Erőszakos, kíméletlen és központosító – ezekkel a szavakkal jellemezte Sólyom László a kormány oktatáspolitikáját, amely szerinte a rezsimhez hasonlítható. Miközben hétről hétre nő az oktatásban kialakult helyzet bírálóinak tábora, van egy állami kézben lévő fővárosi iskola, amelyben még csak hírből sem ismerik a gyerekek a túlterheltséget. A diákok boldogok és szeretnek tanulni, tanáraik pedig telve kreativitással. Idáig azonban hosszú út vezetett.
“A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszik” – mondta Sólyom László a kormány oktatáspolitikájáról. A volt köztársasági elnök a konzervatív, de kritikus értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport legutóbbi vitaestjén adott hangot bíráló véleményének – írja az Index tudósítása.
A civil kör mostani rendezvényén az oktatás válságáról beszélgetett még Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Chikán Attila, Lányi András és Schiffer András is. Az esteken egyébként olyan témákat – szegénység, egészségügy, iskola – boncolgatnak, melyeket eddig egyik kormány sem tudott megoldani.
Sólyom László szerint az iskolának egyfajta ellentársadalomnak kellene lennie, nem pedig a jelenlegi társadalmat kéne leképeznie. Olyan szigetet kell alkotnia, amely képessé teszi a gyerekeket az ellenállásra mindazzal szemben, amit a televízióban és az utcán látnak. Ilyen értelemben nem az oktatási reformok tartalmával, nem az iránnyal, hanem a kivitelezés módjával van baj: erőszakos, kíméletlen és központosító volt ugyanis Sólyom szerint az átalakítás stílusa.
Az Index cikke szerint a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyébként nyilvános megszólalásokat kerülő volt köztársasági elnök elvállalta a moderátor szerepet, a tanártiltakozások idején pedig kockás ingben szolidarított a pedagógusokkal az egyik budai iskola előtt. Az eseményen beszélt a pedagóguslázadást elindító miskolci tanárokról, akiket bátorságukért dicsért, hozzátéve, hogy szerinte távlati víziók nélkül nem lehet egyetlen területet sem megreformálni.
Sólyom László, volt köztársasági elnök állítja, az iskolának olyan szigetet kell alkotnia, amely képessé teszi a gyerekeket az ellenállásra mindazzal szemben, amit a televízióban és az utcán látnak Fotó: nol.hu
A centralizációval a tanárok önképére mért csapást a kormány. Porogi András véleménye szerint ez a legfőbb oka a tanárok dühének. Az egyik budai elitgimnázium, a Toldy igazgatója kifejtette, „Ez egy autonóm terület, az igazgató sem tud beleszólni abba, hogy mi történik az osztályteremben.”
Ezzel függ össze az is, hogy a tanárok ennyire gyűlölik az életpálya-modellt – tette hozzá. Porogi bár a reformok több elemét, például a tanári önértékelések rendszerét önmagában hasznos modernizációs lépésnek tartja, de a tanári munka összetettebb annál, hogy tényleg minden elemét regisztrálni lehessen. Az igazgató sportpéldával érzékeltette a nyilvántartási rendszer feleslegességét:
A focistától sem követelik meg, hogy minden passza után írja le, hogy csinálta a beadást.
A vitán Setényi János is felszólalt. Róla korábban már megírtuk, hogy részt vett a jelenlegi oktatási rendszer kialakításában. Az oktatáskutató a lengyel reformokat ajánlotta a közönség figyelmébe: ott az erős központosítás brutális körzetesítéssel és infrastruktúrafejlesztéssel, az iskolarendszer átszabásával, a felső tagozat nagy pedagógiai reformjával járt együtt. Ennek eredményeként pedig a lengyelek ma már Európa élvonalában vannak a nemzetközi felmérések szerint, ellentétben a magyar diákokkal, akik a középmezőnyben ragadtak. A kreatív problémamegoldási teszteken még ennél is rosszabb a helyzet.
Setényi János, Porogi András, Jakab András és Sólyom László is részt vett a kritikus értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport legutóbbi vitaestjén. Fotó: Index
A magyar oktatási helyzet ennek ellenére Setényi János szerint azért nem teljesen tragikus, az oktatási rendszerünk bizonyos szempontból még viszonylag fejlettnek is mondható. Éppen ezért okozhatott azonban ekkora feszültséget a Klikes-centralizáció: „ez egy radikális ügy, ami komoly feszültséget gerjesztett a plurális oktatási rendszerben, mely ellenállt ennek az egyszerűsítésnek”.
Klik-ben is lehet jól működni
Azonban létezik olyan Klik-es iskola, ahol boldogok a gyerekek. Szintén az Index újságírója járt abban a II. kerületi intézményben, amely a központosítás ellenére is jól működik. Köszönhető az általuk kidolgozott pedagógiai modellnek, amelyen az iskola 1991-es indulása óta munkálkodnak. A Gyermekek Háza jó példa rá, hogyan működik a XXI. századi iskola magyar kiadása. Ezzel ismerkedhettek meg az érdeklődők nemrég egy születésnapi nyílt napon. A tanári kar simán csak érzékelte, hogy mi nem működik jól, és mire lenne szükség ahhoz, hogy a diákok, a tanárok és a szülők is jobban érezzék magukat. A fenntartó és a szabályozó pedig szabadon hagyták, sőt, támogatták, hogy ezeket a megfigyeléseket a tanári kar a gyakorlatba is átvigye – olvasható a cikkben.
Az otthon töltött idő a családé
A Gyermekek Házában egész napos oktatás folyik, csúsztatott kezdéssel 9 óra után. Kötetlen beszélgetésekkel egyfajta „ráhangolódással” kezdődik a nap. Az sem baj, ha valaki késve érkezik, ha pedig szomjas, tölt magának vizet. A szorongók mesélhetnek róla, az álmosak pedig lepihenhetnek a sarokban a tananyaggal való értelmetlen küzdelem helyett. A délutáni órákban nagy hangsúlyt kapnak a készségtárgyak, a művészeti képzés és több idő jut az elmélyülésre. Az egész napos iskola nagy előnye még, hogy házi feladatot – tankönyvet – senki nem visz haza, így az otthon töltött idő tisztán a családé marad. Az órablokkok tömbösítve vannak, ezáltal mindenre és mindenkire jut idő. Két óra között viszont akár 1 órás szünetek is vannak. A tananyagközpontú helyett gyerekközpontú órákon a cél, hogy minden diák a saját szükségletei szerint tanuljon. Az újításokban bővelkedő iskolában az értékelés sem a megszokottak szerint zajlik, hanem a gyerekek bevonásával. Osztályzatok is csak a 6. évfolyamtól vannak. A módszer megtanítja a gyerekeket önmaguk megfigyelésére illetve a reális ítéletalkotásra.
A II. kerületi iskola diákjai nem érzik a központosítás hátrányait Fotó: gyermekekhaza.hu
Szinte észre se vettük, de autonóm, döntésképes gyerekeket neveltünk, akik képesek magukat értékelni, a hibáikat kiszűrni, egymást segíteni
– mondta Kokayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza pedagógia vezetője, aki szerint az a lényeg, hogy nem a tananyaghoz, hanem a gyerekekhez kell igazodni, ezért az iskolának saját alternatív kerettanterve van, és ennek köszönhető, hogy nem olyan szorosak az időkeretek, van idő az elmélyülésre, a differenciálásra és a szabad játékra, beszélgetésekre is.
A tanulás itt élő, aktív, főleg a gyerek saját felelőssége, a mi tanítóink az iskolában csupán egyfajta segítői és bonyolítói a tanulásnak.
– teszi hozzá az intézményvezető.
A szülinapi nyílt órákkal összekötött konferencián Vekerdy Tamás pszichológus arról beszélt, hogy pozitív érzelmi környezet, öröm nélkül nincs valódi tanulás, és, hogy a tananyagon tilos végigrohanni.
Emiatt van az, hogy a 20-30 év közötti fiatal felnőttek a magyar érettségi tananyag 9 százalékára emlékeznek. Így lesz keresztrejtvény-műveltség az iskolai tudásból: tudjuk, hogy létezik olyan, hogy kovalens kötés, de gőzünk sincs, hogy mi is az igazából.
Pokorni Zoltán a konferencián azt mondta, a magyar alternatív iskolák olyan pedagógiai eredményeket mutatnak fel, amelyek az új, XXI. századi iskolát jelentik Fotó: pokornizoltan.hu
Angolszász kísérletek is bizonyítják, hogy a keveset tanító tanár tanítványai többet tudtak egy hosszabb szünet után, mint a sokat leadó tanárok diákjai.
Most Magyarországon tömegesen ébredünk rá, hogy valami nincs rendben az iskolákkal. Ez már nem Marx és Engels világa, amiben a tőke és a munkaerő dominált, amire az oktatási intézményeink is szerveződtek. Megjelent egy új elem, az egyéni tudás, ami gazdaság- és társadalomformáló erő, amit nem ad a klasszikus sztenderd iskola.
– mondta a konferencián Pokorni Zoltán, hozzátéve, hogy a tanártüntetések követelései is inkább a régi, 20-30 évvel ezelőtti világot idézik, az új szemlélet kikövetelése helyett. A Hegyvidék polgármestere szerint a jövővel kapcsolatos aggodalmak sokakban nagyon helytelenül a régi reflexeket kapcsolják be. Az oktatáspolitikus véleménye szerint azt kell elérni, hogy ne legyenek külön választva a sérült és az egészséges gyerekek képzése. A magyar alternatív iskolák olyan pedagógiai eredményeket mutatnak fel, amelyek az új, XXI. századi iskolát jelentik. Véleménye szerint a megoldás – amelyet kerestek – bennük rejlik a nagy állami struktúrák „újragombolásához”.
Követője is van a budai iskolának
Egy Zalaegerszeg melletti kis falu, Alsónemesapáti általános iskolájában a pedagógustestület döntése nyomán néhány év alatt sikerült átültetni a II. kerületben kidolgozott modell minden fontos elemét. A kulcs ezek alapján még inkább a helyi közösség – szülők, tanárok és önkormányzatok – kezében van: ha a kellő nyitottság, kíváncsiság és tanulási hajlam megvan, az alternatív pedagógia értékek és megoldások igenis elterjeszthetők.
Forrás: Index
Vezetőkép: egészségtükör.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS