Zárják be az iskolákat, de ne úgy, hogy a szülőknek vigyázni kelljen a gyerekekre! Ne küldjék haza a betegeket a kórházakból, de ott se maradjanak a kórházban, ahol koronavírusos betegek lesznek! Ha nyitva tartják, nem jó. Ha bezárják, nem jó. Ha hazaküldik, nem jó. Ha bent tartják, nem jó. Nagy égi szerencse, hogy nem ilyen futóbolondok kezében van a kormányrúd. Ők bezzegelték Szlovákiát, ahol állítólag alig halnak bele a járványba, és ők harsogták, hogy rengeteget kell tesztelni, mert csak úgy lehet megállítani a járványt, ahogy a nálunk sokkal nagyobb bajban levő Külföld csinálja. Már látszik, hogy a kormány nem vaktában, hanem járványvédelmi céllal tesztel, de a balliberális egók ebből is megpróbálják kihozni, hogy nekik volt igazuk.
Az ellenzéki sajtó és politikusok saját gondolatainak és ötleteinek hiányáról tanúskodik, hogy kizárólag a készen kapott lehetőségben – ez esetben a tesztekben – bíznak vakon, és kizárólagos módszerként emelik oltárra. Ennek egyik fontos eszköze volt az elmúlt napok folyamatos bezzegkülföldezése, azon belül is főleg bezzegszlovákiázása, hiszen ott csak tizedannyian halnak bele a koronavírusba, mint nálunk. Az érvelés persze már ott megfeneklik, hogy a teszt nem gyógyítja a koronavírusos megbetegedést, csupán jó esetben kimutatja. Ennél azonban komolyabb gondok is vannak ezzel a sajtóhadjárattal, amit függetlenobjektívék leműveltek.
Fogják-e bezzegelni Magyarországot?
Vajon miért nem merült fel a Szlovákiától elalélt haladókban meg igazikonzervatívokban, hogy Szlovákia – hogy finoman fogalmazzunk – más statisztikai módszertant követ? Az Orbán-kormány iránti engesztelhetetlen gyűlölet már komoly mentális elváltozást okozott azoknál, akik elhitték, hogy akár tízszeres halálozási különbség is lehet két, a járvány által ugyanakkor megtámadott és ellene hasonlóan védekező, szomszédos ország között. Akit nem vakítanak el az indulatai, az első pillanattól sejthette, hogy a népességföldrajzi okok mellett elsősorban statisztikai oka van a különbségnek. Szlovákiában nincs Budapest méretű város és Kassát leszámítva a vidéki központjai is kisebbek a magyarországiaknál, így a fertőzés is nehezebben terjed. A Magyarország lakosságának nagyjából felével rendelkező Szlovákiában a fertőzöttek száma is mintegy fele a magyarországinak. Vagyis lett volna miért gyanút fogniuk az Orbán-gyűlölőknek. A fő ok pedig az, hogy Szlovákiában csupán a tüdőgyulladásban életüket vesztőket, illetve a fertőzésbe alapbetegség nélkül belehaló embereket írják a koronavírus számlájára. Ezzel szemben Magyarországon minden olyan elhunyt bekerül a koronavírus-statisztikába, akinek a szervezetében jelen volt a vírus. Ilyen számok mellett van mostanáig Magyarországon 300, míg Szlovákiában 22 halottja a járványnak.
Ha Magyarország is így vezetné a statisztikát, akkor Magyarországot is bezzegelné az Index meg a Válasz.hu? Próbáljuk ki! Magyarországon máig tizenegyen haltak bele a járványba olyanok, akiknél nincs vagy egyelőre nem elérhető adat az alapbetegségekről. Ha a más alapbetegségekkel együtt jelen lévő tüdőgyulladást, tüdőfibrózist is ideszámítjuk, akkor összesen 21 koronavírusos halottunk van. Ismételjük meg: a feleakkora Szlovákiának 22!
Na, lehet kezdeni a rajongást a magyar egészségügyért és járványvédelemért.
Tesztelni, tesztelni, tesztelni
Az évtizedeken át bemagolt tudás reflexként ivódik bele az emberbe. Figyelemre méltó, hogy a baloldali gondolkodók és véleményformálók máig milyen magabiztosan merítenek Vlagyimir Iljics Lenin, a haladó emberiség első nagy vezetőjének életművéből. És ahogy Lenin szerencsétlen Oroszországot térítette el, okosabbnak gondolva magát mindenkinél, mai szellemi tápláltjai most éppen a járványvédelem kapcsán próbálkoztak hasonlóval. Heteken át dübörgött a tesztfétis meg a bezzegkülföldezés a járványvédelmi szakemberré átvedlett ellenzéki újságírók és politikusok részéről. Hiszen természetesen a tesztelést is kevesellték a hangoskodók (azon túl persze, hogy valójában Orbán Viktor miniszterelnöki megbízatásának hosszúsága az ő elviselhetetlen bajuk). Szerintük nem tesztelünk eleget, Szabó Tímea pedig már odáig merészkedett, hogy lehentesezte Kásler Miklós szakminisztert.
Szabó Tímeának teljesen mindegy, hogy életszerű dologról beszél-e, a lényeg, hogy hangoskodhasson. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Többször elhangzott a veszélyhelyzet idején, hogy Magyarországon az ellenanyagos gyorsteszteket nem számolják bele a statisztikába. Tehát máris torzít az a statisztika, amely szerint a bezzegországokban lakosságarányosan 3-4-szer több tesztet végeztek el. Vagy mégsem torzít? Nézzük meg! Ha a haladó sajtó és politikusai ennyire magabiztosak, akkor biztosan tudják a választ a felmerülő tisztázó kérdésekre. A többi országban beleszámolják statisztikába a gyorsteszteket is? Ezek milyen százalékban megbízhatóak? Mennyit tesz ki ezek közül a megbízhatatlanság miatt egy-egy emberen elvégzett több teszt? És ha ezekre a kérdésekre a függetlenobjektív propagandisták sem tudják a választ, akkor honnan veszik a bátorságot, hogy kioktassák a járvány elleni védekezés megszervezésén dolgozókat? Az egyén szempontjából nyilván mindennél fontosabb ügy ez, csak hát elég önző dolog az államtól elvárni a többszöri, ingyenes tesztelést, hogy megtudjam, ÉN fertőzött vagyok-e. Az államnak ugyanis nem ÉN-t, hanem a teljes lakosságot feladata megvédeni a járványtól.
Bármilyen szokatlan ez a végtelen individualista jóléthez szokott sokaságnak, egy járvány elleni védekezés nem az egyénről szól, hanem matematikai modellekről, valószínűségszámításról és a tömegessé válás elkerüléséről. Elszokott már a nyugati világ ettől a szemlélettől, hogy nemcsak ÉN van a világon, hanem MI is, és bajban még fontosabbá is válik.
A tesztelés nem egyéni hobbi, hanem járványvédelmi eszköz
Bizonyára nagyon értenek a témához azok is, akik most futball szövetségi kapitányból és makroközgazdászból hirtelen átképeződtek járványügyi szakemberré, de sajnos máig nem derült ki, mit vártak pontosan a sokkal több teszteléstől. Értjük persze, hogy a járvány megállítását, csak kérdés, hogy ezen belül pontosan mit. Hol, kiket és milyen koncentrációban teszteltek volna? Mások lettek volna az eddigi korlátozások, más lett volna a védekezési protokoll, ha több tesztet végeznek, és több fertőzöttet találnak, de hasonló terülésben, mint eddig? Aligha. Mert a fociban sem ugyanaz a labda vaktában előrevágása és a precíz továbbítása, habár gyűjtőnéven mindkettőt passznak hívjuk. A teszteléssel is ugyanez a helyzet. Ha a kormány Bozsik Cucu, akkor az ellenzék Pinyő.
