Horn Gábor: „a gyermekeimet nem a magyar társadalomnak, hanem magamnak szültem”
A Republikon Intézet a Magvető Caféban tartott konferenciát „Állapota: válságos – Politikai földcsuszamlások Magyarországon és Európában” címmel a héten. Az egyik panelbeszélgetésen a belpolitikai helyzetet tekintették át különböző közvélemény-kutató intézetek elemzői, Horn Gábor sajátos moderátori közreműködésével.
Hoppál Hunor tudósítása
Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője, Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója és Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója mellett egyedüli jobboldali meghívottként Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője vett részt az eseményen. Bekiabálások, parázs vita és Horn Gábor esete a szüléssel. Tudósításunk a konferenciáról.
„A Fidesz-tábor kikezdhetetlen kovásza Orbán Viktor”
A Závecz Research kutatása szerint 700 ezer szavazót veszített a Fidesz, így a választás előtti szintre esett vissza a kormánypártok támogatottsága: ezzel indította gondolatmenetét Závecz Tibor. Az általa „kiegyensúlyozott” jelzővel illetett elemzés alapján az alsó társadalmi rétegeket megütötte, ami az elmúlt hónapokban történt – bár nem konkretizálta, mire utalt. A kormánypárti kommunikáció elsöprő a saját nevével fémjelzett kutatóintézet vezetője szerint. Závecz aláhúzta: a Fidesz-tábor kikezdhetetlen kovásza Orbán Viktor, ám a rendszerváltás óta a politikatörténet nem adott választ arra, miként kezeli majd az éppen kibontakozó válságot a miniszterelnök.
Halkó Petra a zuhanó népszerűséget inkább az ellenzéknél látja, hiszen a Jobbik néhány hét leforgása alatt egymillió szavazót elveszített, karakter-összeomlásokat pedig Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter esetében tapasztalhattunk az utóbbi időszakban. A Századvég vezető elemzője szerint a Fidesz szavazóbázisa stabil, sőt, növekvő is, mindez egyúttal politikai stabilitást is biztosít a kormánypártoknak, ami nélkül nem tudnak vizsgázni a válsághelyzetekben – legyen szó migrációról, energiaválságról, vagy az ukrán–orosz konfliktushoz való hozzáállásról.
Az egyik oldalnak megy: a közösségépítés know-how-ja
Novák Zoltán felvetette: érdemes mérlegelni, mi a Fidesz versenyelőnye az ellenzékkel szemben. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint a jobboldal ma egy politikai közösség, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Az elemző az elmúlt húsz év munkájának tudja be ezt, és úgy gondolja, ez az alulról jövő közösség lassan odáig erősödhet, hogy vezető nélkül is egyben tud maradni.
Novák Zoltán szerint az ellenzék térfelén sokszereplős a paletta, és hihetetlen hátrány, hogy nincs egységes közösség a baloldalon – ezt az egységet azonban nehéz megteremteni ott, ahol több igazodási pont van. A Méltányosság munkatársa úgy véli, pártfúziók jöhetnek létre, és jelenleg a DK mozog ebbe az irányba, ám felhívta a figyelmet: Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára feje fölött üvegplafon van. Kiemelte: az „Orbán, takarodj!” nem identitásképző tényező.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója az ellenzék problémáját abban látja, hogy a tömbösödés iránya helyett a baloldali pártok egymás versenytársaiként viselkednek. Virág Andrea példaként hozta fel az LMP kongresszusát, amelyen deklarálták, hogy ők a zöldpárt, amivel elfoglalták a teret a Párbeszéd elől, és elindult egyfajta rivalizálás két olyan szerveződés között, amelyek egyike mögött sem áll nagy szavazótábor. A csekély támogatottság ellenére nem egymást erősítve, hanem egymás ellen dolgoznak.
Szóba került a Mi Hazánk parlamentbe jutása is – Virág Andrea szerint a jelenlétük erővel bír, hiszen az abortuszszabályozás átírása is az ő ösztönzésük által történt. A stratégiai igazgató elmondta: miközben az ellenzéki pártok egymással vannak elfoglalva, Toroczkaiék a társadalmi kérdésekre adott radikális válaszokkal nevető harmadikként erősödnek. A Mi Hazánk sikerét Halkó Petra azzal magyarázta, hogy a Fideszhez hasonlóan a nemzetből indulnak ki, így ezt érdemes számontartani, függetlenül attól, ki mit gondol a politikájukról.
Nemzeti konzultáció: kapcsolattartás vagy nagyszabású közvélemény-kutatás?
Závecz Tibor szerint a nemzeti konzultációt mindig akkor veti be a kormány, ha tematizációról van szó. A Závecz Research ügyvezetője közvélemény-kutatásokkal is reprezentálhatónak tartja az oroszellenes szankciók ügyében kifejezett választói akaratot, és úgy látja, az újbóli kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy kapcsolat legyen a párt és a választópolgárok között. (A pontatlan megfogalmazással ellentétben nem a Fidesz, hanem a kormány indítja a konzultációt, ennek ellenére később Horn Gábor feldúltan megállapította: az ő pénzén konzultál a kormánypárt a szavazóival – a szerk.)
Halkó Petra válaszában leszögezte: a nemzeti konzultáció hungarikum, amelynek célja, hogy a kormány folyamatos kommunikációt folytasson a magyar állampolgárokkal. Kijelentette: a kabinet nem tagadja, hogy súlyos a helyzet, és épp azt hangsúlyozzák, hogy talán még sosem volt ekkora szükség a magyar nemzet összefogására. Ez pedig nem retorikai fogás, hanem a valóság – fejtette ki a Századvég munkatársa.
Horn Gábor és a gyermekszülés
A Századvég vezető elemzője szerint minden gyermek születése egy újabb védőbástya Magyarország számára. Novák Zoltán közbeszólva a külföldön élő magyarokat emelte ki, amire Halkó Petra úgy reagált: több évet élt külföldön, és mégis magyar állampolgár maradt. Mint mondta, „én magyar nemzetben szoktam gondolkodni”.
A „nemzet” szó megemlítése a közönségben egyre erőteljesebbé váló morajlást váltott ki, röpködtek a „Jézus Mária”, illetve a „baromság” kezdetű sóhajok, emellett akadt, aki hazameneteli szándékát fejezte ki, míg más az elemző okosságát vonta kétségbe.
Horn Gábor (nem tisztázott, hogy moderátorként, vagy hirtelen vitapartnerré avanzsálva) azon véleményének adott hangot, hogy nem tartja jónak az Orbán-kormány demográfiai folyamatokat megváltoztatni kívánó politikáját, mivel a gyermekvállalás szerinte magánügy. Ahogy fogalmazott:
a gyermekeimet nem a magyar társadalomnak, hanem magamnak szültem.
Az egykori SZDSZ-es politikus mindezek után a rendezvényt tudományos konferenciának nevezte.
Az ellenzék is kapott a baloldali megszólalóktól
Závecz Tibor szerint az ellenzéknek pótolnia kell abbéli hiányosságát, hogy megismerje Magyarországot, a magyar társadalom struktúráját és gondolkodásmódját. Horn Gábor a baloldali pártokra vonatkozóan egyenesen kijelentette: „az ellenzékkel legalább annyi baj van, mint a kormányzó párttal”.
Halkó Petra nem látja az ellenzék részéről a gazdaságpolitikai alternatívákat. Szerinte az egyik blokk stratégiákban, víziókban gondolkodik, míg az ellenzéki oldal részéről egy gondolatcsírát sem látni azontúl, hogy „Orbán nem”. Jövőorientált stratégiai gondolkodásra van szükség – összegezte álláspontját a Századvég külpolitikai szakértője.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke befejező mondatai közepette elmondta: reméli, hogy örömmel lehet majd viszonyulni azokhoz a pozitív dolgokhoz, amelyeket elmondtak a kormányzati oldalról, mert „nyilván mindannyiunk érdeke, hogy a legkisebb károk árán megússzuk a válságot”. A záróakkord utalhat arra is, hogy Horn Gábor számára a jelenleg érzékelhető, valóban példátlan helyzetben fontosabb a haza sorsa Orbán Viktor régóta vizionált bukásánál. Persze előfordulhat az is, hogy ez pusztán a liberális, individualista nézőpont megnyilvánulása. Meglátjuk.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
