák jelölt győzelmével “Európa fellélegzett, de a régi európai politikai rend az EU nyugati szívében is megingott” és a szabadságpárti Norbert Hofer esetleges sikere miatti félelem “nyomot hagyott”. A Corrierének nyilatkozó francia politológus, Domique Reynié szerint Európa megkönnyebbülése indokolatlan, “a populista erők készen állnak kormányozni Párizstól Varsóig”, ahogyan ez Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában is megtörtént. A Delo című szlovén napilap szerint az osztrák elnökválasztás megmutatta, hogy mély megosztottság uralkodik az országban. “Az üzenet sokkal mélyebb és sokkal több, mint azt az európaiak szeretnék hinni” – írta a lap. A cikk szerzője úgy véli: az eredmény rámutat, hogy az emberek csalódtak a nagy, demokratikus gyűjtőpártokban, amelyek egymást váltják a hatalomban anélkül, hogy választ adnának a nagy problémákra. A szerző úgy értékelte: mivel majdnem minden uniós “új demokráciát” a középtől jobbra tolódott pártok vezetnek, “itt az ideje, hogy elkezdjünk aggódni”. Novemberben az Egyesült Államokban választanak új elnököt, ami hatással lesz Európára is. Franciaországban jövő tavasszal, Németországban pedig az őszre tartanak elnök választást.
A francia miniszterelnök, Manuel Valls megkönnyebbülését fejezte ki, hogy a szélsőségesség és a populizmus nem nyerte meg Ausztria többségét. Fotó: eldiario.es
Az oroszok csalódtak
Norbert Hofer elnökválasztási veresége csalódást okozott az orosz vezetésnek, mert a moszkvai politikai elit arra számított, hogy hozzájárul a Krím státusával kapcsolatos osztrák álláspont felpuhulásához – írta a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva Gazeta.ru hírportál. Az online kiadvány szerint az orosz vezetés szövetségeseket lát az euroszkeptikusokban és a jobboldali populistákban a Moszkva elleni szankciós politikával szemben. Idézte Hofer egy korábbi, a Die Pressének adott nyilatkozatát, amelyben a politikus “nagy hibának nevezte”, hogy a Krímet 1954-ben Ukrajnának ajándékozták.
Európa fellélegzett
A német elnök, Joachim Gauck szerint, Van der Bellen egy igazi európai, aki éppen akkor lép hivatalba, amikor a kontinenst nagy kihívások érik. A francia elnök, Francois Hollande gratulált Van der Bellennek, és örül, hogy vele dolgozhat. A francia miniszterelnök, Manuel Valls megkönnyebbülését fejezte ki, hogy a szélsőségesség és a populizmus nem nyerte meg Ausztria többségét. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front gratulált Hofernek a szoros versenyért, és azt mondta, ez a történelmi esemény előrejelzi a jövőbeli hazafias mozgalmak sikerét, nem csak Ausztriában, hanem az egész világon. Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke azt mondta: „Ugyan teljesen elégedettek vagyunk az eredménnyel, még sincs okunk megünnepelni egy szélsőséges politikus ilyen magas fokú támogatottságát.”
Forrás: MTI/deutschlandfunk.de/bbc.com/faz.net/theguardian.com.
Címlapfotó: noe.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS