Felvidéki orvosvezető: Szlovákiában máshogy vezetik a statisztikát, azért tűnik kevesebbnek a koronavírus okozta elhalálozás
Ha hiteles képet akarunk kapni a koronavírus okozta halálozásokról, akkor nem szerencsés Magyarországot egy jóval kisebb országhoz, például Szlovákiához hasonlítani, hiszen evidens, hogy a kisebb területű, lélekszámú és népsűrűségű Szlovákiában kevesebb a halálos áldozat – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Viola Miklós, a gútai Medchir sebészeti klinika vezető orvosa és a Kis-Duna Nyugdíjas Otthon ügyvezető igazgatója. A felvidéki orvosvezető és szociális szakember portálunknak elmondta azt is, hogy az elhunytakról különböző statisztikákat vezethetnek a különböző államok. Van, ahol minden halálesetet a koronavírus számlájára írnak, míg Szlovákiában kifejezetten a tüdőgyulladás miatt távozókat veszik fel a járvány áldozatainak listájára. Viola Miklós szerint a magyarok és a szlovákok is jól kezelik a krízist. A szlovák példából egyébként a Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzatnak lenne mit tanulni. A felvidéki Kis-Duna nyugdíjasotthonban például reggel és este is megvizsgálják a rájuk bízott időseket, ha indokolt, azonnal orvost hívnak; míg a Pesti úti idősotthonban végzett ellenőrzések során kiderült, a lakók nem kaptak megfelelő orvosi ellátást.
Kocsmai stílusban hőzöngött Szabó Tímea a napokban a parlamentben, hentesnek nevezte Kásler Miklóst a koronavírusos betegek fogadására való felkészülés jegyében megtett átszervezések miatt, miközben hazánkban ugyanaz történt, mint máshol: átalakították az egészségügyi rendszert annak érdekében, hogy ne roppanjon össze adott esetben egy tömeges beteghullámtól és senki ne veszítse életét ellátás hiánya miatt. A jelenlegi adatok biztatóak; úgy fest, Magyarországnak sikerülhet kevesebb vesztességgel átvészelni ezt a nehéz korszakot, mint számos más nagy európai államnak.
Nem lehet Magyarországot Szlovákiával összehasonlítani
Szabó Tímea elégedetlen, szerinte hazánk más országokhoz képest rosszul kezeli a krízist; példaként emelte ki Szlovákiát, ahol kevesebb ember vesztette eddig életét, mint nálunk. A képviselőnő úgy érvelt, mintha két egyforma államról lenne szó, miközben szomszédunk mérete, településszerkezete, illetve lakosságszáma eltér a miénktől. Ha tájékozódott volna a gyűlölettől fortyogó felszólalása előtt, akkor azzal is tisztában lenne, hogy az általa pozitív példaként említett szomszédaink ugyanolyan elvek alapján szervezték át az ellátórendszert, mint hazánk. Szlovákiában is hadiállapot van, a sürgős, életmentő beavatkozások élveznek prioritást. A felkészülés jegyében ott is ágyakat szabadítottak fel és minden egészségügyi dolgozónak rendelkezésre kell állnia; még a magánorvosokat is bármikor berendelhetik, ha a szükség úgy hozza.
Az egészségügyi ellátás gyors ütemű felkészülését, átszervezését főleg az olaszországi járványhelyzet tragikus fejleményei váltották ki. Kórházainkban elindultak az átszervezési folyamatok és ennek következtében megvalósultak a szerkezeti átalakulások, kialakítva a fertőzött betegek elkülönítésének lehetőségét, bebiztosítva az intenzív ellátás kapacitásának emelését
– hangsúlyozta portálunknak Viola Miklós, aki a gútai Medchir sebészeti klinika vezető orvosa és a Kis-Duna Nyugdíjas Otthon ügyvezető igazgatója. A szakember a szociális és egészségügyi szférára is rálát, mérvadó a véleménye, előszeretettel szerepeltetik szakértőként a szlovákiai médiumok is. A neves orvos a PestiSrácok.hu érdeklődésére kifejtette: ha hiteles képet akarunk kapni a halálozásokról, akkor nem szerencsés Magyarországot egy jóval kisebb országhoz hasonlítani, hiszen evidens, hogy a kisebb területű, lélekszámú és népsűrűségű Szlovákiában kevesebb a halálos áldozat.
Mindig hasonló lakosságszámmal rendelkező országokat célszerű vizsgálni, összehasonlítani. A népsűrűség is fontos kérdés, ezért Magyarországot inkább Csehországhoz lehetne mérni: ha a két államot górcső alá vesszük, láthatjuk, nem tükröznek jelentős különbséget az adatok
– szögezte le Viola Miklós, aki szerint Magyarország és Szlovákia számos szempont miatt nem említhető egy lapon.
Kevesebb a nagyváros
A felvidéki szakember úgy véli, meghatározó különbség, hogy náluk nincs akkora település, mint Budapest, és a nagyvárosok száma is kevesebb, márpedig a vírus legkönnyebben nem az apró falvakban terjed, ahol tisztes távolságra épültek egymástól a lakóházak és jóval kevesebb a társas érintkezések száma, hanem a világvárosokban, ahol emeletes épületekben, tömegközlekedési eszközökön, plázákban zsúfolódnak össze az emberek.
Mindig a nagyobb városokban üti fel a fejét a baj; ahol nagyobb a népsűrűség, ott könnyebben terjed a vírus. Nekünk két nagy városunk van, Pozsony és Kassa, ám méretei és lakosságszáma alapján egyik sem mérhető Budapesthez. Nagyobb a lakosság, ebből fakadóan több a fertőzött, nagyobb mértékű fertőzésveszély fenyegeti az idősebbeket, és láthatjuk, hogy az idősek elvesztése dominál a halálozási mutatókban
– érvelt Viola Miklós.
Többen dolgoznak külföldön
Arra is rámutatott, hogy a lakosság számából fakadóan több magyar dolgozik külföldön, mint ahány szlovák állampolgár, márpedig ezt a vírust külföldről hurcolták be térségünkbe. Most a baj, a mindenhol tapasztalható rendkívüli intézkedések és az ünnepek is hazahozták az embereket. Példaként említette, hogy Szlovákiában húsvét környékén közel százötven, Nyugat-Európából hazatérő dolgozót teszteltek koronavírusra a határátkelőnél, és a vizsgálatok eredményeiből kiderült: minden negyedik hazatérő fertőzött.
Szlovákiában jelentősen kevesebb, körülbelül 40 ezer a külföldi munkavállalók száma: ők potenciális veszélyt jelentenek a hazai populációra. Magyarországon ez a szám nagyjából 110-120 ezer körül mozog, tehát a rizikó is nagyobb. Ráadásul a külföldön dolgozó magyarok életkora is magasabb. Szlovákiában leginkább a 40-50 évesek körébe tartoznak az ingázók, míg a magyaroknál sok az ötven év feletti: ez is növeli a kockázatot
– fejtette ki a neves főorvos.
Európa elaludt
Persze számos párhuzam is található a két ország kríziskezelő stratégiájában, amelyeknek köszönhetően sikerült határozott intézkedésekkel megfékezi, lassítani, kordában tartani a térségünkbe is begyűrűző betegséget.
A koronavírus okozta járvány váratlanul érte az egészségügyet világszerte, rámutatva felkészületlenségére, hiányosságaira, szervezetlenségére. Európa nem tudatosította időben a veszélyt, alábecsülte a vírus terjedésének gyorsaságát, elaludt, időt veszített a járványra való felkészülésben
– állapította meg korábban egy tanulmányában Viola Miklós. Mivel kríziskezelésre nem készítette fel az unió a tagországokat, így a félelmetes olasz példa egyéni cselekvésre sarkallta a nemzetállamokat; a Visegrádi Négyek, úgy fest, jó stratégiát választottak.
Tudatosabbak, fegyelmezettebbek vagyunk
Viola Miklós úgy látja, hazánk és Szlovákia is időben tette meg a megelőzést szolgáló intézkedéseket, sikerült lassítani a járványt. Jelentősen csökkent a fiatalabb és az idősebb populáció érintkezése; az itt élők fegyelmezettebbek, mint a mediterrán területek lakói, mifelénk betartják a szociális távolságot és egyre többen hordanak maszkot. A határozott állami intézkedéseknek és a tudatos lakosságnak köszönhetően jobb a helyzet ebben a régiónkban, mint a kontinens számos más részén.
Trükkös statisztikák
A neves szakemberrel arról is beszéltünk, hogy a különböző államok különböző módon vezethetik a halálozási statisztikát. Van, ahol minden esetet a koronavírus számlájára írnak, miközben az elveszített emberek zöme különböző krónikus betegségekben szenved. Nem mindegy, hogy valaki a koronavírusba hal bele, vagy súlyos és végstádiumú betegként távozik, aki mellesleg a koronavírust is megkapta. Ha ránézünk a magyar halálozásokat feltüntető hivatalos táblázatra, láthatjuk: szinte minden elveszített állampolgár egyéb betegségekben is szenvedett. Szlovákiában és feltehetően Németországban is elsősorban azokat tüntetik fel a koronavírus áldozatai között, akik tüdőgyulladás miatt vesztették életüket.
Ha valaki tüdőgyulladásba hal bele és a tesztje is pozitív, akkor a koronavírus okozta a halálát, ha egy krónikus szívbeteg kerül a szívelégtelenségből fakadó komplikációk miatt lélegeztetőgépre, vagy súlyos veseproblémáiból fakadóan hunyt el az illető, akkor feltehetően az alapbetegség okozta a halálát és nem a vírus
– magyarázta a szakember, rávilágítva arra, hogy a szlovákiai halálozási adatok a tüdőgyulladásban elhunyt emberek számát tükrözik.
Orvosi kontroll az idősotthonokban
A Viola Miklós által vezetett idősotthonban nem robbant be a járvány. Úgy véli, az emberi figyelmesség, az óvintézkedések betartása, a gyanús esetek izolálása és a megfelelő orvosi kontroll a kulcsa a sikeres védekezésnek. Fokozott felelősség terheli az alkalmazottakat is, akiknek tilos munkába állni, ha a környezetükben, családjukban lázas vagy külföldről hazatért személy van. Intézményükben látogatási tilalom van, amit szigorúan betartatnak, és kerülik az új betegek felvételét is. A rájuk bízott gondozottak lázát reggel és este is ellenőrzik; ha felmerül a fertőzöttség gyanúja, elkülönítik az érintettet és azonnal orvost hívnak. A Karácsony Gergelyékhez tartozó, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Pesti úti idősotthon lakói közül rengeteg áldozatot szedett a kór; talán a Fővárosi Önkormányzatnak célszerű lenne példát meríteni az említett felvidéki intézmény gyakorlatából, hiszen ott a legapróbb gyanú esetén is riasztják az orvost, megnövelve a beteg túlélési esélyeit, míg a Pesti úti idősotthonban végzett ellenőrzések azt tükrözik, hogy az intézményben élők nem kapnak megfelelő orvosi ellátást.
Kiemelt kép: PS