A vaktában teszteléssel más gond is van. Hamis biztonságérzetet nyújt, hiszen akinél nem mutatja ki a vírust, az attól még simán lehet fertőzött és fertőző. Nem is véd meg a betegségtől, hiszen a gyorsteszt inkább csak a vírus igazolására alkalmas a tünetek jelentkezése után, a PCR-teszt viszont laboratóriumot, szakmai személyzetet és többórás vizsgálatot igényel. Ráadásul, ha a tünetek jelentkezése előtt kiderülne valakiről, hogy fertőzött, akkor sem változna semmi: szedheti a vitaminokat, immunerősítő tápanyagokat, gyógynövényeket, és reménykedhet, hogy simán megússza, ha pedig mégsem, akkor kórházba kerül. Nyer valamit az egyén a teszttel? Nem. Megéri akár egyetlen fillért is ilyen módon kiadni rá? Nem. Érdemes lenne visszafogniuk magukat a járványvédelemről okoskodó civileknek? Igen.
A piacon nincs végtelen mennyiségű elérhető teszt, úgyhogy érdemes okosan és célzottan beosztani. Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Gergely nem akar a földön járni
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azonban minap bejelentette: a most zajló héttől reprezentatív tesztekkel ellenőrzik az ország öt régióját, hogy kiderüljön, milyen az átfertőzöttség, és ennek az eredményeit figyelembe fogják venni a szimulációk során. Így érdemes tesztelni, hogy azzal pontos képet kapjunk kis területi egységekről, esetleg kialakulófélben lévő gócpontokról. Ez aztán térségenként, városonként vagy településfajtánként más-más intézkedéseket eredményezhet. Egyszerűbben mondva: nemcsak elszórjuk vaktában a tesztjeinket, hanem épp ellenkezőleg, betáraztunk belőlük akkorra, amikor segítenek célzottabbá tenni a védekezést. Ugyanez igaz a most már jelentős mennyiségben rendelkezésre álló, és sokfelé osztogatott arcvédő maszkokra.
Nem meglepő persze, hogy a kommunista agy a tücsök szintjén van, és nem érti sem a tartalékolás, sem az előre gondolkodás fogalmait, de ezért szerencse, hogy nem kommunisták és újkommunisták irányítják az országot.
Ők stratégiai cél nélkül elszórták volna a beszerzett teszteket, bármilyen következtetés nélkül. Mindezt úgy, hogy a piacon is hiány van belőlük; erről Karácsony Gergely is mesélhetne, aki nagy mellénnyel közölte, hogy majd ő megoldja, majd ő leteszteli a budapestieket, aztán ezzel is nagyot koppant, mert nem volt kitől teszteket venni. A baloldali propaganda most azt próbálja sulykolni, hogy a kormány belátta a tévedését, és ezért kezd tömeges tesztelésbe. Miután Budapest hercege szűk két hónap alatt többször is beégette magát, most azt találta kijelenteni, hogy őutána (az ő túlfejlett ÉN-je után) kullog a kormány. Hiszen a kormánynak nyilván más dolga sincs, mint lemásolni, hogyan ne jusson orvos az idős fertőzöttekre, hogyan sújtsa őket a koronavírus mellett még a rüh is, hogyan szűnjön meg néhány nap után az operatív törzs, és hogyan kell munkának álcázni a facebookozást.
Kedves szokás persze minden ügyben megpróbálni fogalmatlan hülyének beállítani a kormányt, csak hát ez a kormány bárminemű rokonszenvtől vagy ellenszenvtől függetlenül elég tudatos és határozott. Aki szerint nem, az kérdezze meg Soros Györgyöt, Jean-Claude Junckert, Viviane Redinget, Angela Merkelt, Emmanuel Macront, André Goodfriendet, Werner Faymannt, Matteo Renzit, Kim Lane Scheppelét, Antti Rinnét, Donald Tuskot meg a többieket!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS