Hosszú távú célokat szolgál a helyreállítási alapból Magyarországnak jutó összeg
Minden idők legnagyobb gazdasági helyreállítási csomagja az Európai Uniós helyreállítási alap, hivatalos nevén Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Ebből Magyarországot 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg. Ezen felül lehetőség van 3384 milliárd forint hitel felvételére is, amit a kormány egyelőre nem venne igénybe, hiszen az ellentétes az államadósság visszaszorításának céljával. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Essősy Zsombor pályázati és fejlesztési szakember, a MAPI Zrt. vezérigazgatója fejtette ki a véleményét a témával kapcsolatban – derül ki a hirado.hu cikkéből.
A támogatási keret felhasználásáról minden országnak kilábalási tervet kell készítenie, amelynek az elfogadása után juthatnak hozzá a forrásokhoz. A magyar célok között első helyen szerepel az egészségügy, a közlekedési hálózat fejlesztése, a körforgásos gazdaságra való áttérés segítése, valamint a felsőoktatás is.
Magyarország az elsők között nyújtja be a tervet Brüsszelnek
– közölte a múlthéten Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azt még nem tudni, hogy a bő 2500 milliárd forintnak a felhasználása összevethető-e a szokásos rendben a hét éves uniós költségvetés keretében pályázható pénzekével. Amit tudunk, hogy a normál hétéves keret hogyan működik. Ennek a helyreállítási alapnak most találjuk ki, hogy lesz az elszámolása, végrehajtása, nyomon követése. Valószínűleg olyan szigorú lesz itt is, mint a hétéves keretösszegnél
– mondta Essősy Zsombor pályázati és fejlesztési szakember, a MAPI Zrt. vezérigazgatója. A szakember azt is elmondta, hogy a helyreállítási alapból bejövő összeg főleg az állami és önkormányzati területek fejlesztéseit célozza meg. Az egyik legfontosabb cél a karbonsemlegesség elérése, a másik a digitalizációra való átállás.
Most, ha van egy egészségügyi beruházás, azt magyar cégek kivitelezik, a gazdaságba közvetetten fog átáramolni a pénz, vagy pedig közvetlenül a cégeket kell megtámogatni. Amennyiben nagyon sok beruházást akarunk egyszerre elindítani, építeni akarunk új vasutakat, egészségügyi intézményeket, oktatási intézményeket és céges csarnokokat, akkor emelkedni fognak az építőipari árak
– fogalmazott. A magyar kormány minél kevesebbet venne igénybe a 3384 milliárdos hitelkeretből, hiszen az az államadósságot növelné. 2022 végéig a kormány dönthet úgy, hogy mégis él a hitel lehetőségével, de az ország meglévő hiteltartozásai egyelőre ezt nem teszik lehetővé. A 27 európai uniós ország többsége szintén visszautasította a felvehető összeget.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI